Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-04 / 18. szám
4 EGER. (18. sz.) 1914. március 4. HÍREK. Eger, 1914. március 3-áu. Tájékoztató. Március 4. Tiszafüredi föszolgab. tárgy, uapja Poroszlón. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 8—9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9. Alkoholellenes nap a népiskolákban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 14. A Hevesi főszolgabíró tárgy, napja Erdőtelken. „ 14—15. Hangverseny a főreáliskolában. „ 15. A magyar szabadsajtó emlékünnepe. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Verpeléten. „ 16. Országos vásár Apczon. „ 17. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 18. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Egerbaktán. „ 18. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 23. Országos vásár Gyöngyösön. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 29. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. A böjt. Most, hogy a böjti időszakba belelépiünk, szinte kívánatos dolognak látszik, hogy a böjtről is halljunk és olvassunk valamit. Ugyanis sokan vannak még a katolikusok közt is, akik a mai nehéz viszonyok közt szinte kivihetetlennek tartják az egyház által előírt böjtök megtartását. S egyben okűl hozzák fel, hogy az egyház böjti parancsa az egészségre nézve káros, mivel az emberi szervezet a böjt szigorú megtartását, a mai nehéz munkára való tekintettel, nem képes elviselni. Pedig hát az egyház által előírt böjti napok pontos betartása nemcsak érdemszerű cselekedet, hanem még az egészségre nézve is hasznos és üdvös dolog. Ez utóbbira nézve Hippokratesre hivatkozom, ki, a maga idejében, a leghíresebb orvosok egyike volt s 140 éves koráig nem volt soha beteg. Egy alkalommal aztán megkérdezték tőle, hogy mi az oka annak, hogy ily magas kort ért el? Az öreg Hippokrates a kiváncsi kérdezősködők- nek ezt a meglepő s érdekes választ adta: — Halljátok hát titkomat! Soha életemben nem laktam jól. Ennek köszönhetem, hogy mindeddig sikerült magamat minden betegségtől megóvnom. íme, a mértékletes életet már az ókorban is az „egészség és hosszú élet titkárnak tartották. Az egyház tehát legkevésbbé sem akarja az ő gyermekeinek testi egészségét szigorú böjti intézkedései által aláásni, sőt ellenkezőleg, a böjtnek — a lelki életre való áldásos hatásán kívül — a testi egészség fent.artása és megőrzése szempontjából is fontos szerepet tulajdonít. Mindenki előtt világos, hogy a legtöbb betegséget nem az étkezésben való mértékletes pénzt is keveset, úgyhogy ez időtől a nemzet a király fölött áll. S a nemzet tagjai tisztán a saját érdeküket, hasznukat nézik ebben az időben s később még inkább. Az uralkodó, nem lévén sem pénze, sem hadserege, kivéve a nemesi fölkelést, mely katonai jellegét később teljesen elveszítette, nem védhette meg az országot a támadásoktól. A lengyelségben, habár sok tiszta jellemű, igaz hazafi is akadt, később legnagyobb részük hatalmuk föntartásáért s pénzért bármely idegen állam érdekét is készséggel támogatta. Commendone pápai követ levelében találunk egy passzust, mely már most is, de különösen a következő királyválasztásoknál döntő jelentőségűvé lesz. Lasky vajda számára pénzküldést javasol zsoldosok fogadására. Az első pillanatban ártatlannak látszó sorok között benne van Lengyelország egész tragédiája. A guruló arany a folyton pénzszükiben lévő lengyel urakat megfertőzte. Nyíltan és titokban folyik a lélekvásárlás. Nemcsak az egyes embereket, hanem a pártokat, sőt az egész országot is megveszik. Ügy tűnik fel az egész dolog, mint nagy árverés, hol az egész ország bőrére megy az alku, ki ad többet érte. Jelentkező van bőven s a lengyelek nagyon is kihasználják e helyzetet vagyoni helyzetük gyarapítására. Legklasszikusabb Lasky Albert esete, ki oda pártolt, ahol többet ígértek, sőt egyszerre két helyen is alkudozott. Az első választáson végre is Henrikhez pártolt, mert ő jobban megfizette. Összesen 