Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859
8 A használandó lemezek tisztítására vonatkozólag megjegyzendő, miszerint azok sikál- üllőre tétetvén, ezüst felületökre egypár csepp levendula- vagy terpetinolaj bocsátatik, erre csalánszöveten átreájok finom tripolpor vagy csontpor rázatik, és finom bécsi gyapotgyönyöleggel kerékvonal idomban dörzsöltetnek. Idönkint a gyapot szennyesedéit része a gyönyölegböl kitépetik, a lemezekre ismételten tripolpor, — de olaj nem, —• hintetik és ekkép a működés gyöngéd nyomással folytattatik mindaddig, mig a gyapotra észrevehető- leg szenny nem tapad. Hogy pedig a tripol — máskép angol föld — a simításra alkalmas legyen, mozsárban összetöretik, ezután üvegcsébe jő, viz öntetvén reá, miután a porrá zúzott föld leülepedett; a legfinomabb földrészecskék átszüretnek más edénybe, melyekre ismét viz öntetik, s meleg helyen tartatik, a viz elpárologván a föld a kívánt célra fordítható. Ezt követi a veres sikárrali (Polirroth) működés, mely a lemezekre rázatik és tiszta gyapottal egyenes vonalban erősebb nyomással oda és visszacsúsztattatik. Időnként itt is hintetik reájok veres sikár a lemezek meglelieltetnek, hogy lássuk, nem mutatkoznak-e ítt-ott foltok. A tisztítás közvetlenül a fő műtét előtt történjék. Simítás közben arra is kell ügyelni, hogy az ujjokkal tapintott gyapotrész a lemezzel érintésbe ne hozassék. — Azután a lemez setét szekrénykébe záratik, melynek fenekén iblany foglaltatik, s az iblany gőz hatásának kitéve hagyatik mindaddig, mígnem ezüst felülete aranysárgává válik. — Az iblanyozás még világos szobában vitethetik végbe, melynek folyama alatt időnként az ablaktól elfordultan vizsgáltatik a lemez, váljon egyenletesen vette-e fel az ibolyába térni kezdő sárgaréz szint. Az igy elkészített lap büzenyviz (Brom) gőzével is megjáratik. A vízzel any- nyira hígított biizeny, mígnem színe borsárgás lesz, már iblanyozás előtt készen legyen egy erre rendelt csészében, körülbelül egy vonalnyí magasságban és az iblanyozás alatt homályosan köszörült üveggel befödve tartassák. Ezen üveget helyettesíti iblanyozás után a lemez deszlcácskájával együtt, miután a szoba sötétté tétetett. E helyzetbeni maradás 20—30^-nyi ideje eltelvén, a lemez szinte sötétben a sötét kamra zárt rámájába tétetik, és minden világítástól megóva a már előbb jól felállított sötét kamrába tétetik a homályosan köszörült üveg helyére, hová előbb a lemásolandó tárgy képe esék. Bizonyos idő múlva, melynek hosszúsága a nyílás nagysága, a lencse tüzpont távola, a fény erőssége és a szerek érzékenysége által tételeztetik fel, s a fényképész többszöri tapasztalata által határoztat- hatik meg, a lemez a kamrából, ismét minden fénytől megóva, kivétetik. Ekkor a lapon még nem latszik a kép, mert ha látszanék, jele volna, hogy a lemez a kamrában kelleténél tovább tartatók. A lemez most már egy más szekrénybe tétetik , melyben higany borszesz lánggal 52—60°R-ig melegíttetik és elváratik, mig ismét meg nem hűlt. Gyertyavilágnál a szekrény ablakán látható a kép alakulása, s egyszersmind megítélhetni, itt van-e már ideje a lemez eltávolításának. A lap ekkpr kivétetik, és noha az ennyire elkészült kép teljesen szemlélhető, de elkészített műnek mégsem mondható : ugyanis! az iblany és büzeny gőzök az egész fémlemezt be fogták, ez pedig az ezüsttől csak azon helyeken vált el kisebb nagyobb mértékben, hová a fény hatott; ha tehát a kép a fény hatásának kitétetnék, éz az iblanyt az ezüsttől a többi helyen is elválasztaná s huzamosabb idő lefolytával az egész kép összezavartatnék ; hogy ez ne történjék, állandósítni kell azt alkénecs savas szikéleg páréit vizbeni oldatával (1 r. kéns. sz. 4 r. p. viz) ezen folyadék az iblanyt. és a büzenyt a képről eltávolítja. Végre a lemez még egyszer párolt vízzel leöb- líttetik és kész a szabályos képi A lemezen látható rajz, mely bámulatig finom részletekben adja a tárgyak másait, a szerfölött finom higany részecskék müve, melyek' oly helyeken legsűrűbben torlódtak össze, hol a világítás legerősb vala. A daguerreféle képek készítés módjában egyesek némi javítást tettek. így a merő iblany helyett bohzeszbeni iblanyoldat használtatik, melyhez viz is vegyíthető. Ide tartozik az elkészült kép aranyozása is, (Fizeau után), mely ekép történik : két szemei- arhalvag (Chloretum auri), 4 r. párölt vizzel higittatik egy üvegcsében, a másik üvegbe 6 szemei- alkénecs savas szikéleg 4 lat párolt vizzel vegyíttetik, és ezen keverékek egy üvegbe öntetnek cseppen- ként, de az első vegyidet öntetik a másikba, különben az egész vegyület fekete szinü leend, a lemez most vízszintesen rámába jő, a készített keverék reáöntetik megkívántaié mennyiségben és egy vagy több borszeszlámpa segélyével hirteleni forrásba liozatik. Midőn a lemez száradni kezd, fogóval tartva párolt vizzel leöntetik, erre szinte borszeszlámpa melegénél ferdén tartva kiszáríttatik. Végre legújabb időben a galván képészet segélyével a Daguerre féle képeket másolni is szokták, de ez az eredeti képre sokszor káros és annak elrontását vonja maga után, minthogy az eredeti és másolat összetapadnak. Az érem lapokon levett fényképeket könyvnyomdái festékkel lenyomás által sokszorosítni mindeddig nem sikerült. A fényképek éremlapokoni létesítése- előtüntetése- és állandósitásának elméletét bőven fejtegeti' Choiselat francia fényképész, s ennek nézetét rövid kivonatban fordítva adja Dr. F. J. Hessler bécsi tanár „Lehrbuch der Physik“ cimü munkájának 834-dik lapján I. kiadásában. Annyit azonban az egész elméletéből én is elmondok, hogy az ibla- nyozott fémlemez azon helyeire, melyekre a sötét kamra képének világos részei estek, a fény már hatott, habár
