Eger - hetente kétszer, 1914

1914-08-01 / 61. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér, Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények — - intézendők. ===== Kiadóhivatal: Ly ceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. - 61. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. ==_ Szombat, augusztus 1. Éljen a háború! Mikor az ember a halál árnyéká­ban jár és eljut a dolgok alapjaihoz, a lélek mélységeiben olyan jelenségeket figyel meg, amelyeknek létezéséről nor­mális viszonyok közt aligha volt tu­domása. Ott, ahol a hangulatok sül­lyednek és emelkednek, ahol a gon­dolatok erednek, briareusi karokkal összefonódva látja a félelmet és a dühöt, jól elzárva a napvilágtól, miután az európai ember az idők folyamán a barbárságból lassanként kiemelkedett és műveltségre tett szert. A civilizáció hozta magával a béke szeretetét és az idegenkedést mindattól, ami rendkívüli eszközök alkalmazását igényli. E tartóz­kodás kétségkívül a félelem egy neme, valóságos visszariad ás, irtózat, melyet a művelt lélek leküzdeni al‘ I. És mégis ezt a félelmet ;» ühtől mindössze hajszál választja el, egyik a másikba könnyen atcsap, mert hát e kettő a léleknek nem rendkívüli állapota-e? A tűz sötét füsttel jár együtt, fekete alapon lobban ki a vörös düh, s a tárgyak valami különös meg­világításba kerülnek. Fiat! A kormány- hatalom egyik rendelkezést a másik után bocsátja ki. A lelket, a legsaját­ságosabb erők e művészi építményét, mintegy varázsütések érik, az egyen­súly megbillen, s a mélységből fel­emeli fejét a düh, mely megbilincselve eleddig mozdulni sem birt. Tagadha­tatlan, a művelt ember vágyik a béke után, vannak azonban pillanatok, ami­kor a tetteiben kellő megfontolást ta­núsító kormányhatalom szigorú rendel­kezéseinek követése a legszentebb kö­telesség. A mostani háború okait mindenki ismeri. Az ellenfél részéről bennünket ért provokációk a mélység két leg­hatalmasabb erőjének egyensúlyát már régen megváltoztatták a megtorlási hangulat javára. Az államfő parancsolt. Rendelkezései nyomán a lenyűgöző bék­lyók szétpattantak, s mindenki ipar­kodott a formulákat lehányni magáról, gyorsan és még gyorsabban, amint a viharos idők folyása azt magával hozza. A nemzet, az események forgatagától megragadva, mindig mélyebbre szállt alá, lázas sietségben az akadályozó sablonok szétszórására, s most, ime, a valóság alapján áll, fegyverrel a kezében és bátorsággal a szivében. Minden fék nélkül szállnak fel a mélység erői, forró lávát hányva, mint egy nagy tűzoszlop, mely biztosan kalaúzolja a nemzetet, s mi megyünk előre csüggedés nélkül, égő szemekkel és megvesztegethetetlen jellemmel. Ellenségünk iránt régóta éreztük a haragot, a patriotizmus panaszkodott is eleget, ámde minő formába öltöz­ködjön a lényeg? Most, ime, katonákat látunk a határok felé vonulni, az acél­idegek rengenek a tovarobogó vonatok súlya alatt, s a patriotizmus őket tűz és erő tengerével folyj a körül. A szer­vezetlenségében elomló harag, lám, alakot vett föl. Készen az alap, melyen a további nagy események biztosan épülnek. A hadsorok kinyúlnak a vég­telenbe. A lelkes magyar nép ön­kéntelenül katonás rendbe sorakozik. Készen a mag, mely a növekedés erőit rejti magában. Ez a hadsereg egy mágnes, mely az ország vala­mennyi kardját és puskáját maga köré gyűjti. A határok mentén egy villamos­lánc létesül, mely, ha érintik, ütni fog. Azontúl Kimmeria terül el határozat­lanságban és komor világításban. Ott folyik az égő Kocitus és a gyászos Flegeton, háromszorosan körülgyűrűzve a komitácsikat és a gyilkosokat. Két erő küzd a világon: a meg­tartás és az előrehaladás; e kettő ere­dője a mindenkori állapot. A fejlődés­ben megállani annyi, mint behúnyni a szemet és azt mondani: az óra áll. Végzetünk az előrehaladás; hogy ez nehezen, vagy kevésbé nehezen me- gyen-e végbe, az mindegy. Rombolunk, hogy építhessünk. Leszállunk a lét alapjaihoz, hogy további teendőink ne a hazugságot halmozzák hazugságra. Mert, ami a mélységekből tör a ma­gasba, épülve a gondosan elrejtett alapokon, bizonnyal igazság, s a jövő csak szükségképeni folyománya a je­lennek. Van valami fönséges abban, hogy az ember, a létért való keserves küz­delmet folytatva, olykor a maga ős természetességében jelenik meg a szem előtt, azt akarván, hogy a ma hol­nappá és holnaputánná ne úgy, hanem az ő érdekeinek megfelelően alakuljon át. A Föld, miként évezredekkel ezelőtt, megragadva a lángoló Nap erői által, változatlan nyugalommal vándorol az égi hazában. A nappal és az éjszaka törvényei ugyanazok. A felhők ezentúl sem képződnek máskép, mint eddig. Az emberek életefolyása azonban de­rekasan megváltozott. A Föld e pont­ján egy, a rendestől merőben külön­böző hangulat formálódott ki, melyet Apponyi gróf szavai szerint legjobban ezzel lehet jellemezni: Végre! ügy van, és most, atyámfiai, a tétovázásnak nincs helye. Hazánk veszélyben van! Kinek-kinek a helyzet magaslatára kell emelkednie, s örömben, bánatban úgy cselekednie, amint egy • eszély- ben forgó haza érdeke megkívánja. Rajta! Készen vagyunk! Allons oníants de la patrie! ... K. L. A kápolnai mandátum. A magyar ország- gyűlést, tudvalévőén, kedden délelőtt, királyi leirattal elnapolták. A képviselőkáz ülésének bezárása utáD, Förster Aurél képviselő meg­jelent Tóth Ferenc elnöki tanácsosnál és át­adta neki Károlyi Mihály grófnak a kápolnai kerületben viselt mandátumáról való lemondását. Az uj választás ügyében eddig még semmi sem történt. Mindaddig, míg a képviselőház elnöke nem intézkedik a megüresedett hely betöltése iránt, Hevesvármegye központi választmánya sem tűzheti ki a választás határidejét. Küzdelem az alkoholizmus ellen. Őfelsége, a király, védnöksége alatt, Kolozsvárott, szeptember hó 9., 10. és 11-én tartandó IV. Országos Patronázs Kongresszus napi­rendjére kitűzött kérdések között a következő mélyreható szociális kérdés is szerepel: Mily módon vehet részt a társadalom az alkoholiz­mus elleni küzdelemben s mily intézkedések alkalmaztassanak a kriminálitás e tényezőjével szemben, különösen a fiatalkorúak megvédése céljából ? Erre a kérdésre az egri főegyházmegye területéről Dömötör György kisvárdai plébános, a katolikus abstinens papok országos egyesü­letének titkára, a következő szakvéleményt küldötte be, amely a kérdés megvitatásánál majd alapul szolgál: Az alkoholkérdés különböző vonatkozásai között, véleményem szerint, legfontosabbak azok, amelyek az alkoholnak az emberi szer­vezetben okozott élettani hatását, a megbete­gedést elősegítő jelentőségét, az egyénre, nem­

Next

/
Oldalképek
Tartalom