Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859
15 szikéleg fürdőbe jő, (1 lat alkénecs sav. sziké., 7 lat — legjobb ha van folyó — viz) de ez fölöttébb erős ne legyen, mert a kép sárga leend; sőt ezen fürdőbe, ha fris oldató, nehány csepp legsavas ezüst éleg is jő, ez által barnás szint kap a kép; ezen fürdőben marad 2—3 negyed óráig; a hely, hol ez történik, setétes legyen, erősebb fénysugarak oda ne hassanak és a kép maga az edény feneke felé fordítva legyen. Ezen fürdőből tiszta kút- vagy folyó- viz fürdőbe tétetik, de ezen viz 5 perc után felfrissíttetik, később 10 perc, azután */4 óra után, és az egész fürösztés 3—4 óra folyásáig tart. Megjegyzendő még, hogy ezen fürdőkben a kép folytonos mozgásban legyen. Hogy pedig ezen igen fáradságos öi'ködést a kép vizbeni fürösztésénél ki lehessen kerülni, némely fényképészek gépeket is használnak; ezen gép nem egyéb egy 10—15 itce térméü faszekrénynél; ennek fenekén kis lyuk van, s a viz átmegy, egy alatta levő kis szekrénybe, hol a kép vagyon, és így a kép folytonosan fris vizet kap; az alsó szekrényen pedig szintén lyuk furatik, melyen a viz kiömlik ; de itt arra kell figyelni, hogy a felső szekrény nyílása öblösebb legyen, mint az alsóé, hogy több viz menjen a képre, mint a mennyit az alsó kibocsájt, és igy készül a tagadó üvegről az állító papírra másolt kép. Végre kivétetvén a fürdőből, alkalmas helyen megszáríttatik, s ekkor már a fény sugarainak kitehetö. 6. Az igy elkészült állító kép vagy négyszögü, vagy tojásdad alakra kivágatik és fehér kemény papirra arab mezga vizbeni oldatával felragasztatik; hogy pedig élénkebb szint kapjon, vizfestékkel, vagy annak hiányában fénymázzal bevonható, ugyanis a kép arab mézga vizbeni oldattal bevonatik, megszáradván dammar fénymázzal be- kenetik kis festészi ecsettel, vagy pedig 3 lat tiszta maszkból, 1 lat gummialemy-hiA és 2 lat levendula olajból készült kenőcsből kis mennyiség az újra kenetik, s a képen gyengén elmázoltatik, s azután finom gyapottal letöröltetik; a kép ezen utolsó kenöcscseli bekenése hamarább történik, de az első mód szerint szebb fényt kap. 7. Akár az állító, akár a tagadó fényképek csinos előállítására a leirton kívül más módok is vágynak, én röviden csupán azon eljárást akarám itt kimutatni, melyet követek, és sikeresnek tapasztaltam. Kísérletek miatt elsorolom Leborgne jeles francia fényképész vegyületeit először állító, s azután tagadó képekre : a collodium készítés módja ebből áll: 20 grm. közönséges collodiumhoz jő 80 grm. kénégeny, és 1 grm. ioáammoniujn. Ezüst fürdőből vesz 100 grm. lepárolt vizet 10 grm. legsavas ezüstéleggel 10 grm. borlanggal, 2 grm. collodium részekkel vegyitve. A kép elötüutetésére használ 500 grm. telített vasgálic oldatot, 10 grm. ecetsavat, 2 grm. ezüstsót és 2 grm. collodiumot. Állandósításhoz kíván 500 grm. lepárolt víz, és 40 grm. cyankalium olvadékot. Tagadó képeknél collodiumot készít 1 rész közönséges collodiumból, hozzávegyítve iodkalium olvadékot, mely térmérő fele a collodiumnak, maga pedig a iodkalium olvadéka áll egy rész iodkalium és 40 rész borlangból. — Az ezüst fürdő áll legsavas ezüstélegböl és lepárolt vizböl oly arányban, mint 1 : 16. A kép előtüntetésére 12 gr. koz- más gubacssavat, 16 lat lepárolt vizet és 1 lat töményitett ecetsavat használ. Állandósításhoz ajánl 2 rész alkénecs- savas szikéleghez 20 rész vizet felolvadva 30 grm. legsavas ezüstéleget 1 lat lepárolt vízzel vegyítve. Végre ha valahol, a fényképészetnél igen sokszor fordul elő a sulymérték, ezen okból nem találom egészen feleslegesnek megemlítni. a béósi és francia sulymértéket. a) A bécsi sulyntérték alapja & font, mely a mázsa ‘/íoo, része; 1 kereskedési fontban van 32 lat; 2 lat tesz 1 'óbont, (uncia); 1 lat ismét 4 nehezéket (drachma); 1 nehezék 60 szemért (granum); 20 szemer terecsnek (scrupulus)''neveztetikb) A* francia sulymérték alapja a gramme, a b.. mérték szerint közel 14 szemer, mely egy köb centimeter tiszta viz súlya 3°R.; ettől nyerték a többi sulyok neveiket, t. i. a gramme 1 ,0, '/íoo? '/iooo-ed része neveztetik, illetőleg deci-, centi-, milligrarame-n&k., 10, 100, 1000 gramme pedig deka-, hektó, kilogramme-nnk. Egy kilogramme a bécsi mérték szerint 1 font 25‘/7 lat. . 8. Díszes alkalmazást nyer a fényképészet a mostani látogatási jegyeken. Azelőtt csak nevét metszette fémbe valaki és azt fénymázas papirra nyomatta, és átadta ezen jegyet látogatása bizonyitékaul. Most minden név Egy másik hátrány ismét abban rejlik, hogy a papír soha sem egyenletes egész pontosságig, vastagabb s vékonyabb szálkák vágynak rajta, melyek a gyöngéd árnyéklatoknak fölöttébb ártanak, és ez majdnem egyedüli ok, mely a fényképészeket kényszerítette a papirképek nagyobb mérvbeni kiállítására, mint a Daguerreféle fémlapokra ejtett képeknél szokásos. — Van még egy harmadik ok is , mely a papirképek tökélyéből sokat’ tevon. Ha az előbbi két ok rontja a papir képeket, ha azok kellő árnyéklatát és élét elragadja, rontólag hat még a fényszálak szabálytalan menete is. A tökéletes fénykép létesítésére függélyesen eső sugarak kellenek, mert csak ezek hatnának sikeresen ; de ez tájékunkon máskép van, a ferde irányú sugaraknak pedig elegendő horderejűk soha sincs. A fényképészek az itt elősorolt nehézségeket legyőzni nem tudván, a képeket ecsettel javítni kezdék, és ez szinte a tökéletlenség egyik, s pedig harmadik oka. —
