Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1860
7 leven, AB magasság meghatározható. Ali befogó t. i. egyenlő a másik BC befogóval szorozva az ellentett « szög tangcnsével; vagyis AB = a. tang « » Begyen például BC = a = 36' « = 48° lő', lesz : log a = 1.55630 logtang « == 0.04938 log AB == 1.60568 AB = 40.335°. 3. Valamely tárgy magasságát meghatározni, melynek támpontjához nem férhetni. Legyen : A Kerestessék például valamely hegy AB magassága, BC láttéren felül. E végre választassák két álláspont C és I), melyek Aß-vel egyenlő függélyes síkban fekszenek, és melyek közt a mérés közvetlenül megtörténhetik. Méressék meg azután CD = a állomásvonal, és határoztassanak meg ezek végpontjain A DB = a, és ACB = ß magassági szögek. Már minthogy CAD szög, mint egyik belső szög egyenlő a külső ß szöggel levonva a másik a belszöget; vagyis, minthogy CAD — ß — « következő arány képezhető : AD: a — sin ß: sin (ß — a) ACD tompaszög sinusa a kiegészítő hegyes szög sinusával egyenlő lévén. Innen AD = a. sin ß sin (ß—«) Továbbá ADB derékszögű háromszögben AB befogó egyenlő AD feszülővel szorozva a befogóval átellenes szög sinusával; vagyis AB = AD. sin « * . , . Ezen egyenletben AD helyett annak imént talált értékét téve, lesz : AB = a. sin a. sin ß sin (ß — «) Legyen például a =; 100°, « — 50°, ß — 00° lesz : log a = 2.00000 logsin « == 9.88425--10 logsin ß = 9.93753—10 1.82178 logsin (ß — «) = 9.23967 —10 log AB = 2 582TI AB = 382.05«.
