Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-23 / 41. szám
Előfizetési árak: Egész évre_ „ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum,~26-ik szám, hová a *ap szellemi részét illető közlemény ek = ■ intézendők. —.......... K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 41. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. =-- Szombat, május 23. Eger dicsérete. — Egy kárbaveszett memorandum. — II. Eger városának Szederkényi Nándor tollából eredő memoranduma — mely a városnak fejlődőképességét vitatja az önálló és külön képviselőküldési jogát eltörlő belügyminiszteri intézkedés indokolásával szemben — második részében a következő: Eger pár évtized alatt a szörnyű katasztrófáktól szőlőterületét mintegy 3000 holdban már rekonstruálta, holdját csak 1000 koronával számítva, több, mint három millió korona értékbefektetéssel. Ugyanekkor a szőlőművelés mai igényei fejlesztésére, több mint 20 hold területen vincellériskolát létesített, mely ma állami kezelésben végzi feladatát. Bora értékesítésére pedig «Egri szövetkezett bortermelők» címen mintegy 400.000 korona alaptőkével részvénytársaságot alapított s nagyszabású egri pincéjéből Bécsben, Budapesten terjedelmes eladási hálózatban fejleszti kereskedelmi üzemét. Kiemelkedett a város egyik szép terén, megfelelő épületrendszerrel s a tárkányi forrásokból jövő vízvezetékkel felszerelt, 7—800 munkással dolgozó állami szivargyár. Kizárólag Eger polgárai pénzerejé- vel alapíttatott a hazában első «Lakatos és Lemezárú Gyár» mintegy 160 munkással, milyennel Budapesttől Kassáig egy város sem dicsekedhetik. E gyáripartelep technikai tudással, kereskedelmi szakavatottsággal vezetve, hangos bizonyítéka annak, hogy Eger, dacára hogy a pest—miskolci fővonallal csak szárnyvonallal van összekötve, ily gyáripari telepítésnek életképes talajáúl szolgál, csak az országos vámviszonyok, közgazdasági s hitelfeltételek a helyzetet kedvezőbbé alakítsák. A vasúti menetrendek újabb, kibővített rendszere, a sűrűbb s kedvezőbb összeköttetés létesítése a fővonalhoz, az alvidéket a felvidékkel összekötő Eger—putnoki vasútvonal kiépülése, biztosítják ma már az ország minden irányában a város forgalma lebonyolításának gyors lehetőségét. Ékesen szóló bizonyíték erre az, hogy Egerben a nagy katasztrófák után, azok dacára a régebben működő, mintegy 3600 vaggon forgalmat lebonyolító, nagy terjedelmű gőzmalom s két kisebb vízerővel dolgozó malom mellett egy másik, mintegy 1000 vaggon forgalmú gőzmalom is kiemelkedett; felépült mintegy 80 munkást foglalkoztató tégla- és tetőeserépgyár; az elektromotorral működő gazdasági és ipari ágak száma ma több, mint 70, melyek több, mint 280 lóerőt fejtenek ki s melyek között tekintélyesebb gyári minőségben szerepelnek a városi jéggyár, Kalmár cukorka-gyára, Wind építési ipartelepe stb. A kereskedelmi élet fellendülésének ékes szószólója a mintegy 400.000 korona alaptőkével alakult és szép sikerrel működő «Kereskedelmi részvénytársaság. » Eger iparosainak száma 928, kereskedőinek 260, kik ipartestületi törvényes szervezkedésük mellett, két társaséleti körben sorakoznak; segédeik, tanoneaik részére saját épületben internátussal egybekötött legényegylet, szállóhelyiség, munkás betegsegélyző pénztár áll rendelkezésre. A művelődés előmozdítására szolgál: az iparostanonc- iskola, alsófokú ipar és kereskedelmi és női kereskedelmi iskola. Szóval az ipar fejlesztésének kulturális intézményei Egerben szervezve vannak. Térjünk most át a város közművelődési és közintézeti fényes intézményeire. Eger székhelye az egri érsekségnek, káptalannak, vármegyének saját palotaszerű épületeikben. Székhelye a törvényszéknek, járásbíróságnak, pénzügyigazgatóságnak, főszolgabiróságnak, kataszteri felmérési felügyelőségnek, erdőgondnokságnak, az eger—putnoki vasút-igazgatóságnak. Megfelelő terjedelmes kaszárnyában egy közös gyalogezred s egy zászlóalj honvéd saját várbeli épületben talál elhelyezést, úgy a közös- és honvédkiegészítő parancsnokság is. A tűz elleni biztonság gondozására kellő felszereléssel városi s önkéntes tűzoltói testület őrködik. Egerben van jogakadémia, róm. kát. teológiai fakultás a 18-ik században gróf Eszterházy püspök által emelt országos hírű Líceum épületben elhelyezve. A ciszterciek fényes épületében főgymnázium, állami épületben főreáliskola, az angolkisasszonyok nagyszabású épületében internátussal összekötött felsőbb és polgári leányiskola, női tanítóképezde, elemi iskola. A lyceum- ban fitanító-képezde. A zene művelésére két zeneiskola áll fenn; m. kir. polgári fiú- és leányiskola, róm. kát. papnevelő intézet, érseki fiúinternátus, megyei jegyzők fiúinternátusa, siketnémák állami internátusa, elaggott egri polgárok részére menház; népiskolák, ovodák, a szükségletnek megfelelő számban, saját épületben árvaház a hevesmegyei jótékony nőegylet gondozása alatt, milyen nőegylet egy másik is szervezve van a jótékonyság gyakorlására. Egerben a szellemi szükségletet három villanyos motorral felszerelt nyomda szolgálja ki, melyekben két napilap s több hetilap jelenik meg. A tudomány és irodalom művelésére szolgál a Lyceum értékes és nagyterjedelmű könyvtára. A fennálló Egyházmegyei Irodalmi Egyesület nagybecsű irodalmi munkásságban s értékes könyvkiadványokban élénkíti a város szellemi életét. A színművészeti igények kielégítésére szolgál a kellő felszereléssel ellátott, állandó színháza s immár két mozgófénykép - színház is szolgálja ki a kor igényeit. Országosan ismert s többször ünnepelt koszorús dalköre mellett egy másik polgári s egy harmadik népies dalkör is áll fenn. A társadalmi igényeket kaszinó, klub, két Iparos Kör, 48-as kör, keresztény szociális s egy másik szociáldemokrata egylet s több népies olvasókör, és félszázados jubileumát ünnepelt lövészegylet tölti be. Az egészség ügyét két kiváló, nagyszabású kórház szolgálja. Az egyik az irgalmasok mintaszerű épületben elhelyezett s mintegy évi 1600 elmebeteg s 1200 különféle beteg évi forgalmát kiszolgáló kórháza, a másik a Paulai szt. Vincéről nevezett apácák által vezetett kórház, több mint 500 beteg s 200 elmebeteg évi forgalommal. Az egri közismert, híres meleg-