Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
9 jus végéig, a hóról és jégről, melyek itt mutatkoztak; a meleg vidékek éghajlatának Algierban, Palermóban, Cataniában, s Jerusalem és Kairo szélességi fokainak stb. hasonlitásából következtetve, úgy találta, hogy Mózes óta (3300 év) Palaestina éghajlata igen keveset változhatott; hogy Jeruzsálem hömérséke 21« és 22° között változik, s Mózes idejében is ilyen lehetett. *) *) De beszéljen maga Arago. „Hogy a datolya-pálma gyümölcsöt hozzon, vagyis hogy a datolya megérjék, mint minimum, bizonyos középhőmérsék kívántatik. Másrészről a szöllőtő haszonnal nem mivelhető, vagyis borkészítésre használható gerezdeket hozni megszűnik, mihelyt a középhőmérsék a hőmérő szinte bizonyos meghatározott fokát meghaladja. Már a datolya legkisebb hömérséke a szöllőtő legmagasabb hőmérsékétöl igen kevéssé tér el. Ha tehát azt találjuk, hogy két különböző korban, egy adott éghajlat alatt, a dalolva és szőllögerezdek egyidejűleg érnek meg, állíthatjuk, hogy a közbeeső idő alatt az éghajlat jelentékenyen nem változott. Menjünk már most át az alkalmazásra. Jericho városa a pálmák városának nevezteték. A szent könyv szól Debora pálmairól, melyek Ráma és Bethel között állottak; a pálmákról melyek a Jórdán mentében nőttek, és igy tovább ... A zsidók evék a datolyákat, száriták azokat, s a méz bizonyos nemét és bizonyos folyadékot készitének abból. A zsidó pénzeken gyümölcsökkel rakott pálma-ábrázolatok láthatók. Plinius, Tbeophrast, Tacitus, Josephus, Strabo s több mások szintén tesznek említést a palesztinai pálma-erdőkről. Nem kétkedhetni tehát, hogy ezen fa a zsidóktól nagy mennyiségben termeltetett. Szint’- annyi adatok találhatók a szőllőtőt illetőleg, melyekből kivehető, hogy azt nemcsak azért művelték, hogy gerezdjeit egyék, hanem hogy bort is szűrjenek belőlök. Általán emlékezetes ama szöllő gerezd, melyet Mózes küldöttei Kánaán földéről magokkal hoztak, s mely oly nagy volt, hogy emelésére két ember kellett. — A palesztinai szöllő-hegyek a sz. könyv igen sok helyein emlittetnek. A lombsátor-iinnep a szüret végével ünnepeltetett. Tudva van különben, hogy a szöllőtő az országnak nemcsak északi s hegyes részében művelíetett, mivel a sz. könyv gyakran Engaddi völgyének szőllőhegyeit és borát emliti. Ha szükség volna, Strabo és Diodor tanúságaira is hivatkozhatnál!!, kik mindketten igen dicsőítik Judéa szőllőhegyeit. Végre liozzátehetném, hogy a szőllögerezdek, épen mint a pálmák, a zsidó pénzeken gyakran mint jelvények előfordúltak. E szerint megdönthetlenűl áll, hogy legtávolabb eső időkben, Palesztina völgyeiben a datolyapálma és a szöllőtő egyidejűleg müveltetett. Lássuk most, mekkora hőfok kívántatik a datolyák és a szőllögerezdek megérlclésére. Palermóban, melynek középhömérséke 17 C. fokot halad, a datolyafa tenyészik, de érett gyümölcsöt nem hoz. Catániában 18-19 C. foknyi középhőmérsék mellett a datolyák élvezhetlenek. Algírban, melynek középhömérséke mintegy 21 C. foknyi, a datolyák jól érnek; azonban az orszság belsejében elvitázhatlanúl jobbak. Ezen adatokból kiindulva állíthatjuk, hogy Jeruzsálemben, azon idők szerint, mikor környékén a datolyafa nagyban müveltetett, s mikor annak gyümölcse a népség táplálékául szolgált, a középhőmérsék Algir azon hömérséke alatt, melyben a datyola