Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
17 1807-ben 32 óra alatt, Hudson folyón 30 német mértföldnyi utat tett az általa létesített 20 löerejü gőzöny segélyével. Európában Dawson épített először 1811-ben három lóerejii göhajót melylyel következett évben első sükeres próbát tön. Londonban 1813-ban, Párisban 1816-ban láttak először gőzhajót. Mi hazánkat illeti, az 1819-iki kísérlet után, egy Bécsben alakult társaság, részvények utján, hozta azt létre Girard Péter által Fischamentben gyártott ,Ferenc4 nevű első gőzhajója által, mely 1823-iki Okt. 12-én Bécsbe rándult föl; onnan másnap terhelten indulván, több helyem nyugvás és 18 órai járás után harmadnapra Pestnél kötött ki. Innen vissza, Bécsbe, 70 órai járás után ért. Készült ez időben egy más ,Karolina1 nevet viselő, s az előbbihez hasonló gőzös is; de az óhajtott célnak sem egyik, sem másik meg nem felelvén, a következett 1824-dik évben a dunai gözhajózás ismét elmaradt egész 1830-dikig. Ekkor a szabadalmas gőzhajó-részvénytársaság állott össze , melynek a nevezett évi sept. 17-ikén megindított 60 lóerejü gőzöse, I. Ferenc, a célnak már jobban megfelelvén, több kisebbnagyobb, részint fa-, részint vasgözösök készítését vonta maga után, melyek által a rendes gözhajózás Line és Konstantinápoly közt, valamint Smyrna, Trape- zunt és más levantei kikötök közt, egész Triestig, megnyittatott, és mind ez ideig számos ilynemű hajókkal gazdag sükerrel folytattatik. Az első gözkocsi Trevethic által hozatott létre, 1804-ben; ámbár vasutak Angolhonban már 1768 óta léteznek, melyek Edgeworth és Vildkinson által készültek. Hazánkban a gözkocsizás korszaka jul. 15-én 1846-ban kezdődött, mely napon a Pest és Vác közti vasútvonal József főherceg s magyarország nádora által ünnepélyesen megnyittatott. Ezt követé sept. 1-ején 1847 a Pest és Szolnok közti vonal megnyitása István főherceg által; végre 1850-ki dec. 16 óta az ily közlekedés Pest és Becs közt valamint Bécs-Györ, és Szolnok-Szeged közt is létre hozatott. Gilbert volt első, ki a villanyosságról jegyzéket készített, s ötven évvel később Guerik szerkesztő az első villanygépet. De ámbár Gray már 1730 felfödözte a villanyvezetö testek tulajdonságát, a villanyosság mindazáltal nem igényelhető előbb a tudomány címét, mint 1745 körül, midőn Leydenben Cunaeus és Mussenbroek a fegyverzett palackot véletlen eset által feltalálák. Ez idő óta e tárgy nag^ hévvel és sükerrel miveltetvén, s többnél több fényes kísérletek tétetvén, végre a villám és menydörgés kielégítő értelmezésére vezetett. Az 1783-dik év jun. 5-ke Annonayban nevezetes tüneményt mutata elő , midőn a Mongolfier-testvé- rek a léggályát találák föl. Abból t. i. miszerint a felhők a levegőben fönlebegneks a füst fölmegy, gyanítván, hogy ha a fölfelé törekvő füst valamely könnyű borítékba fölfogatnék, magával a borítékot is fölvinné, egy 35’ átmérőjű, tojásdad alakú borítékot papírral bevont vászonból készítettek, mely miután bel-iiregében a lég meggyujtott szalma és papír tüze által megritkittatott, említett napon a bámuló sokaság csodálkozására 400 font terhelménynyel 1000’ magasságra fölment. Erre Charles, akkor párisi természettan-tanár, Ca valló és Liehte nb e r g által 1782-dikben tett azon kísérlet nyomán, melyben a könenynyel (hydrogenium) föifujt szappanbuborékok légbe fölszálltak, hajlékony firnászszal bevont tafotából 12 lábnyi átmérőjű golyót készített, és azt vas és vízzel elegyített kénsav által kifejtett könenynyel megtöltvén, Mars mezején a fönebb említett évi aug. 27-dikén föleresztette; miáltal a Charlesféle léggolyó föltalálójává lön. Ezen kétféle léggolyók közöl a Mongolfierféle kevesebb költségbe kerül és napnyugat után föleresztet- vén, széplátványul szolgál; de mivel könnyen tűzveszélyt okozhat, föleresztése több tartományban el van tiltva. A Charlesféle léggolyók, habár eddig komoly célokra kevés sükerrel használtattak, nagyobb figyelmet érdemelnek. Mely nagy csudálkozást, mekkora reményeket gerjeszte a léggolyók föltalálása, már csak abból is gondolhatni, hogy föltalálásuk utáni két év lefolyta alatt 35 léghajózás 58 egyén által hajtatott végre. Első, ki e merész lépésre vállalkozott, P i- latre de Rosier vala, ki Marquis d’Arlandes társaságában 74’ hosszú és 48’ széles Mongolfierféle golyóval (1783, nov. 21.) szerencsésen fölemelkedett. Utána Charles öntalálmányú 26’ átmérőjű golyóban Robert társával, (1783. dec. 1.) szinte szerencsésen. Erre Pilatre de Rosier, az egyik Mongolfier ős más hat személy társaságában nagyobb- szerü léghajózást is megkisérlendö, 126’ hosszú és 102’ széles Mongolfierféle golyóval (1784 jan. 7.) szállott föl, s ámbár müve 500 ölnyi magasságban megrepedt, mégis sérületleniil sikerült leszállania. Később kijavított, óriás nagyságú golyójával Versaillesböl szerencsésben emelkedett föl; de midőn R o m a i n társával Blanchardot, ki azalatt könenynyel töltött golyóval Franciahonból Angolhonba röpült, jun. 15-dikén utánozá, léggolyója körülbelül 200 ölnyi magasságban meggyuladván, társával együtt leesett, s borzasztóan összezuzódott. Blanchard válalkozási- ban szerencsésebb lévén , miután Angolhonban magát több helyen csodáitatta, Doverből Calaisba ismét átszállóit (1785 ján. 7.) s azután számos fölemelkedéseivel Némethon lakosait mulattató. Többek közt nevezetesek még Cro- sbienek (17S4 jul. 19.) Dublinből, és gróf Z a m b e c c a r i n a k, G r a s e t ti társaságában, Bolognából (1803 aug. 22.) tett léghajózásukban előfordult viszontagságaik. Ezek és más, mindeddig véghezvitt léghajózások csak a 3
