Eger - hetente kétszer, 1914
1914-02-28 / 17. szám
Előfizetési árak: Egész évre_ _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyéd évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. — ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 17. szám. —=r~~ XXXVII. ÉVFOLYAM. =r~--— Szombat, február 28. i i i I A debreczeni pokolgép, Ideges bizonytalanság, megilletődés, megbotránkozás ül százezrek lelkén, a debreczeni merénylet miatt. Bizonytalanság, mert vájjon ki tudja még, hogy mi rejtőzik a dolgok mélyén, az elvetemült, vadállati lélekkel elkövetett gonosztett mögött? Hova vezetnek a szálai ennek a borzalmas merényletnek; kik szövögették azt a bosszú, a kegyetlenség, a ravaszság, a pokoli gyűlölet utálatos rongyaiból? Megilleti lelkünket az ártatlanul szenvedett áldozatok rettenetes végzete s a részvét keserű könnyeit csalja ki szemünkből cafatokra tépett embertársaink borzalmas sorsa! Mivé lehet az ember, akit saját képére és hasonlatosságára teremtett az Úr! Hová viheti az őrület, a fanatizmus, a vad elvakultság, az erkölcsi züllés, a bűn, a gonosz indulat! Es úgy látszik a közvélemény hangulatából, hogy az a mélységes megvetés, megbotránkozás, ami milliók lelkében fölébredt az irtózatos robbanás bömbölő zajára, nem fog elmúlni soha! Sebet, gyógyíthatatlan sebet ütött a lelkeken, mi ha idővel beheged is, mégis hallani véljük mindenkor az áldozatok szavát, a hajdúdorogi püspökség vértanúiét. A szánalom, a részvét és könnyek között, megbotránkoztatott lelkünk áradó indulata közepeit is azonban, gondolkodnunk kell azon, hogy vájjon miért történt ez a barbár eset? Hiszen — igaz,— fülünkben csengenek még Hosszú Vazulnak a főrendiházban elmondott következő szavai: „Az a mód, ahogy ezen püspökség felállítása végrehajtatott, felzavarta a gör. kát. románok nyugalmát és egész őszintén mondom, méltóságos főrendek, hogy az elmúlt esztendő egyházunk történetében és a mi saját életünkben, mint püspökök életében is a legmélyebb, a legszomorúbb nyomokat hagyta hátra, mert annyi küzdelmes, annyi gyötrel- mes pillanatot kellett átélnünk a félelemben, hogy egyházunk, amely kétszáz és több évvel ezelőtt a magyar- országi katolicizmus megerősítésére lett megalapítva, tönkre fog menni az izgatások és izgalmak következtében, amelyek a püspökség felállításának módozatai miatt előállottak.“ Mi, ezt az emlegetett izgatást és izgalmat nem láttuk indokoltnak akkor, amikor csak 19,000 jórészben magyarul beszélő román anyanyelvű csatoltatott bele az új egyházmegyébe, míg vagy 40,000 magyar továbbra is a román egyházmegyékben maradt. Persze, — szó sincs róla, — hibák történhettek a beosztás nagy munkája alkalmából, amikor a nemzetiségein kívül egyéb szempontokra is figyelemmel kellett lennie a szervezőknek. A magyar kormány tudta is ezt és rajta van, — hiszen tudjuk Tisza István konciliáns beszédéből, — hogy a beosztás körül támadt bajokon minél előbb segítsen a revízió alkalmával. „A románok visszaadatnak a román nyelvű egyházmegyéknek, a magyarok oda csatoltatnak a hajdúdorogi magyar nyelvű egyházmegyéhez.“ Á magyar főrend román püspök, úgy látszik, nem ebben a „ sérelem “- ben látta a feltámadt izgalmak egyedüli okát, mert bebizonyosodott a külpolitikai események alkalmával, amint Szabó Jenő főrendiházi tag nyíltan megmondta: a francia-orosz entente-tal rokonszenvező romániai politikusok a hajdúdorogi egyházmegye felállítását ürügyül használták fel arra, hogy a magyarországi román nemzetiségi politikusok, különösen pedig ezek görög keleti vallású részének közreműködéséAz „EGER“ tárcája. Két lélek ... Két lélek van az emberben; Ez már végzetünk: Az egyikkel gyűlölünk s a Mással szeretünk. Ekkint jövünk a világra, S tőlünk függ csupán: Melyik s meddig kél erőre S huny el ezután. Egész sorsunk’ ez a kérdés Határozza meg; Egyik üdvöt oszt s a másik Szenvedéseket. Békét és nyugalmat is csak Egyik osztogat, Mig a másik háborút s rossz, Gyötrő álmokat. Még a szenvedés is áldás Egyik karjain, Mig a másiknak nyomán bősz Fondorlat s a kín. Álmaim azért oly szépek S oly édesdedek, Mert én nem növeltem fel, csak Egyik lelkemet. Mig a mást rejtekbe zártam Szivem mélyiben; Ott dühöng, dúl fékreverve, S el mégsem pihen. Nem pihen s fel-felvonít, mint Éhes fenevad; De aztán egy intelmem s ő Több hangot nem ad. Ám a másik lelkemet, azt Úgy dédelgetem! Hű is, jó is, bár tövist is Nyújt olykor nekem. Jézustól tanultam én ezt Mindenek felett; S én senkit nem gyűlölök, csak Szánok s szeretek. Két lélek van az emberben; Ez már végzetünk: Az egyikkel gyűlölünk s a Mással szeretünk. És ha meghalunk, ez és az Tőlünk messzevál: Egyik Istenhez jut és a Másik — szintén ős fészkébe — A pokolra száll. Benedek Aladár. A lengyelek jellemvonásai és történeti szerepe az újkorban. Irta és az egri állami főreálískola ismeretterjesztő előadásai során felolvasta: Janák Viktor dr. (Folytatás.) Elénk állítottam a lengyel nemest külsőségeiben, életében, ismertettem legkedvencebb szórakozásait. Lássuk most a többi társadalmi osztályokat, hogy az egész nemzetről egységes képünk legyen. A nemesség után a polgárságot említhetem, mely legnagyobbrészt beköltözött németekből állott, kik az ipart s kereskedelmet nagyrészben kezükben tartották, de önző anyagi érdekeiknek élve, elzárkóztak a nemzeti törekvések elől. A lengyel társadalom fontos tényezője volt még a zsidóság. A lengyel nemes életcélja elsősorban a haza védelme volt. A kereskedelmi foglalkozást mindig lenézte, ez nem nemeshez illő. Ezért tárt karokkal fogadta a zsidóságot, mély gazdasági életében támadt űrt töltötte ki. A 17-ik: században a lakosság * 1/6-a zsidó volt. A zsidóság főleg azért telepedett le Lengyel- országban, mert a lengyel másodrendű civilizációt képviselt a művelt nyugat s a barbár keleti oroszság közt, kereskedelmi szempontból ez a legkitűnőbb helyzet. Még ma is aránylag
