Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1860
17 log4 = 0.60206 logf = 3.43555 logtang 180» = 9.56107—10 n '3.59868 logn = 0.95424 2.64444 logs = 1.32222 s = 21'. 14. A természettan a középerő megliatározásánál hányalás által kifejti ezen képletet: (Jedlik természettan 131. 1.) R = y/ P- -(- Q2 + 2PQ cos. a • legyen P — 2, Q = 3, a = 75°. Leend P2 — 4, Q2 = 9. log 2PQ cos a = 0.30103 -f- 0.30103 + 0.47712 + + 9.41300—10 = Í0.49218—10 = 0.49218 = log 3.1058 = y/ 4 + 9 + 3.1058 = y/16,10,58 4.013. 15. Egy gömb felülete 371.4', számíttassák ki azon gömb sugara. log371.4 = 2.56984 2.56984 log4 = 0.60206 1.09913 log3.141 = 0.49707 1.47671 . 1.09913 1.47671 : 2 = 0.73535 = 5.4369. és viszont : T = 4r2 n log4 = 0.60206 logö.4369 = 0.73535 2 1,47070 log3.l41 = 0.49707 0.60206 1.47070 0.49707 2.56983 = log 371.4. 16. Kepler harmadik törvénye így hangzik: A kerületi idők négyzetei egyenesen aránylanak a középtávolsagok köbeihez: azaz : T2 : t2 = R3 : r3. Alkalmazzuk ezt földünkre és Marsra, ennek kerületi ideje mintegy két év (pontosan 1 év, 321 nap, 16 óra, 18' és 47" perc), a földé egy év; földünk középtávolsága a naptól 20000000 mf; rövidség okáért legyen = 1. — Tehát 22 : l2 = R3 : l8, ebből: 3 _ R — V 4 — 1.587 ; azaz Mars körülbelül U+szer van távolabb, mint földünk a naptól. Ep így jő ki, Jupiter távola 4.945-szer nagyobb, földünk távolánál, ugyanis l l2 : l2 — R3 : l3 tehát 3 R = +121 = 4.945. 3
