Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
3 mindent, mi útjában állott, legkevesebbé kiméivé pedig azon egyházakat s tanodákat, melyekben a tévelyeivel ellenkező igazságokban oktattathatott s neveltethetett volna a jövő reménye. Hogy a rombolásnak útját állja, Veranc Antal, 1557—1569-ig egri püspök, elkövetett ismét mindent, a mi hatalmában állt, s névszerint, miként egy 1558-ban kelt s Romába intézett levelében említi, emelt Egerben iskolát, s annak élére állitott a tudományokban jártas tanári férfiakat, kik a katholika hitben kellő oktatást adhassanak; de, ha e nemes törekvésnek volt is némi sükere, ez, legalább hosszabb időre kiható nem vala, s nem is lehetett. Eger fölöttébb kedvezőtlen körülmények közé jutott. A várparancsnokok Magócsi Gáspár és Ungnad Kristóf dühös pártolói valának az újtanoknak, s az ő ótalmok alatt napról napra magasabbra emelék fejőket s hatalmaskodóbbak lőnek Luther és Calvin követői. Már a várban lévő székesegyház látogatásától eltiltattak a város öskatholikus lakói, s mivel a város egyéb templomai is el voltak pusztítva, a kath. isteni tisztelet megszűnendő vala, ha Radétzy István püspök nem gondoskodik, hogy ezen elpusztult egyházak egyikét, a sz. Mihályról nevezettet, vegye át a káptalan, s azt helyreállittatván ott tartsa az istentiszteletet. Azonban, noha ez egyház birtoklását II. Rudolf király is megerősítette, csakhamar innen is kizavartattak a káptalanbeliek és a kathol. hivők az új tévhit követői által, kik Ungnad Kristóf házából kirohanván, sz. Mihály templomába berontottak, a káptalantól azt erőszakkal elvették, s kibányva belőle a sz. oltárokat és képeket, annak birtokába saját vallásszolgáikat helyezték. E zavarok között történt, hogy Radétzy István püspök vérző szívvel látván, miként hanyatlik, s forgattatik ki eredeti öskatholikus jelleméből püspöki székvárosa, a Jézustársulatának főnökségéhez fordult, kérvén atyákat, kik a híveknek megtörjék az élet kenyerét, s a soknemti zavarok következtében elvadult ifjúságnak üdvös oktatást adjanak. Kérelme csak 1578-ban teljesittethetett. Ez évben küldetett szerzetfönöke által Egerbe Lelesz János Jézustársulatabeli magyar születésű atya,') ki a város népénél majdnem egészen törökös elvadultságot talált, any- nyira alászállott már vallás és erkölcsiség tekintetében. A sz. mise áldozat már mintegy feledésbe ment, az egész városban egyetlen oltár volt, s a legszentebb Oltáriszentség tiszteletlenül egy faedényben tartatott. Tetézte a bajokat egy tévhit hirdető, ki a soknemü zaklat.tatások következtében különben is elkeseredett lakosságot izgatni, zavarni nem szűnt meg, míg Lelesz buzgó imái-, prédikálása-, magán és nyilvános oktatásai- s a szentségek kiszolgáltatása által sokakat magokhoz nem téritett, s általok a jóra kevesbbé hajlandók zabolátlanságait meg nem fékezte * 2). Most azonban a süker állandóságát biztosítani már nem lehetett. A romboló elemek dúltak folyton s közel- gett az óra, mely Egert majdnem egy évszázadra török iga alá hajtandó vala. 1593-ban és 95-ben ismételten 150 ezernyi török küldetett magyarország leigázására Színán nagyvezér parancsnoksága alatt; 1596-ban pedig jött ILI. Mohamed szultán személyesen roppant sereg élén, s mielőtt a keresztény had egybegyült volna, Egert megszállotta, s azt okt. 13-án hatalmába ejtette3). Lettint Eger egéről a kereszténység világitó napja, s helyére a török félhold emelkedett föl, — Eger templomai részint leromboltattak, részint török imaházakká alakíttattak, s az egyházi férfiak elüzetvén, Eger csakhamar török-város alakját vette föl, a keresztények közöl csak a törökkel jött rácoknak engedtetvén meg az isteni tisztelet nyilvános gyakorlása, míg a csekély számmal fenn és itt maradt katholikus hivők a közel Gyöngyösről titkon be-belátogató sz. Ferencrendi buzgó atyáktól sokáig csak rejtekben nyerheték a vallás sz. vigaszát és oktatásait. Eger 91 évig nyögött a török barbárság járma alatt; miközben püspöke székhelyéről száműzve, káptalana előbb Nagyszombatban, majd Jászón nyert menhelyet, míg végre Kassán telepedett meg, kitéve itt is Kálvin köve*) Radetins Agriensis Joannem Leleszium Jesuitam egregio fructu impetrat 1578. Abrahami Bakschay Chronologia, Bonfini Antalnál, 194. 1. 2) Huius urbis — Agriensis — Episcopns, qui pro Rege Hungáriám administrabat, (Radétzy István püspök királyi helytartó volt,) summe institit, ut Sacerdotem e Societate — Jesu — suae Agriensi plebi impetraret. Fűit, is Joannes Leleszius natione Hnngarus, qui tantum non ipsam barbariem Tureicam in populo reperit; ita Religio , pariterque innocentia et mores ceciderant; adorandum Missae Sacrificium iám prope antiquatum; omnino tota in Űrbe altare unum restabat, divinissimum Saeramentum lignea inclusuin pixide inhono- ratum latebat. Aderat ad mali eumulum ae fomentum proclamator Haereticus, per sese furentes ad insaniam porro urgens. Leleszius, quo desperatae magis erant rés, hoc enixius hinc divinae opi exposcendae, illinc Evangelieo operi insistens, tandem privatis publicisque sermo- nibus, Saeramentum Poenitentiae, unicam revoeandae sanctitatis viam sic commendavit, nt inciperent Confessiones non paucorom men- struae audiri, etc. História Societatis Jesu P. IV. Lib. 6. 3) Magyarország történelme. Horváth Mihálytól. Hl; kötet. 1*
