Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
6 takor a rétek és vizek felett elterül, és napkelte után ismét elenyészik. 4) A für t rak ás u vagy bárány fel h ök (cirro- cumulus) azon sorképzö, kis térfogatú, többnyire gömbölyű fellegek, melyek külalakjukra a rakás-, bel- szerkezetükre nézve pedig a fürt-felhőkhöz hasonlítanak5) A fttrtrétegüek (cirro-stratus) lapos felhő- lemezekből, vagy rövid rostos részekből állanak, melyek azonban a fiirtfelhöknél valamivel tömöttebbek. 6) Midőn a rakásfelhök összetorlódnak és homályos alakot vesznek fel, a felhöfaj az úgy ne vezeti rakásrétegü (cumulo-stratus) felhőbe megy át. 7) A tulajdonképi esős felhő (nimbus) többnyire a rakásrétegiiből származik; fekete színéről, nagyobb tömegéről és rostos széleiről könnyen felismerhető. A felhők néhányszori szemlélete által mindezen alakokat igen könnyű megkülönböztetni. A felhők alakjára nézve következő jegyek kívántainak. Fürtös felhő K; halmos felhő C; esős- felhő (Nimbus) = N; réteges felhők S; fiirtréteges "K’ r®te£es balom = ; fiirthalmos (bárány) KC sib. Ha a felhőkön mozgás vehető észre, azt nevezzük a felhő huzamának, és a rovatos ivbe, s a felhő alakja és huzama, mely mutatja, melyik világtájról jő , szintén a rovatos ivbe háromszor jegyezteti'.'. fel. A följegyzés módjára bevett szokás a E következő, pl. annyi mint: keletről jövő réteges felhő; a számláló E az irányt, a nevező S a felhő alakját jelzi. A láthatár közelében levő felhöhuzam könnyen tévedésbe ejtheti az észlelőt, mert itt az irányt határozottan kivenni nem lehet. V. Csapadék 24 óra alatt m i 11 i m e t e r e k- ben. Ez a budai központi észlelde által szétküldött ivek utolsó rovata. Ezen ponthoz tartozik az eső, hó’ köd, jégeső. Eső néven értjük a viz-csöppeknek légkörünkből lehullását a földre, vagy, tulajdonkép, magokat a vizcsöppeket, míg hulló állapotban vannak. A csöppek nagysága a földrajzi szélességgel fordított, a tőid hőmérsékletének nagyságával pedig egyenes arányú; ez oknál fogva nálunk az esö-csöppek átmérője* kevés esetet kivéve, '/ö'-i, míg a heves övben egy egész ujjnyi átmérőjű. Egy táj alapos ismeretéhez légttinetta- nilag mulhatlauúl szükséges az eső mennyiségének tudása. Az egy év alatt lehullott eső mennyiségét számmal kell kifejezni; ha tehát hazánk légtüneti viszonyainak rendszeres nyomozását komoly foglalkozásunk tárgyává teszszük, okvetlenül szükséges, hogy figyelmünket az eső menu yiség meghatározására is fordítsuk. Azon eszközöket, melyeket e célra használni szoktunk, eső mérőknek (obro- vagy udometer) nevezik. A dolog lényege ez: az eső-mennyiség, mely valamely területegységre, például egy négyszög párisi lábnyi föliiletre esett, felfogassék és annak magassága valami módon meghatároz t a s s é k. Azon készlilék részletes leírását, melyet a budai központi hivatal egyöntetűség okáért ad, itt is mellőzöm, csupán ezen készülék két részét említem meg. Először: alapegységül egy négyszög párisi lábnyi kerületű, henger alakú, horganyból készült edény használatik, mely alatt egy másik függ, és ebben a lehullott esőt fogjuk tel, azt vévén tekintetbe, hogy a szilárd fém-edény az általa felfogott esőt, úgy, miként a föld, magába nem nyeli. Ezen edényt, — mely nyílt téren, távol az épülettől, — 24 óra alatt egyszer megvizsgáljuk, a talált vizet egy ismeretes nagyságú edényben megmérjük. Ily üvegedényt — a mérték vonalok által jelezve, rajta van t. i. yin □-met. — szintén a központi hivatal ad minden országos észlelőének. Ezen edénybe, egyszer tele töltve, megy 4-5 m. m.; ha több esett volna egyszerre, a megmérteit kiöntjük és ismételjük a műtétéit, s a hányszor megtöltöttük edényünket, azon számmal 4'5 m. m.-t szorzunk. Csekélyebb viz-mennyíségek megmérésére az edény kisebb felosztásokkal is bir, hol az edényen számok vannak, pl. 05; 2'5 stb. ezek a milliméterek tizedrészeit jelentik : Hol nincs szám, de hosz- szabb vonal áll, ez is a m. ni. tized részét jelenti és pedig a szám alatt álló első vonal a m. m. egy tizedét, a második vonal két tizedét stb. pl. 2'0; 24; 2\8; 24. A rövidebb vonalok egy tizedrész felét jelentik, de ()• 1 : 2 005. Az egész számolás igy folyik: a számmal jegyzettet felirom, ezek egész milliméterek; az ezután következő hosszabb vonal Ol m. m., az ezután jövő első rövidebb pedig egy tizedrész m. m. fele, pl. 2-2ö, 8’4ö m. m. Az így vizsgált esöuiennyiséget a kitűzött rovatba bevezetjük és á hó végével összegezzük. Ezen szám adja az egy hó alatt lehullott csőmennyiséget, és ha ezt havonkint teszszük, a 12 hó összege adja az egész év eső-mennyiségét. Ha néha köd esik, szintén, mint az eső, följegyeztetik. Oly vidéken, hol télen sok hó esik, ezt is fel kell fogni és, ha kívánatosnak látszik, nagyobb edényben s a szokott órákban, — és a felolvasztott hó vize a már leirt módon határoztatik meg. Ezen s a hozzá hasonló eszközökkel gyűjtött adatokból tudomást szerzünk magunknak azon esővíz átlagos magasságáról, mely valamely helyen bizonyos idő lefolyta alatt a földre hull; hogyha azután ily adatok kellő számban a földfelület különböző tájairól össze- gyüjtetvén , könnyen áttekinthető alakban állíttatnak
