Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872

7 egybe: összehasonlító tájékozást fognak nyújtani az esö- zési viszonyok felöl, amint t. i. ezek az egyes föltlövek különböző tájain elosztva észlelhetők. Azonban a leirt eljárás utján nyert esömérési ered­mények nincsenek minden hiba nélkül, és ezért bizonyos tekintetben javításra (correctio) van szükségük, mit kü­lönösen akkor' nem szabad elmulasztani, midőn az esö- mennviség magában is igen csekély. Okozza pedig a hibát azon körülmény, hogy a viznek egy része kezdet­ben a felfogó edény száraz falai nedvesítésére megyen fel, s azért az esőnek megmért mennyisége valamivel mindig kisebb ugyanannak valódi mennyiségénél. E hiba azonban könnyen kiegyenlíthető , ha a felfogó edényt vízzel, melynek mennyisége a méresövel előlege­den meghatároztatott, jól kiöblítjük, s azután újra meg­mérjük a vizet. A két mérés eredményének különbsége világosan a felfogó edény falainak nedvesítésére jutott vízmennyiséget teszi. Nagyobb pontosság tekintetéből célszerű leend ezen elővizsgálatot néhányszor ismételni, és a nyert eredmények számtani közepét használni ja­vítási adatul, mely minden esömérés alkalmával a talált vízmennyiséghez leszen adandó. — A csapadék minő­sége következő jegyek által jelelendő: köd 0), eső j , jégeső a, hó -)f. VI. Végre az észlelési eszközök között záradékul az ózonméröt hozom fel, de előbb az ozon főbb saját­ságát, s a mennyire ismeretes, hatását, fontosságát csak kivonatilag sorolom el. A központi igazgatóság rovatos iveiben a fiók-észleldék számára nincsen külön rovat az ózonra. ■Schönbein (baseli tanár, 1840) az élenynek saját- szerű módosítvauyát födözte föl. Ez az ozon, mely az élenytöl sokban eltérő tulajdonságokat mutat. Szaga sajátszerü, ingerlő; besziva náthát, sőt gyulladásokat is okoz. A leghatalmasabb élegitöszer szerves és szervet­len testek irányában egyaránt. Oly elemek, melynek élenynyel nem képesek közvetlenül vegyülni, — ózon­ban gyakran elégíthetők; igy élegiil ózonban az ezüst és higany. A szerves testek színeit megrontja, meghal- ványitja, s átalában nagyon hasonlítanak sajátosságai a halvány, iblany és bitzeny tulajdonaihoz. Az ozon a működő dörzsvillamgép körül, vagy oly üvegben képződik, melyben villanyrudacska félig vízben, félig a szabad levegőn áll. Ha valamely edényben több villamszikrát üttetünk át, ozon fejlődik. Képződik to­vábbá az ozon a viz villamos szétbontásánál, hol a ki­szabaduló éleny egy része mindig ozonná változik. Elő­fordul kis mennyiségben a körlégben is, főleg zivataros időben, nagyobb mennyiségben jön elő erdők közelében, hol a növényi élet buján tenyészik, és a növények nagy mennyiségű élenyt adnak vissza a körlégnek; mig igen csekély az ozon városok közelében, hol a belégzés nagy mennyiségű élenyt fogyaszt, s egy részt ez is oka, hogy városokban a kóranyagok inkább meggyűlnek, mint a szabadban. Mindenesetre a légkör ozontartalmának kimutatása egészségtani, mezö-gazdászati és egyéb természettudo­mányi szempontból igen hasznos; ennélfogva célszerű a légtüneti észleldékben a körlég ozon-tartalmának föl­jegyzése is. Csakhogy az itteni pontos eljárásra a tu­domány még nem áll a kellő színvonalon, mert ugyan­azon körülmények között a lég nyirkossága s a szél nagy befolyással vannak, nemkülönben a fény s a lég alkatrészei stb. mint ezt Klötz, Campanc és mások vizs­gálatai erősítik. Némelyek álliták s a legszorosabb ér­veléssel törekvének bebizonyítani, hogy az ozon a ra­gálynak gátot vet, s a járványos betegségek csíráit szétrombolja. Nagyon valószínű, hogy ilyesmi megeshe- tik, az pedig bizonyos, hogy az ozon létezése sok ár­talmas gáz létezésével összeférhetlen. De az megint nem bizonyos, hogy a járványok az ártalmas gázokból szár­maznak, s ha azok — mint valószínűbb — rohadványok által terjednek, még bebizonyítandó volna, hogy a lég­ben létező ozon csekély mennyisége, ama rohadványo- kar szétrombolni képes. Még határozatlanabb az a többszörösen nyilvánított vélemény, hogy az ozon túlbö- sége a légben jótékony reánk nézve. Újabb időben ellenkező vélemény lépett előtérbe, t. i. hogy az erősen ozonos lég terheli a lélek zést, köhögésre ingerel, katbar- ralis érzéseket okoz, s e mellett, minthogy összeszorííja a mellet, gyuladásokat idéz elő, mint ezekről Schönbein egy külön értekezésben nyilatkozott. Több orvos ezen nézeteket el is fogadja; s az ozon csakugyan egyik oka lehet némely kór talányos följelenésének és haladá­sának. Az ozon, nedv hozzájárultával, rögtön kiválasztja a fétniblagokból az iblanyí, s ezen sajátsága igen jel­lemző, és azért a hamiblag keverése keményítővel igen érzékeny kémszere az ózonnak. Schönbein a kémszer készítését igy ajánlja: forraltassék fel 200 r. viz, ebbe jő 10 r. keményítő és 1 r. hamiblag; ezen keverékkel kell bekenni az átszűrő fehér papirt és apró részekre metélni s jól elzárt üvegben tartani. Ha most ezen pa- pirszeleteket akarjuk használni mint kémszert az ozonra. szükséges, hogy a kémlö papírok legyenek szabad téren a körlégnek kitéve, esőtől s napsugaraktól megóva, és a kitételi hely ne legyen kert, mert a virágok s egyéb növények illő részei az ozonmérö adatait meghamisítják. Hasonló okokból kerb lendö oly hely, hol szesz- vagy savkipárolgás történik; a halvány, büzeny, s más eflfé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom