Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-20 / 40. szám

4 EGER. (40. sz.) 1914. május 20. Tragikus halál. Május hó 16-án, szombaton délután V2^ órakor megrendítő szerencsétlen­ség történt Egerben, a Deák Ferenc-uton. Moldo- ványi Gyula nyugalmazott plébános, ki jó barátja, Foltin János prépost-kanonok kérésére már jó ideje nála lakott és vezette a gyöngélkedő kanonok ügyeit, kikocsikázott szombaton dél­után Foltin kanonok kocsiján. A lovak valami­től megbokrosodtak a Deák Feren-út elején. Moldoványi Gyula, félve attól, hogy a kocsi felborul, kiugrott a vágtató kocsiból, azonban vesztére, mert eszméletét vesztette és a nyá­jasságáról sokak által ismert jó öreg plébános a megérkezett mentők kocsijában még útköz­ben meghalt. Az eset általános részvétet kel­tett. A tragikus módon elhunyt papnak teme­tése hétfőn délután ment végbe igen nagy részvét mellett. A temetési szertartást Petrovits Gyula plébános, apát-kanonok végezte nagy papi segédlettel. — Moldoványi Gyula 1840 április 11-én született Budán. Felszenteltetett 1863-baD. Első kápláni állomása Tiszaörs volt, majd több helyütt káplánkodott. 1874-ben Zalkodra, majd 7 év múlva 1881-ben Tibold- daróczra küldetett lelkésznek. 1891 december 5-én a dévaványai plébániát nyerte el. Itt lel- készkedett 1898 őszéig, amikor is gyöngélke- désére való tekintettel nyugalomba helyeztetett. — A gyászos esetről az egri középponti pap­ság gyászjelentést adott ki. A Főgimnáziumi Testgyakorló-Kör torna- ünnepélye. A Főgimnáziumi Testgyakorló-Kör vasárnap, május hó 24-én délután 5 órakor nyilvános tornaünnepélyt rendez. Az érdekes­nek és változatosnak Ígérkező ünnepség prog- rammját legközelebb hozzuk. Esküdtszéki tárgyalás. Hétfőn, május 18-án volt a májusi esküdtszéki ülésszak egyetlen tárgyalása, amely már az uj, április 11-én életbe lépett esküdtszéki törvény szerint folyt le. Az elnöklő Böhm Alajos dr. törvényszéki elnök szép megnyitó beszédben mutatott rá a régi és az uj törvény közti különbségekre és jóleső örömmel állapította meg, hogy azok az indokok, melyek az uj törvény megalkotásának alapjáúl szolgáltak, az egri esküdtbíróságnál nem forognak fenn, ép azért kérte az esküd­teket, hogy maradjanak a régiek. Tárgyalásra került: halált okozó súlyos testi sértés bűntet­tével vádolt Kelemen (királdi) Károly bűnügye. Szavazóbírák: Eötvös József és Miskovics Flóris kir. Ítélőtáblái cimmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírák voltak. A vádat Kócziáu Gyula kir. ügyész, a sértettet Nagy Nándor dr. képviselte, a védelmet Barsy Károly dr. látta el. Az esküdtek Kelemen (királdi) Károly 20 éves földműves legényt bűnösnek mondták ki abban, hogy február 15*én reggel, egy la­kodalom után, Mikófalva egyik korcsmájában Baranyi Ferenc 26 éves nős földművest minden ok nélkül úgy bántalmazta, hogy az rögtön meghalt. Az esküdtek verdiktje alapján a szak- biróság két esküdtnek, névszerint Szabó Sán­dor és Mayer Jánosnak bevonásával, vádlottat 6 évi fegyházra Ítélte. A védő semmiségi pa­naszt jelentett be az Ítélet ellen. Képkiállítás. Mint értesülünk Kovásznay Kováts István festőművész június bő elején kollektiv- kiállítást szándékozik rendezni városunkban. Mintegy 40, zsáner-, táj-, csendéleti-képét ál­lítja ki s a belépő-dijakból befolyó összeget jőtékonycélra fogja felajánlani. Kovásznay Kováts Istvánnak jó neve van művészi körökben is, amennyiben 1894-től állandó kiállító művésze a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalon-nak, leg­újabban pedig a Könyves Kálmán műintézet reprodukáltatta „Tollfosztó öregasszony“ című képét. Mint arcképfestőnek is szép sikerei vannak. Nevezetesebb ilynemű festményei: 0 Felsége a király, gróf Csáky Albin, Hegedűs Sándor, Eötvös Lóránt báró stb. arcképei. