Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
7 Számos rovarok nem szenvednek átváltozást; hanem mint nyrnphák jőnek létre azaz meglehetős tökéletes alakkal jelennek meg, mely a kifejlődött rovaréhoz egészen hasonló; csakhogy szárnyai nincsenek, melyeket csak többszöri vedlés után nyernek, mint például: a sáska és poloska. Vannak végre olyanok is, melyek sem el nem vedlenek, sem át nem változnak. A nemi különbséget a ki nem fejlődött rovarnál csak boncolási ütőn, a kifejlődöttnél pedig alakja és nagy különbsége által ismerhetni föl. Az izomrendszer a rovaroknál egy idegcsomagban pontosul össze. Ebből ágaznak a többi szervekre az idegek. A vérkerengést leginkább a meztelen hernyókban vehetni észre. Itt láthatni miként a vér a hátbör alatt levő csatornában hátulról előre tolatik. — A lélekzés közönségesen a test hátulsó részének folytonos összehúzása és kifeszítése által történik. A test hátulsó részénél két oldalon vannak a léglyukak, melyek által a levegő ki és beszívatik, és noha a rovarok légzés által sok élenyt szívnak a levegőből, mégis, a nélkül, hogy elvesznének, hosz- szabb ideig nélkülözhetik azt. Habár egyes rovar észrevehetőbb vérmelegséget nem mutat föl; de hogy a rovarok életműködéseit melegség kifejlődése követi, tanúsítja méhkasban a fokozott hömérsék. Atalában a hideget igen kiállják. Petéik még 35° R. hidegben sem fagynak meg. Az alakok szinte csonlkeménynyé fagyhatnak, s mégis lassanként fölmelegítve ismét életre jőnek. Ugyan ez áll a pajodokról is. Rovarok még meleg forrásokban is léteznek, s tenyésznek. Tapintó szervök láthatólag a csápokban, falámokban és lábtalpakban létezik. Az izlöszerv a nyelvben van. Szaglószervök igen finomra vagyon fejlődve; a him távolról is megérzi a nőstényt. Többek véleménye szerint a hang fölfogására a csápok, a messze látásra a nagy, a közel nézésre pedig a mellékszeinek szolgálnak. Tulajdonképi hangszervök nincsen; hanem a hang a röpük csapdozása, egytnáshozi dörzsölése, vagy a mell és a hátsótest részének a szárnyakhoz dörzsölése által, s Rossi szerint, a halálfejlepénél, a levegőnek beszivásával idéztetik elő. A rovar pontos megkülönböztetése- s életmódjának kiösmerésében rejlenek egyszersmind az eszközök is, melyeket az ember megragadhat, hogy magát azok kártételétől vagy alkalmatlankodásától megóvja. Különösen fölöttébb érdekes tudni a rovarok különféle helyeken létezését, hol azok vagy mint peték, alakok, pajodok, vagy mint tökéletesen kifejlődött rovarok tartózkodnak. így némely rovar, mely életének kilenc-tizedrészét azaz egész fiatalságát, mint alak, a vízben tölté, kifejlődött állapotában csak a levegőben tartózkodik, s csak akkor tér a vízbe vissza, midőn ismét petéz. Mások, mint alakok, elrejtezve a földgyomrában, növényeben vagy állatokban élnek; mint kifejlődött rovarok pedig a levegőben szálonganak; mig ismét egyebek kifejlődött állapotjukban is rejtekhelyeiken maradnak. E tekintetben rendkívül sok változatosság, s a nemek és fajok szerint annyi különféleség mutatkozik, hogy az avatlan, ki még a rovarok életmódjával kevesebbé foglalkozott, minden lépten tévútra vezettetik, és számtalan csalódásnak vagyon kitéve. T. i. gyakran a levegőben keresgél, s a röpülő teremtmények nagy sokasága között remélli föllelhetni az óhajtott rovart, mely azonban a vízben létezik ; máskor a vízben, vagy a földben keresi azt, mi onnan már régen kiszállott, és a napsugarak éltető melegének örvend. A rovarnak és életmódjának tökéletes ismeréséhez megkivántatik továbbá, tudni: melyek az ismejegyek, mik a hímet a nőtől megkülönböztetik? mikor, hol és minő mennyiségben található a rovar? mily időben s mikép történik párzásuk ? hol és mily módon rakja a nőstény petéit, vagy elevenül szüli-e apróit ? mennyi idő kívántatik a pete kikelésére ? mily alkatú és színű az alak vagy hernyó ? milyen és vájjon egyféle növénynyel táplálkozik-e ? mikor és hol történik az átváltozás? mikóp, hol és mikor jelen meg a tökéletesen kifejlődött rovar?., mely kérdésekre azonban az egyes kártékony rovarok leírásánál felelünk. 2. A cserebogár (cserebüly, melolontha vulgaris, der gemeine Maikäfer) mindenki előtt ismeretes rovar. A hím a nőtől sokkal nagyobb csápjai vagyis tapogatói által különbözik. A cserebogár, mint tapasztalhatni, majdnem egész Európában el vagyon terjedve; névszerint april vagy májushó végén szokott megjelenni, vagya körülményekhez képest junius elején, vagy júliusban is. Hegyes vidéken megjelenése később történik, mint a sze- lidebb égaljú rónákon; mivel a kikelet ott nem kezdődik oly korán, vagy talán mivel a hegyes vidékek hidegebb levegője ezen rovarnak, mely kifejlődésére több évet igényel, kevesbbé kedvező. így 1847-ik évben Magyarország alsó vidékein megtartá a cserebüly szokott megjelenési idejét; ellenben a felső vidékeken csak juliushóban jeleni meg. Gyakran az által is késleltetik megjelenése, mivel a májushóban előjöttek gyakran kedvezőtlen időjárás következtében ismét kényszerítetnck elbújni. Tapasztalhatni azt is, hogy a cserebogár gyakran öszszel is nagy mennyiségben jelen meg; ini azonban ezen rovarnak idöelötti kifejlődéséből magyarázható.
