Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
23 által tömegesülnek, mígnem idővel a tengerből egészen kiemelkedvén, vagy a tengerfenék fölnyomulásai következtében kiemeltetvén, azontúl a nap melegsége, s ennek, főként a forró égöv alatt ismert gyors r működése következtében kifejlődnek, s tenyészetet nyitnak. Úszó növényeket, tengeri moszatokat, zuzmókat elborító rovarok, későbben éneklő és más kisebb nagyobb madarak lakhelyül választják, mig végre a föld ura, az ember foglalja el, s céljai szerint átalakítja. Ily burány szigetcsoportok főként a csendes, a vörös, és indiai tengert lepik el. Itt a lakkedivi és maledivi szigetek, Lagos és Savad u Mulsa — a csendes tengeren a Carolin, Ma rechal, St. Gilberts több más szigetek mind koraiképződmények. Legkiterjedtebbek (100—150 mfdnyi területtel) Uj-Holland és Uj-Guinea burányszigetei. Említést érdemelnek a parányázalagok, babarcok, s több másokból képződött, sokszor nagy kiterjedésű de vékony rétegek is. Ezek között főként a sokgyomruak (Polygastrae) és gályancok (Gallio- nellen) képeznek legfeltűnőbb telepeket. Miként Ehrenberg vizsgálatából kiderült, ily réteg miriád parány- állatoktól hullámzik úgy, hogy egy köbhüvely mintegy 40,000 milliót tartalmaz. Berlinnek majd nem (/j-részc ily nagyrészt élő, s néhol mintegy 100 lábnyi vastag ázalagrétegen nyugszik. Ebből könnyen magyarázható azon körülmény oka, hogy itt némely újabb épületek egyszerre összeomlanak. Ide tartoznak még a tengerekben számos helyen s néha nagy kiterjedésben található kagyló- telepek. (Muschelbänke); képződésük a korálszigetekéihez sokban hasonló. Mint állati képződmények az újabb időkben már ismertebb Guanó-telepek szinte e helyen említendők. Egyesült állati és növényi maradványok által képződött, és ásványokkal vegyült rétegek legfontosabbika a felevény, azon fekete-barna földréteg, mely a növénytenyésztésre leglényegesb földnemet képezi. Tömörsége nem mindenhol egyenlő, de meg sem határozható, miután alsóbb része lassanként más kőzetnembe fajul át, mig a felsőbb folytonosan, de helyenként változatosan gyarapszik. Ez azon föld, mely hazánkat, leginkább az úgynevezett alföldet, Kanaanná varázsolja. A felsőbb földrétegek átalakításában azonban, mint egyik legfőbb tényező, a légkör működik leghatalmasabban. Viharok orkánok, légrohamok sokszor egész homokhegyeket hordanak távolabb helyekre, s mig egy helyen sik felületet idéznek elő, máshol völgyeket, rónákat magaslatokká emelnek, hegyeket alk otnak és nem egyszer dúsan termő földréteget kopár sivataggá változtatnak. A légkör, a hő s a viz egyesitett, bár halk, de nevezetes működését a földalakulásának egész történetén keresztül legjobban tanúsítja a kőzetek elmállása. (Verwitterung). Egyes rétegek, melyek erős összetartó szerkezettel bírnak, idővel e működés következtében vegyületük átváltozik, lazákká lesznek lassanként elmúltnak, szétesnek. Ez elmállási működés által a rétegek között üregek, szakadások támadnak, melyeknek ismét egesz földdarabok alásülyedése, s hegyszakadások a következményei. Ez utóbbiak különösen sok és gyakran szomorú változásokat idéztek elő a földfelűletén. Az egykori romai várost Veleianuinot, melynekroinjaira 1754-ben bukkantak, szakadás következtében mintegy 20 lábnyi hegyréteg borítja. 1618-ban Chiavenna közelében Plurs városa több mint. 2000 szerencsétlen lakosával együtt a Conto nevű hegy összeomlása következtében egészen megsemmisítetett. A föld melegsége valamint a fejlődési történelem minden szakában, úgy annak mostankorában is mint egyik főerő szakadatlanul működik.