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk az érdekes­nek Ígérkező kiállítást. Önkópzőköri zárógyülós. Az egri kát. fő­gimnázium Yitkovics-önképzőköre vasárnap dél­előtt tartotta zárógyűlését. Madarász Flóris dr. tanárelnök szép záróbeszédet intézett a kör tagjaihoz a nemzeti költészetről. Az egész évi munkálkodásukért, illetőleg jeles pályamunkáju­kért megjutalmazottak a következők: Jilek Jenő, Reitmann István, Pásztor Mihály, Po- gonyi Antal, Jánossy Benedek, Radványi Ferenc VIII., Gorzó Andor, Werner Gyula VII. és Palasovszky Ödön VI. o. főgimnáziumi tanulók. Főgimnáziumunk Budapesten. Az egri kát. főgimnázium tanulói május hó 23-án, szombaton, a V27 órai vonattal egynapos tanulmányútra a székesfővárosba mennek. A kirándulás fő célja az állatkert megtekintése. A kirándu­lást Kovács Piusz dr. és Perényi Kandid taná­rok rendezik. A sárga csikó. Az Uránia színház szom­baton és vasárnap mutatta be a Csepreghy Ferenc örökbecsű énekes népszínműve után készült filmet: A sárga csikó-t. A szenzációs magyar filmnek nálunk is nagy sikere volt, mert úgy szombaton, mint vasárnap állandóan zsúfolt házak előtt folyt az előadás. Majálisok. Május 23-án, szombaton, mint már jelentettük, az Egri Jogakadémiai Kör a Koronában, vasárnap, 24-én pedig a Kér. Iparoskor az Érsekkertben rendez majálist. Mindkét mulatság iránt nagy érdeklődés nyil­vánul. Köszönetnyilvánítás. Forrón szeretett fiam, Láng József dr. ügyvéd halála alkalmából, fo­gadják mindazon ismerősök, jcbarátok és tes­tületek, akik részvétüknek a szomorú napokban oly megható kifejezést adtak, forró hálás kö- szönetemet. Eger, 1914. május hó 20. özv. Láng Sándorné. Sorozások az egri járásban. Az egri járás szolgabírói hivatala most állította össze a május 11—16-ig lefolyt sorozások eredményét, amely szerint a sorozásban 1157 (I: 589,11: 311 és III: 257) állításköteles vett részt. Ezek közül 341-et rendes sorhadi, 4-et segéd és 4-et egy­évi önkéntes szolgálatra vettek be. A póttar­talékba 30-at helyeztek. Az összes besorozottak száma eszerint 376. A sorozástól 190-en ma­radtak távol. Apró krónikák. Megszökött toloncok. A füzes­abonyi toloncfogdából már a télen is megszök­tek a becsukottak, újabban május 15-én este illantak el a fogda lakói, akik valahogyan csákányt szereztek és azzal kibontották a ház falát. A szökevények 17-en voltak, jobbára cigány nők és gyermekek. A rendőrség keresi a szökevényeket. — A szecskavágó. Tábi Simon horti gazda május 14-én szecskavágás közben oly szerencsétlenül járt, hogy a szecskavágó jobb kezének négy ujját teljesen levágta. — Végzetes házbontás. Hevesen a múlt héten szerencsétlen­ség történt egy ház lebontásánál. Tatai János napszámost a leomló faltömeg maga alá te­mette. A szerencsétlen ember rövid szenvedés után meghalt. Pályázati hirdetés. A kápolnai (Hevesm.) róm. katb. tanítónői állásra pályázat nyittatik. Fizetése a mellék­járandósággal 1410 korona. Kötelességeit majd a dijlevél részletezi. Pályázni kívánók kér­vényeiket a. szükséges okmányokkal junius 15-ig alulírotthoz küldjék. Kápolnán (Hevesm.) 