épen megérik, nem állhatott. E 4) Mily érdekes annak ismerése, hogy általában véve, az egyenlítőtől a sarkak felé az esős napok száma nő, az eső mennyisége pedig fogy. A térítők között több a veröfényes nap, de az eső is szaporább, úgy hogy kevesebb idő alatt nagyobb mennyiség esik mint a magasabb szélességek alatt. íme néhány példa, melyekből az eső-mennyiség növekedése az egyenlítő felé kitűnik: szerint Jeruzsálem hőmérsékét C. 21 fokra, vagy még magasabbra kell tennünk. Buch Lipót a szöllőtő déli határát Ferro, canári szigetre teszi, melynek középhömérséke 21 és 22 C. fok közt kell hogy álljon. Kairóban és környékén 22 foknyi középhőmérsék mellett találtatik itt-ott néhány venyige a kertekben, de tulajdonképeni szöllöhegy nincsen. Abuscheherben, Perzsiában, melynek középhömérséke a 23 fokot biztosan túl nem haladja, Niebuhr szerint, a szöllőtő csak árkokban, vagy oly helyeken növeszthető, melyek a nap egyenes hatása ellen fedezvék. Ellenkezőleg láttuk előbb hogy Palesztinában a legtávolabb esett időkben, nagyban müveltetett a szöllőtő; fel kell tehát fenünk, hogy ezen ország középhömérséke a 22 C. fokot túl nem haladta A datolya-pálma miveléséből másrészről azt tanulók, hogy ezen hömérsék 21 C. fokon alul szinte nem állhatott. így a puszta tenyészeti tünemények oda vezetnek bennünket, hogy Palesztina éghajlatát Mózes korában 21, 5 foknyi középhö- mersékkel jellemezhetjük, a nélkül, bogy a bizonytalanság csak egy fokra is emelkedhetni látszassák. Mily nagy jelenleg Palesztina középhömérséke? erről az egyenes észleletek hiányzanak; de az Egyiptomban tett észleltekben némi támpontot találandunk. Kairo középhömérséke 22°. Jeruzsálem fekvése 2 fokkal északiabb. 2 szélességi fok ezen vidéken y2 — 3/4 C. foknyi változásnak felelel meg Jeruzsálem közép- hömérsékének tehát 21 fokon valami kevéssel fölül kell állania. A legrégib időkre nézve mind a két halár értékéül 21 és 22 fok, középül pedig 21, 5 fokot találunk. Minden arra utal tehát bennünket, hogy 3300 év Palesztina éghajlatát észrevehetöleg meg nem változtatta. S ezen éghajlat meg nem változott tulajdonsága, habár kevesebb pontossággal, több más földmivelési tényekből is következtethető. A gabona mivelése példáid bebizonyítaná, hogy ott a középhőmérsék 24.25 fokon fölül nem ment. Másrészről a balzsamfák Jerichóban alsó hőmérséki határúi 21-22 fokot állapitnának meg. A zsidók a lombsátorok ünnepét, vagy a szüret ünnepét hajdan októberban tartották. Jelenleg Jeruzsálem vidékén a szőllőfürtök szeptember végén, vagy október elején szedetnek meg. Az ó-korban Perzsiában az aratás april közepétől május végéig esett. Ujabbkori utazók ezen ország déli részeiben az árpát april közepén tökéletes sárgának találták, mig Acre közelében május 13-ika körül vala érett. E fölött tudva van, bogy Egyptomban, hol a hömérsék magasabb, most az árpát april végén vagy május elején kaszálják. A biblia több helyeiből kiderül végre az is, hogy Palesztinában olykor-olykor hó és jég is fordúlt elő. S igy van ez a mai napiglan. Mindenki befogja látni, miért gyűjtöttem — folytatja Arago — ugyanazon dologra vonatkozó ily sok okmányt a föld egyetlen vidékére nézve, ha meggondolja, hogy Palesztina, mint a hajdani szárazföld azon pontjainak egyike tűnik föl, melyek az éghajlat különös változásait, miknek oka 3
