Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859

14 kilenc lat vízre számíttassék 6 sze. kozmás gubacssav és 30—40 csepp ecetsav; ezen folyadékkal sebesen és egyen­letesen leöntetik az üvegtábla, a lefolyt folyadék a locsoló edénykében felfogatik, az öntözgetés közben a locsoló edényben levő kozmás gubacs savhoz igen gyenge legsavas ezüstéleg oldatot is kell, de csak szerfelett keveset, ön­teni. Ezen folyadékkal többszöri leöntés után a kép elő fog tűnni, amennyire ezt előtüntetni kell, hogy tiszta má­solatot adjon; a tapasztalás leend legjobb mester. Ha a kozmás gubacssavvali többször ismételt leöntés után lassan jő elő a kép, hihetőleg sok benne az ecetsav, s egy kevés kozmás gubacssav tétetik a folyadékba; ha pedig fölötte sebesen jő elő a kép, ekkor meg egy pár csepp ecetsav öntetik a kozmás gubacssavba. Ha a leveendő személy ru- háj a nem akar előtűnni, ennek oka az ülési idő rövidségében fenekük. Néha a kép ugyan meglehetős, de némi vo- nalkák láthatók rajta; ezen hibán gyakran egy csepp ecetsav segít, mely a kozmás gubacssavba öntetik. — Ha végre a kép igen erősen fejtetett ki az üvegen, azaz a fehér részek, például: arc, ing, ruha sat. túlságosan feketék; ekkor a másolásnál a kép túlságos feketesége miatt a személy vagy tárgy képe kellőnél fehérebb leend ; ezen hibán úgy segíthetni, ha már a kész tagadó üvegképre hamkékleny lepárolt vizbeni oldatát öntjük egypárszor, ez által gyen­gül a fekete szin és a másolat sem leend oly igen fehér. Az eléggé előtüntetett kép az üvegen most folyó-, vagy kútvizzel óvatosan ismételve leöntetik. 4. Az igy elkészített képet megkell óvni a fény hatása ellen, mert az imént leirt mütételek sötét helyen történnek, megóvjuk pedig a képet a fény hatásától az által, ha alkénecssavas szikéleg, (Unterschf. s. natron) vizbeni oldatával öntözgetjük (4—5 lat lepárolt eső-, folyó-, vagy kútviz képes feloldani 2 lat alkénecssavas szikéleget). Ha az állandósitásnál az alkénecssavas szikéleg oldat igen régi lévén, nem jól működik, kiöntetik, s új készíttetik; ezen oldattal nem szükség oly igen gazdaságosan bánni, mivel olcsó. Ha ezen oldattal való locsolás már megtörtént, a kép közönséges vízzel ismét lelocsoltatik, és ekkor, a fény rajta többé hatását nem gyakorolhatván, megszáríttatik, és további rendeltetésére fentartatik. Mielőtt azonban másoltatik az ilyen kép, gyöngeségénél fogva az összekareol- tatás veszélyének van kitéve, mi hogy elhárittassék, fénymázzal vonatik be, s ez ilyformán történik: az üveg kály­hán vagy napon kissé megmelegíttetik, úgy a fénymáz is, s ezen fénymáz oly formán, mint a collodíum, a képre ön­tetik. Ily fénymáz a fényképészeknél olcsó áron kapható; ha végre a fénymáz igen sürü lenne, vagy idő múltával megsürüsödnék, borlanggal hígítandó. Ily fénymáz hiányában vékonyan arab mézga vizbeni oldatával is bevonható az üveg lap. Végre ezen tagadó üvegképek bevonhatók táblás) lakkal is (lacca in tabulis, Schellack) borlangba feloldva. — 5. Most veszi kezdetét a tagadó üvegképek másolása. — Először is a másolásra alkalmas papír készít­tetik */2 lat salamia só, (murias ammóniáé, v. salammoniacus, sósavas legköneg), '/4 lat tejcukor, s egypár szemer borkősav, 10 lat lepárolt viz oldatában való fürösztés által; rövidebben e papír készítés igy történik: tiszta konyhasó fürdőben mely 100 rész lepárolt viz- és 5 rész konyhasóból áll, áztattassék 10 percig a kellő alakra kivágott papir, s innét kivéve szárittassék meg portól ment helyen, vagy ha azonnal akarjuk használni, fehér itatós papir közé tehet­jük, s megszikkadván ezüst fürdőbe jő ; de ily papírt célszerűbb készen kereskedésben venni; ezen papír sötét he­lyen ezüst fürdőbe (1 rész ezüst, 6 rész lepárolt viz) tétetik úgy, hogy ezen viz annak csak egyik felét érintse; benne hagyatik 5—8 percig, azaz addig, mig'egészen egyenletesen át nem nedvesedik; innét kivétetvén felfüggesztctik s megszáríttatik; megszáradván sötét helyen tartatik. Most jő végre a lemásolás. Ezen papir az üvegkép elkészített felére ráboríttatik és rámába tétetvén, elébe erős tükörüveg tábla jő, csavarok segélyével leszorítatik; így a fény oly értelemben egyenlő hatásának kitétetik, hogy a kép előtt, példaúl udvaron, vas rácsozat, vagy más efféle fény­sugarakat gátló vagy gyengítő tárgy ne legyen, mert a kép foltokat kap ; többször meg kell most nézni — mindig homályos helyen — hogy el ne égjen; ha pedig egyik része hamarább fejlődik, vagy egészen kifejlődött volna, hogy el ne égjen, azon részek kis fekete papírral el is takarandók. Meddig kell kitéve lenni, pontosan, s tüzetesen meg nem határozható ; fő gondot az arc igényel, kevesebbet a ruházat. Amint az arc tisztán feltűnt, a műtét be van vé­gezve ; *) ezen kép a másoló rámából most kivétetik, s rögtön sötét helyre záratik. Az ilyen papirkép alkénecssavas *) A tagadó képek másolásánál megkivántató eljárást előterjesztvén, még tájékozásul általános nézeteket, — vagy inkább a fényképek másolásánál előforduló nyomósabb hátrányokat — sorolom el: Legyen bár, hogy tagadó üveg kép alá ezüstfürdőbe mártott sötét helyen jól kiszárított papír tétetik, csavarok segélyével a papir az üvegre szoríttatik, s fényhatásának kitétetik ; az üvegkép fehér helyei a sugarakat zavartalanul átbocsájtják és ez által a fehér papir feketévé lesz, fekete helyei pedig a fényt átnem boesájtván, az illető helyek fehér szinöket megtartják; s az igy létesített kép állító leend; de ha a papir olajjal, vagy bár mivel legyen is bevonva, soha sem átlátszó tökéletesen, ez tehát a fény sugarakat kellő mérvben nem is bocsájtja át; már pedig ismert állítás, hogy két mennyiség bizonyos viszonyban leven, egy harmadik mennyiség hozzáadása által viszonyukat megváltoztatják, igy a tagadó képen a fény és árny viszonya a papir által eszközlött árny mint mennyiség hozzáadása által szintén változik, és ez az állító képek, tökéletlenségét vonja maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom