Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1852
5 úgy Arábia’ több városaiban is csakhamar számos utánzókat nyert, úgy hogy megérte még, midőn Mekkában már kávéházak nyíltak. A’ mindinkább átalár.osodó élvezet a3 16-ik sz. elején Kairóban is ismeretes lett, ’s habár kelet’ több pontjain, mint a’ Mohamed törvényeibe ütköző hevítő italok’egyike, többször betiltatott; a’ kávépártolók ellennézete lassanként magok, a’ muzlemek között is diadalt ünnepelt, ’s igy a’ különben is hazai, olcsó terméknek mondott használata már az idézett század folytában széles terjedtségben hozatott divatba. Ugyan e’ f6-ik sz. közepén a’ török fővárosban is közönséges lett az, ’s daczára azon körülménynek, miként a' mecseteknél sűrűbben látogatott kávéházakra időnként szigorú tilalmak jelenének meg, a’ Hekin és Scherns állal Konstantinápolyban nyitott első kávéházak nemcsak meg nem szűntek, de sőt számosabbak keletkezését vonták magok után. Európával, a’ 16-ik sz. utolján Kis-ázsiában megfordult vclenczeiek ismertették meg a’ kávéélvezetet. Zart körökben 1624-ik táján már az Angolok is itták; inig a’ későbbi Edwards kereskedő’ gazdagabb szállítmányai Londonban, 1652 körül, a’ civilisált világ’ legelső nyilvános kávézására, a’ szinte Edwards által nyitott kávéhoz’ keletkezésére adott alkalmat.— Francziaországban, Murray szerint, a’ marseille-iek voltak, kik a’kávézást először 1644-ben eltanulták. Tőlük a’ szomszédvárosokba is hamar átterjedt az, míg 1672-ben Pascal nevű örmény Párisban, a’ st. ger- maini kávébódékat, a* jóval későbbi olasz Procop pedig 1724-ben az első tulajdonképi kávéházat állította, kinek nevéről (Café Procope) az maiglan fenlétez. — Németországban a’ lipcseiek kaptak először Hollandból pörkölt kávébabot, ’s csak 1694 óta természeteset. A’ nyilvános kávézásnak azonban a’ nürnbergiek jóval előbb már csarnokot nyitottak, kiknek e’ példáját közelébb Wittenberg, majd Bécs is köve’te, hol Kolcsiczky nevezetű lengyel 1683-ban kezdé azt először nyilvánosan mérni; 1720-ban pedig nem igen volt már némettartomány, hol a’ többször nevezett italt nem ismerték, sőt kedvelték volna. Nem szenved kétséget, mikép hazánk másfélszázados hívatlan vendégétől, a’ töröktől, látta és talán vette át a’ kávé’ használatát, — és azért vagy előbb, vagy legalább akkor ismerhette már azt, mikor a’ legelső európai kávézók, a’ velenczeiek. Fentartotla ennek — habár csak a magyarországi török utókorból is — emlékezetét „Hátra van még a’ fekete leves“ ismert közmondásunk, mely 1685-bői veszi eredetét. Szirmay András szemtanuképen jegyző föl: mikép Tököly Imre a’ varadi török lakomából távozni akarván, a’ vendéglő Agának eme gúnykeseres jelmondatára — melylyel tulajdonkép a’ kávét értette — vasra veretett ’s mint fogoly Drinápolyba hurczoltatott. *) Elvonhatni ezen adatokból, mikép a’ kávénak európai egyetemes elterjedése csak a’ múlt század’ elejére esik; mitől fogva azonban folytonos fogyasztási emelkedésnek örvend az Európán belül és kívül mindazon fejlettebb népeknél, kik ma egymással kereskedelmi viszonyban állanak. Valódi életszüksége most az millióknak } úgy hogy, a’ gabnaféléket kivéve, egyegy növényi táp, fogyasztási keletére nézve, nem egy könnyen versenyezhet vele. Páris csak maga 6000-en felül, London több mint 9000 kávéházat számlál. A’ kávé, tekintve e’ világszerü divatát ’s ezzel kapcsolatban vegytani alkotó részeit, nagy mértékben érdemli figyelmünket: minthogy annak befolyása a' jelen nemzedéknek nemcsak physikai, hanem erkölcsi jellemére is majdnem kiszámíthatatlan. A’ körűié lett vegytani vizsgálódások azon eredményre vittek, mikép a’ kávébab’ szövedékét bizonyos tülökszinű rostos anyag teszi, melynek fő létrészét Runge kaffe ine-nek nevezte, ’s a’ kávé’ saját hatóerejének alapjaúl (basis) vette. A’ kafféine elemei: 49, 8 széneny, 28, 8 légeny 5, 1 köneny, 16,2 éleny. A’ többi létrészek, a’ Robiquet és többek által kimutatott szag nélküli olaj, kis mennyiségű gyantás rész, mézga, fás rostok ’stb. A’ tudós vizsgálódók, kik ezen létrészek’ természetét, úgy a’ tapasztalást is figyelmük tárgyává tették, ellenkező nézetekben vannak a’ kávé’ egészségszeinponti hatásáról: mennyiben annak élvezését némelyek teljesen ártalmatlannak, mások ártalmasnak vallják. És csakugyan: azon szembeszökő előny, melyet a’ kávénak az élvezők hasonlithatlan többsége a’ cso- Kolád, thea ’s egyéb rokonfélék fölött adni szoktak; azon tapasztalás, miként ahoz számtalanok ifjúságuktól késő öregségükig hűvek maradnak ’s ha elhagyták hozzá ismét visszatérnek, míg más tápjaiktól gyakorta végképen megválnak; végre a’ tagadhatatlan igazság,* miszerint az emberi halomások, járványbetegségek a’ kávé behozatalának idejétől épen nem gyakoriabbak, — arra látszanak mutatni: hogy ezen táp az ember anyagi természetének egészen megfelel. Sőt azon körülmény, mikép ezen ital a’ hozzá nem szokott egyeseknél, kisebb egésségi változásokban: főfájás- lagmcrev- ség- gyomorgyöngeség- és hasonlókban az idegéletre, a’ vérkerengésre felüditö hatást ’s gyógyszolgálatot tesz, a’ kávénak még nagy ajánlatára szól. Kétségkívül, a’jól készített kávé ez a’ hevítő italfélék között, mely ezeknek minden előnyeivel bír, a’ nélkül, hogy kártékonyságukat is — legalább szeinbetünöleg — magában egyesítené. Különösen a’ gyomor- és hasidegzetre gyakorolja az jótékonyságát, kellemes melegséget ébreszt azokban, egész testet a’ köny*) L. Anton. Szirmay: Hungária in parabotis. Brniae, 1807.
