Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
10 Pétervárott éven át esik 17 hüvelyk eső, Párisban „ 22 n Velencében „ 30 n St. Domingóban „ 103 n A téritök között átlag „ 118 Az esős napok középszáma esztendőn át Déli-Európában 120 Közép-Európában 146 Észak-Európában 180 Mily tömérdek viz esik le a forró övben, kitűnik a következő példákból: Cayenne-ben (Dél-Amerikában) egyetlen egy nap alatt 21 hüvelyknyi eső esett, tehát annyi, mint Párisban egész éven át; ugyanott Parimaribo- ban az éven át lehullott eső 230 hüvelyknyi magasságot ér, és San Luis de Maranhaoban, Brasiliában, 270 hüvelyknyi (közel 4 ölnyi) magasságra emelkedik. A legnagyobb eső-mennyiség tán az, mely Cherraponsieban (Bengaliában) fordult elő 1851-ben. Ez 590 hüvelykre, tehát mintegy 8 ölre rúgott. Ha meggondoljuk, hogy e tömérdek viz a forró-övben aránylag kis idő alatt szakad le, meg magyarázhatjuk magunknak az ottani folyamok rendkívüli megáradását az esöszak beáltával. 5. A légtünettan körébe vág továbbá: figyelmét az állat és növény országra is kiterjeszteni, a végből, hogy lássa, minő változásokat okoznak a különböző éghajlati viszonyok az egyes állat-vagy növény-alakokon; vagy miként csoportosúlnak éghajlatok szerint a szerves lények kiválóbb családjai? A szerves alapokon tapasztalt összehangzás ugyanis Humboldt kitétele szerint hason éghajlatra enged következtetést vonni; mig más oldalról az éghajlatokon tapasztalt eltérések érthetővé teszik, miért fejlődik valamely szerves lény egyik helyen erősebben, mint a másikon. 6. Nagy fontosságú tény a párolgás befolyása a szerves testek nedveinek mozgására. Liebig német tudós igen jeles kísérletekkel kimutatta, hogy oly folyadékok, melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen hártya felé mozognak, a szerves lények szakadatlanad a földművelésben, vagy általán az emberek mnnkáiban kerestetik, legkevésbbé tapasztalták. Innét ezen országnak változatlant maradt hőmérséke, ismétlem, feljogosít azon következtetésre, miszerint harminchárom évszázad a nap világitó és melegítő tulajdonságában semmi változást nem idézett elő. Ily alapok nyomán a mostani légtünettan több város, vidék egykori éghajlatát is igyekszik meghatározni, így Biot E. 1841-ben egy értekezést tett le a párisi tudományos akadémia asztalára, ezen cim alatt: „Recherches sur la température ancienn? de la Chine“ — melyben a legalaposabb érve mellett, a mostani China éghajlatát a régivel csaknen egyenlőnek találta. így jártak el mások Róma, Páris, Görögország stb. éghajlatának meghatározása körül is.“ változnak, átalakulnak, a légköri nedvesség különböző fokainak és a párolgásnak ezen hatása igen szép világot vet az állati és növényi szervezetbe fölvett tápnedvek mozgására. Ugyanabból kitűnik, mily nagy befolyást gyakorol a párolgó bőr a szervezeti anyagváltoztatásra és az egészségre, valamint az is, hogy nem mindegy, vájjon száraz vagy nedves légben, nagy vagy kisebb légnyomás alatt tartózkodunk-e. Számos betegség támad a bőr-párolgás megakadályoztatásából, mely a belnedvek szabályos mozgását rögtön megváltoztathatja. 7. Mily magasztos jelenség az, midőn az összegyűjtött adatokból, a tengereken közelgő zivatart sejtet a légtünettan, és a világ nagy városaiból, főleg Páris- ból, a villamos sodronyon azonnal futnak az intelmek, óva a tengerészeket a révpartból való kiindulástól. És hány emberi élet mentetett meg ezúton már eddig is a bizonyos hajótöréstől; hány ezer hajót — az emberi fáradalmak annyi millióit — szabadítottak meg a sülye- déstöl, az orkánok szörnyű játékától. 8. De tekintsünk kisebbszerü mozzanatokat is. Fordúlnak elő esetek, midőn a törvényszék előtt álló vádlott ügyének megnyerése vagy súlyosbító körülményeinek enyhítése végett zivatart, cikázó villámokat, záport stb. hord elő, és aztán némelykor — mint épen az ily ügyben fölkért budai központi észlelde hivatalánál is előfordult — a rovatos ivek ily hajmeresztő tüneményekről az idézett napon mitsem tudtak. 9. Hát a szelek erősségének, s főleg irányának ismerete a hajózásra nem a legfontosabb-e; és azon egyszerű tényt, hogy legtisztábban mutatkozik a légtömegek különböző hőmérsékletének befolyása ugyanazon légtömegek mozgatására, azon időszaki irányváltoztatásból, melyet a tengerparti szeleknél tapasztalhatunk, nem a légtünettan eredményezte-e ? És továbbá az is, hogy a száraz-föld nappal gyorsabban melegszik, mint a tenger, s éjjel gyorsabban hűl, mint a tenger; azért nappal a szárazföldi lég melegebb, éjjel hidegebb, mint a tengeri; nappal tehát a tengerről fúj a hűvös szél a szárazföldre, s éjjel a szárazföldi a tengerre; és végre, mi a hajózásra a legfontosabb, e szelek irányának, idejének ismerése nem könnyitette-e az európaiak útját Amerikába ? Európából Kaliforniába ezelőtt, mig a Mau- ry-féle térképek meg nem voltak, legjobb esetben 183 nap alatt jutottak el; mert, az áramlások célszerű ismerete után, legfölebb 135 nap alatt járják meg ezen utat. Az említett térképek csak magának Angolhonnak éven- kint 20 millió forintnyi hasznot hajtanak be. Szép hasznot hajt a pásztás szelek ismerése is. De legyen ennyi elég. A meteorologia hasznát illetőleg