150,000 frankot kapott. Ez életmód, hanem ellenkezőleg, a túlságos táplálkozás, az ételben s italban való mértékletlen- ség idézi elő. Az orvosi tudomány — erre a tapasztalatra támaszkodva — az éheztetést, a koplaló kúrát a megrongált egészség helyre- állításánál nagy előszeretettel szokta alkalmazni. Az egyház böjti fegyelme tehát nem követel a hívektől lehetetlenséget, csak némi önmegtartóztatást, a rendesnél valami kicsivel nagyobb mértékletességet. A pogányok böjtfegyelme ugyanis sokkal szigorúbb mint a kát. egyházé s a vallásához ragaszkodó pogány mégis megtartja azt az utolsó betűig, mit jártában-kelté- ben nem egy utazó csodálkozva volt kénytelen tapasztalni. Egy német tanárról olvastam, hogy az egyik nyáron Törökországban töltötte a vakációt. Történt aztán, hogy egy alkalommal nagyobb kirándulásra határozta el magát s egy fiatal törököt fogadott fél, hogy csomagját utána vigye. A n*p melege csaknem elviselhetetlen volt. A tanár az izzasztó hőségben jó darab utat téve meg, kicsit leült az út fáradalmait némikép kipihenni. Mivel nagyon szomjas volt, elővett egy narancsot s azzal akarta szomjúságát eloltani. A podgyászát vivő fiatal törököt is megkínálta. A török illedelmes szavakkal megköszönte a szíves kínálást, azonban a narancsot nem fogadta el, hanem ezt mondotta: — Nekünk ma böjtünk van s napnyugta előtt semmit sem szabad ennem vagy innom. S ezt — az utazó állítása szerint — egész napon át megtartotta. — íme, az a pogány török, kit vallása parancsainak megtartásában csak a fanatizmus vezérel, megtartotta a maga nehéz böjtjét, a kér. kát. hívő pedig a mi nehéz viszonyainkra való tekintettel az egyház fejétől már annyiszor enyhített könnyebb böjtöt sem akarja megtartani!!! Némelyek odahaza, a családban, még figyelembe veszik, megtartják a böjtöt, de a házon kívül magukra nézve megszűntnek tartanak minden böjti parancsot, minden böjtre vonatkozó egyházi intézkedést, mert félnek attól, hogy a böjt megtartása miatt őket elmaradottaknak, bigottaknak fogják majd tartani. Az ilyenek vigasztalására megjegyzem, hogy a sötétfejúség, az elmaradottság, a bigottság épen az ellenkező oldalon szokott megnyílván ülni. Istennek hála, néha-néha akadnak hithú katolikusok, akik a gűnyolódókat találó célzással alaposan megleckéztetik s elveszik a kedvöket attól, hogy az egyház böjti törvényét lelkiismeretesen be- tartókat a jövőben gúnyolódásuk céltáblájává tegyék. Németországban történt, hogy egy ifjú felsőbb iskolái elvégzése után nagyobb utazásra ment. Útjában mindenfelé kisérte „Hektor“ nevű hú kutyája. Egy alkalommal — épen nem akadályozta meg abban, hogy a következő választáson ismét a Habsburgokhoz pártoljon, szemérmetlenül magasabb árat kívánván hűségéért. De mégis megtette, hogy ezzel egyidőben érintkezett a ferrarai herceggel s Henrikkel. A Habsburg-párton a mérhetetlen ígéretek tartják meg. Kívánja ugyanis az aranygyapjas-renedt, melyet pedig csak az uralkodók s ezek legközvetlenebb hozzátartozói nyerhettek el, állandó évi járulékot, az ország főhetmánságát, a lerakói várnagyságot, s adósságai kifizetését, melyek 300,000 frankra rúgtak ez időben. — Egy ember jellemtelenségéből s hitványságából nem lehet következtetni ugyan egy egész nemzetre, de ez nagyon jellemző példa és másutt, ha nem is ily nagy mértékben, de vígan folyt a vesztegetés. Henrik megválasztását is főleg a nagy pénz,ígéret, s gazdagságának híre segítette elő. Montluc megigéri ura nevében, hogy 450,000 forintot fog elkölteni évenkint a magáéból Lengyelországban, a krakói Jagellók által alapított egyetemet új s jó tanárokkal egészíti ki. Bátyja, IX. Károly francia király örök szövetséget köt a lengyelekkel és bármikor kész segítőcsapatot s pénzt küldeni, azonkívül kereskedelmi előnyöket igér. Ezek voltak az országnak tett ígéretek s hozzávéve az egyesek megvesztegetésére költött pénzt, Henriknek óriási összegébe került a választás. S még emellett semmi hatalma sem maradt, hisz még koronázása előtt meg kellett erősítenie a törvényeket, melyek kezét mindenben megkötötték. (Folytatjuk.) pénteki napon — bemegy az egyik vendéglőbe s kérdezi, hogy kaphatna-e ebédre halat? A pincér tagadó válasza után az ifjú így szólt: — Hát akkor hozzon nekem tojást, sajtot, s egy üveg bort! Ezalatt a szomszéd asztalnál többen — nem törődve a péntekkel — vígan pecsenyéz- tek s gúnyos pillantásokat váltva egymással, kinevették az ifjút, hogy böjti ételt kér. Mikor a pincér sűrű bajlongások között elhozta a tojást, sajtot és a bort, az ifjú egy adag húst. is rendelt. A közeli asztalnál ülők azt gondolták, hogy az ifjút a nevetés és gúnyolódás bírta arra, hogy húst rendeljen. Mikor azonbau a pincér meghozta a húst, az ifjú hangosan — hogy a szomszéd asztalnál ülők is jól hallhatták — így szólt a szék alatt heverésző kutyájához: — Gyere ide Hektor, te nem tudod azt, hogy ma péntek van, meg aztán te nem is vagy keresztény katolikus, banem kutya, épen azért nesze (ezzel odadobta neki a húsdarabot), neked pénteken is szabad húst enned . .. Mondanom sem kell, hogy a gúnyolódók, megértve a célzást, azonnal elhallgattak. Bárcsak mennél több ilyen hithú katolikus akadna nálunk is, akkor ugyauis kevesebben volnának, kik az egyház böjti intézkedéseit nem egyszer gúny tárgyává teszik!! Spektator. A főgimnázium hangversenye. A ciszterci rend egri kát. főgimnáziumának Zeneköre február 28-án, szombaton délután 5 órakor az intézet tornatermében ifjúsági hangversenyt rendezett. Immár negyedszer nyillott alkalom arra, hogy a főgimnázium zenekara igazán művészi és a legnagyobb elismerésre érdemes eredményt mutathatott fel a tágas tornatermet megtöltő, előkelő közönség előtt. Az ifjúság barátainak és a klasszikus zene kedvelőinek a műsor minden egyes száma jóleső élvezetet nyújtott. Braun Jácintnak, a kör lelkes és buzgó vezető tanárának, megnyitója előzte meg a zenei számokat. Rövid, de tartalmas beszédben a közönség jóindulatába és pártfogásába ajánlotta az ifjúság komoly munkáját, amely munka annál értékesebb és nehezebb, mert a zenekar tagjai folytonosan változnak, amellett nem is hívatásos zenészek, a zenét csakis a tanulmányi idejökből fenmaradó rövid, néhány órai időben művelhetik. így tehát lehetetlen a zenekar fejlődése, mégis folyton haladást konstatálunk a múlthoz képest. Végezetül meleg szavakkal köszönte meg a szónok a közönségnek úgy a múltban, mint a szombati IV. hangverseny alkalmával tanúsított szives érdeklődését. A lelkes éljenzéssel fogadott beköszöntő beszéd után az elnök átadta helyét a 32 tagból álló ifjúsági zenekarnak, amely szereplésével méltókép csatlakozott az előző években elért sikereihez. Már az első számmal is nagy hatást értek el fiatal zenészeink. Auber: Portiéi! némá-j&t adták elő nyitányképpen hatalmas erővel, finom kidolgozásban. Haydin nehéz szimfóniájával köny- nyen birkóztak meg. A szimfónia minden szépségét érvényesítették és átéreztették a közönséggel. Talán könnyebb fajtájú muzsikának mondható, — bár még ezek sem mentesek a klasszikus színezettől, — a két utolsó szám, Adam: Si fétais roi (op. részlet) és Demaé/e; Val- paraiso (induló). Mindjét, darabban azoknak színes hangszereléseit & legtökéletesebben adta elő a teljes orchesztea', mely a legkényesebb követelményeket is kielégítette. A zenekar együtteseiből utolsó helyen említjük a mély érzéssel és fiatalos jókedvvel előadott magyar nótákat. A szomorú és víg magyar nóták sikereiről nem kell külön beszámolnunk A megujrázás és a közönség hangulata elmond mindent. A bandát Kalovits Endre VIII. o. t. vezette meglepő precizitással. A zenei számokon kivül két, zongorával kisért hegedű szám és egy kvintett, is szerepelt a műsoron. Beirot Violin koncertjét (No. 9.) igazi művészi technikával adta elő hegedűn Szeitz László VIII. o. tanuló, ki fellépésével ismét cs«k nőtt. szemünkben. A másik hegedű darabot (Dancla: Deuxieme solo és Hubay: A lepke) Kalovits Endre VIII. o. tanuló játszotta, aki ma