1914. május 17. Vincié Alajos, iskolaszéki elnök. Színház. A titok. Pénteken este mutatta be Palágyi társulata Henri Bernsteinnak A titok c. 3 fel- vonásos színművét. A siker nem volt olyan, mint amilyet Bernstein darabtól vártunk volna. A titok hősnője lélektani abszurdum, ilyen em­beri lény nincsen. Egyszerre kétféle a gondol­kozása, kétféle a véralkata. Férjét és testvérét összeveszíti csak azért, mert ezek szeretik egy­mást, később a legjobb barátnőjét juttatja igen nagy bajba, mert irigyli a boldogságát, amelyet pedig ő mozdított elő. A jó, de gonosz asszony ezzel csak szenvedést zúdít magára is. A da­rab tele van filozófiai feltevésekkel. Maga a titok az egyik asszony régi viszonya. A má­sodik felvonásban megszaporodik a titok, két, majd három titok is felmerül, melyek közűi egyet sem old meg az iró, aki még a felépí­tésben sem olyan mesteri, mint máskor. A meg­lepő fordulatok csak a második felvonás vé­géig tudják fentartani a közönség figyelmét. A harmadik felvonás már igen fárasztó és unalmas. Az előadás kiváló volt. Első helyen Palágyi Lajos (Denis de Guenn) emelendő ki, aki az ő megszokott művészi tökéletességével élesen karakterizálta a darab főhősét. A csel­szövő asszony szerepét Retteghy Margit (Gab­riella) alakította pompásan. Vajda Ilonka (Hen­rietté) igazi műélvezetet nyújtott, bár sokkal jobban illik neki a naiva szerep. Fenyő (Ponta), László (Constant) és Niozkyné (grófné) játékát is elismerés illeti. A szereplőket úgy pénteken, mint a második előadás alkalmával, szombaton este is telt ház ünnepelte. A nevető férj. Vasárnap ismét premier estünk volt. Eisler Ödön 3 felvonásos operett­jét: A nevető férj-et mutatták be, amely a fő­városban nagy sikert aratott, ámde nálunk, a romlatlan vidéki kritika szemüvegén keresztül meglehetős ürességgé devalválódott. Az első és második felvonás igen unalmas, a harmadik felvonás valamivel elevenebb. A melódiák kö­zül csak egy-kettő ér valamit. A bordal hatá­rozottan szép. Színészeink mentették a ment­hetőt. Miskey ' (Bárdos, vaj gyáros) bordalával nagy hatást ért el. Egyébként is elsőrangú volt a játéka, a címszerep jó kezekben volt. Fenyöné (Sarlott) igen szépen érvényesült. Tisza Karola (Branderné) és Heltai (költő) főleg tán­cukkal hatottak. D'Arrigó (Szapolczay gróf) tö­kéletes volt, kitűnően énekelt. A többi szerep­lőről (Bátori, Makai, Dózsa, Liptai, Rátkai és Cserényi) is külön emlékezhetnék meg, de vég­eredményében úgyis mindegyiket ugyanegy me­leg elismerés illet. A darabot hétfőn alig fél­ház előtt megismételték. (F. Z.) Műsor. Szerdán: Halló! vígjáték (újdonság). Csütörtökön: A mozikirály, operette. Pénteken: Francillon, dráma. Szombaton: Szibill, ope­rette (újdonság, általános bérletszünet). Vasár­nap: Szibill. Felelős szerkesztő: Dr. Molnár Kálmán. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott számvevői hivatal ezennel fel­szólítja mindazokat az adózókat, akik a városi adófőkönyvben előirt s az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-ig be nem fizették, hogy azt járulékai­val együtt a jelen hirdetmény közhírré tételé­től számított nyolc napon belül vagyis e hó 23-ig a városi közpénztárba annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Eger, 1914 május hó 16. Eger város számvevői hivatala. Eger 1914. Az érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom