Eger - hetente kétszer, 1914

1914-03-04 / 18. szám

1914. március 4. EGER. (18. sz.) 5 gas zenei tudásról tett tanúságot nehéz verseny­darabjának színgazdag és tökéletes előadásával. A zúgó tapssal kifejezett hatást úgy Szeitznál, mint Kalovitsnál csak fokozta az, hogy mindket­ten hangjegy nélkül adták elő nehéz darabjukat. A uem könnyű zongorakiséreteket Zsasskovszky József YIII. o. tanuló látta el, akit megszo­kott precíz játékáért méltó elismerés illet. Schumann kvintettje (op. 44.) szintén lekötötte a közönség figyelmét. A finom kidolgozás, a sze­replőknek (I. hegedűn Szeitz László, II. hege­dűn Kalovits Endre, csellón Fógel Elemér, zongo­rán Zsasskovszky József VIII. o., violán Werner Gyula VII. o. tanulók) bravúros játéka, az alapos átérzés és összjáték megérdemelték az elért nagy hatást. A zenekari számokat Zoltán Alajos kar­mester dirigálta, aki Braun Jácint tanár fárad­hatatlan segítségével a betanítás nehéz mun­káját is végezte. Zoltán Alajos szaktudása és eredményes vezetőképessége azt bizonyítja, hogy a zenekar biztos kezekben van. A zenekari számok zongorakiséretében közreműködtek még Jánossi Benedek cist. növendék, VIII. o. és Herceg József VII. o. tanulók. A rendezés teendőiből pedig Kürti Menyhért dr. tanár alaposan ki­vette a részét. A két órás hangversenyről mindenki, a leg­nagyobb elismerés hangján szólva, távozott. (F.) Személyi hír. Főpásztorunk, Szmrecsányi La­jos dr. érsek, titkárával, Kriaton Endre pápai kamarással, vasárnap délután érkezett haza Budapestről, ahol a főrendiház ülésein vett részt és mint ismeretes, a főrendek részéről a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátorszá- gok közötti pénzügyi egyezmény előkészítésére hivatott regnikoláris bizottság tagjává is meg­választatott. Uj főrend. A király, Hatvany-Deutsch Béla bárót a főrendiház tagjává életfogytiglan ki­nevezte. Kinevezés. A pénzügyminiszter Szolcsányi Kőinél egri pénzügyi fogalmazó gyakornokot Nagybecskerekre fogalmazóvá, Techtár Ernő budapesti végzett joghallgatót pedig Egerbe pénzügyi fogalmazó gyakornokká nevezte ki. Az Országos Magyar Tüzoltószővetség köz­gyűlése Budapesten március hó 1-én Zass János dr. megyei t. főjegyzőt az irodalmi szakosztály alelnökévé választotta meg. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Március hó 1-én, vasárnap délután 5 órakor volt az első ismeretterjesztő előadás az idei nagyböjtben. A betegsége miatt akadályozott Madarász Flóris dr. helyett Tordai Ányos dr. fögimnáziumi tanár tartott mindvégig igen ér­dekes felolvasást A nőnevelés történetéből címen. Az értékes ismeretterjesztő előadásban kiindul abból, hogy a nő-kérdés is a modern kor meg­fejtendő problémái közé tartozik, mert ma már férfi és nő egyforma szellemi magaslaton ál­lanak. E magaslat eléréséhez századok türel­mes munkája volt szükséges. E hol lankadó, hol felbuzduló munkának egyes mozzanatait mutatta be az előadó a művelődés- és iroda­lomtörténet világánál. Vázolta az árpádkori zárdái nevelés elveit és módját, a Margit-le- ganda alapján. Majd mikor a lovagi erkölcsök meglazulása, a protestantizmus elterjedése s a török-dúlás miatt a nőnevelés alárendelt je­lentőségű lett, Pázmány szemrehányó szavaival emlékezett meg a XVI. századi nőnevelés hi­ányairól. A XVII. században a családi nevelés dívott, melynek célja nem a női szellem ki­művelése, hanem a szív nemesítése s a női hivatás előkészítése volt. A XVIII. század el­lanyhult nemzeti élete a nőnevelés terén is megérzik. Idegen divat, idegen erkölcsök, üres szellem, külső máz e kor vezető eszméi s íróink nem győznek panaszkodni a női lélek üres hiúsága miatt. E szomorú idő csak a múlt század első felében változott meg, mikor a zárdái nevelés újra magasra lendült s mikor a kiegyezéstől kezdve az állam is megosztja már a nőnevelés terheit. Nem keveselhetjük az állam gondoskodását, de el kell ismernünk a modern korban is a zárdái nevelés kiváló­ságait. A ma működő nőiskolák pótolják ugyan a századok mulasztását, azonban óhajtandó, hogy a tudásért és létért vívott harcban ne halványuljon el a nő örök eszménye, az egy­forma szellemi műveltség mellett is ne az em­beriség, hanem az ember boldogítása maradjon a női lélek legszebb feladata. — Az előadás azok közé tartozott, mely úgy tartalmával, mint előadásával, lekötötte a közönség figyelmét és egy igen kellemes órát szerzett a szép szám­ban megjelent hallgatóságnak. A tudós előadót természetesen zajos éljenzésben részesítették. Gyászlap. A magyar közéletnek és még- inkább a magyar katolikus hírlapirodalomnak mélységes gyásza van. Friedreich István dr., irói nevén Gőrcsöni Dénes, tanár és iró, a Katolikus Népszövetség kormányzó tanácsának tagja, hosszú szenvedés után vasárnap éjjel meghalt. A megboldogult a közélet tisztaságá­nak és a katolikus eszméknek bátor szavú és tollú harcosa volt. Temetése ma, kedden dél­után ment végbe Budapesten, nagy és őszinte részvét mellett. A mélységes gyászban, mint kristályosuk idealizmus ragyog az ő emlékezete. Jogakadémiánk köréből. Érseki jogakadé­miánkon a nagybőjti szentbeszédek márc. 1-én vasárnap kezdődtek meg. A szentbeszédeket minden vasárnap délelőtt a 10 órai jogászmise keretében Dambrovszky Imre dr. jogtanár, akadé­miai hitszónok mondja. — A Jogakadémiai Kör pénteken este V26 órakor jól sikerült házi estélyt rendezett, melyen Puy József I. éves joghall­gató Jogászképzés Amerikában címmel igen érdekes felolvasást tartott, Légmán Leó II. éves jog­hallgató pedig A pártfogó szerepe a fiatalkorúak bíróságánál címen komoly munkára valló, tudo­mányos értekezést olvasott fel. A megjelentek zajos éljenzésben részesítették az előadókat. Már itt említjük meg, hogy a Kör az idén márc. 14-én tartja meg szokásos felolvasó es­télyét az Országos Magyar Iskolaegylet javára. A műsort legközelebb közöljük. Az Egri Zenepártoló Egylet választmányi ülését, közbejött akadályok miatt, szombaton délután nem tarthatták meg. Az elhalasztott ülést március hó 4-éu, szerdán délután ya6 órakor tartják meg. Dobó István síremléke. Ungvármegye tör­vényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy megkeresi Hevesvármegyét az iránt, miszerint Dobó Istvánnak dobóruszkai sírjáról, a múlt században Egerbe hozott sír­emlékét adja vissza. Az egri vár Setét-kapujá- ban emelt emlékmű 1833-ban készült Pyrker János László egri érsek bőkezűségéből s ugyan­akkor szerezte meg a ruszkai sírról a faragott márvány-szobrot az emlék díszéül. Kiváncsiak vagyunk, milyen álláspontot foglalnak el hiva­talos köreink Ungmegye kérelmével szemben. Temetés. Nagy részvéttel ment végbe már­cius hó 2-án, hétfőn délután a szombaton reg­gel meghalt Grőber Anna temetése. Az elhunytat, kit Egerben kiterjedt rokonság gyászol, a Vá­sártér 29. sz. gyászházból a „Fájdalmas Szüz“- ről nevezett sírkertbe helyezték örök nyugalomra. A turini látogatás negyedszázados évfor­dulója. Az idén 25 éves évfordulója lesz annak az emlékezetes eseménynek, amidőn 1889. jú­lius 2-án 850 magyar utazott Turinba, hogy meglátogassa a nemzetnek akkor még élő, nagy, önkéntes száműzöttjét: Kosuth Lajost. A volt utitársak, már t. i. akik élnek közülök, azt tervezik, hogy a negyedszázados évforduló al­kalmából összejönnek Budapesten és koszorút helyeznek Kossuth Lajos síremlékére. Végleges megállapodás és programm még nincsen a ju­biláns összejövetelekre nézve, azt azonban ér­dekesnek tartjuk följegyezni, hogy a 850 ma­gyar között, kik vettek részt Hevesvármegyé­ből a turini utazásban. A névsor nem hosszú; mindössze ennyi: Egerből-. Pásztor Bertalan dr. ügyvéd, Preszler Ármin dr. ügyvéd, Fodor László dr. ügyvéd, Sivampel József áldozó pap tanítóképző-intézeti tanár; Gyöngyösről: Gergely Imre dr. orvos és Hevesről: Mikola Károly pos­tamester. Megjegyezzük még, hogy Bogya Róza egri állami elemi isk. tanítónő, aki akkor Bu­dapesten lakott, szintén résztvett a turini lá­togatásban. Gazdasági előadások. Raáb Kálmán, az egri érs. lóm. kát. tanítóképző-intézethez beosztott m. kir. gazdasági vóndortanár március és áp­rilis havában minden vasárnapon Karácsondon a róm. kát. népiskola tantermében sorozatos gazdasági előadásokat tart. Göróék az Urániában. Szombaton és vasár­nap négy előadásban mutatta be az egri Urá- nia-szinliáz első ciklusát a készülő Gárdonyl- filmnek. Az érdeklődés igen nagy volt Gár­donyi jóízű és közismert alakjai, Gőre Gábor bíró úrról és társairól készült film iránt, an­nál is inkább, mert a tipikus Gőre-kalandok nagynevű szerzője, Gárdonyi Géza, egri em­ber és mert a jóízű alakokat szintén egri em­ber, Damó Oszkár, igyekezett felvonultatni a magyar gyártmányú mozi-filmen. Érdekes, hogy a Gőrééknek filmre varázsolója, Damó Oszkár maga is szerepel a fölvételben. 0 ugyanis a Kátsa cigányt alakítja, mig Gőrét Kabók Győző, Durbintsot pedig Csiszér Artúr személyesíti. Sajnos azonban, a nagy érdeklődést ezúttal nem honorálta a kívánt siker. Gárdonyi zama­tos magyar humorát ugyanis nem adta vissza a film úgy, ahogyan azt Gárdonyi teremtő lelke megalkotta, és csupán egyes mellék-epizódokon kacagott a közönség, a lényeg egyelőre — tarisz­nyában maradt. Ezt a szerző, Damó Oszkár is érezte, mert szükségét látta annak, hogy kon­feráló magyarázatokkal élénkítse az előadást. Reméljük azonban, hogy a Gőre-ciklus további filmirozása a látottnál — szerencsésebb lesz. Jubiláló újságíró. Vadász Lajos, a Gyöngyö­sön megjelenő „Hevesmegyei Lapok“ szerkesz­tője, most tölti be hírlapírói működésének 25-ik évfordulóját, és ami ritkaság, gyöngyösi kar- társái, a társadalom bevonásával, ünneppé avat­ják ezt az évfordulót. Az ünnepség március hó 7-én este 8 órakor a Brukner-vendéglő nagytermében társasvacsorával lesz egybekötve. Főreáliskolánk jótékonycélú hangversenye. Már megemlékeztünk főreáliskolánk március hó 14. és 15.-én rendezendő hangversenyének nagyszabású előkészületeiről, jelen sorainkban a változatos és élvezetesnek ígérkező műsor­ból közlünk egyet-mást. A hangversenyt prológ gyanánt a „Jótékonyság“ című látványos al­legorikus élőkép nyitja meg, melynek egyes szerepeit a felkért úrleányok, az ifjúsági férfi­kar ének-kisérete mellett alakítják. Nagy­hatású lesz a „Rákóczi búcsúja“ című zenés és énekeskép is, mely a kurucvilág egyik leg- meghatóbb jelenetét örökíti meg, amint a méla­bús kuruedaloknak, tárogatónak és Cinka Panna hegedűjének kísérete mellett a nagy fejedelem búcsúzik hazájától, Hungáriától. Eredeti s egé­szen újszerű lesz az ifjúsági szinelőadás. Ez­úttal Plautusnak, a római vígjáték írónak egyik leghatásosabb komédiája, a „Foglyok“ kerül színre, korhű beállításban és jelmezekben. Sok élvezetet ígérnek a műsoron szereplő zongora, szólóének, vigjelenet számok is, melyekben az erre felkért úrleányok fogják a közönséget gyönyörködtetni. A részletes műsort a szerep­lők neveivel annak idején hozzuk. Jegyeket személyenkint 2 koronáért már márc. hó elejé­től lehet váltani a Szolcsányi-féle könyvkeres­kedésben. Csőd. Az egri kir. törvényszék a Felső­magyarországi mészművek, Schőnfeld Lipót és társai ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos Bálint Sándor dr. kir. törvényszéki jegyző, helyettese Hoffmann János kir. törvényszéki bíró. Tömeggondnok Moravitz Zoltán dr. pásztói ügyvéd, helyettese Lázár Bertalan dr. egri ügy­véd. Bejelentési határidő április hó 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom