Eger - hetente kétszer, 1914
1914-08-01 / 61. szám
2 EGER. (61. sz.t 1914. augusztus 1. zedékekre s egész nemzetekre gyakorolt el- satnyltó hatását, a családi életben, az erkölcsi- ségben és jólétben okozott megmérhetetlen veszedelmeit s legfőbbképen azon vonatkozásai, melyek a bűntetteket idézik elő. Az alkoholkérdésnek ezen különböző vonatkozásai közűi e rövid tanulmányom keretében azon kapcsolatra kívánok különösen rámutatni, mely az alkohol és bűntettek között félreismerhetetlenűl fennforog. Ennek lelki okait az alkoholmér- gezés-okozta agytünetek magyarázzák. Ebből keletkezik az alkoholos egyének nagy izgékony- sága. Ez okozza az ilyen egyéneknél a megfontolás hiányát, az itélőtehetség gyöngülését, az erkölcsi érzések alászállását, a jellem hanyatlását, ez okozza mindazoknak a lelki tulajdonságoknak károsodását, melyek a józan ember cselekvését irányítják és őt a helytelen, a rossz, a bűntett elkövetésétől visszatartják. Fájdalom, van alkalmunk lépten-nyomon tapasztalni, hogy borközi állapotban jelentéktelen szóváltásból mily könnyen fejlődik tett- legesség, testi sértés, sokszor még emberölés is. Megfigyelések mutatják, hogy a bűntevők 45%-a iszákos vagy legalább is szeszes ital hatása alatt követte el tettét. Legjobban kitűnik ez akkor, ha az alkoholmérgezésből eredő büntettek könnyű és súlyos testi sértések elkövetésének idejét vesszük tekintetbe. Tudvalevő ugyanis, hogy a szeszes italok fogyasztása szombat estétől hétfő reggelig történik legnagyobb mértékben. Ezen a három napon fogy el a legtöbb alkohol. A tapasztalat és a statisztika is azt bizonyítja, hogy a testi sértéseket, kihágásokat s mindenféle gonoszságokat e három napon követik el túlnyomó többségben. A szesznek tehát bűntényekre vonatkozó hatása félreismerhetetlen. A bűn talaját ugyan számos tényező előkészítheti; de minden kriminalista egyetért abban, hogy erős felburjánzását leginkább az alkohol segíti elő. Akár a berlini Moabithoz, akár a párisi S. Pelagiehez fordúltunk, akár az angol lord főbírót kérdezzük meg, feleletük egyhangúlag így fog szólani: a bűntényeknek legnagyobb részét alkohol hatása alatt követik el az emberek. Lord Coleridge országbíró azt mondja: börtöneink kilenctizedrésze kiürülne, ha Angolország kijózanodnék. Érdemes itt feljegyezni, hogy mivel az angol asszonyok többet isznak, mint a kontinensen élő nők, többet is ülnek a börtönben. Az angol nőknek specialitása, hogy a csecsemőket agyonnyomják az ágyban, állítólag alvás közben. Londonban évenként körülbelül kétezer csecsemőt nyomnak így agyon a nagyrészt a szombatról vasárnapra és hétfőre való éjjel, midőn tudvalevőleg a munkásosztály legtöbbet iszik. Franciaországban Bretagne s Normandia, Svájcban Waadt kanton tűnik ki a bűntények számával. Németországban évenként mintegy 180,000 ember kerül alkohol hatása alatt elkövetett bűntény miatt a büntető bíróság elé. Az angol-ind hadseregben Sir George White szerint az alkoholt élvező ezredekben tízszer annyi katona kerül bűntény miatt a katonabiróság elé, mint a tea-ivó ezredekben. A bűntényeket csoportosították a bűntény elkövetésének ideje szerint is és nagyon meglepő eredményre jutottak. Szombaton este ugyanis a bűntények száma hirtelen növekszik, vasárnap este eléri a tetőpontot s hétfőn délelőtt lesülyed. Hétfőn este követik el a legkevesebb bűntényt — üresek a korcsmák. A hét valamennyi többi napján, szombat estig nem követnek el annyi bűntényt, mint vasárnap. Hogy ez nem a templomlátogatással függ össze, azért is bizonyos, mert kimutatták, hogy a legtöbb bűntényt korcsmában, korcsma körűi vagy korcsmából jövet követik el. Különben alkoholos elmebajosok is követnek el emberölést, vagy súlyos testisértést, szeszőrjöngésben és rémképek előidézte rettegésben. Tapasztalatom szerint nem eléggé ismeretes az a tény, hogy a szeszes italok hatása nem jelentkezik mindig a „szeszességnek“ általánosan ismeretes képében. Gyakran, kivált iszákos szülőktől származó, vagy egyébként „terhelt“ egyéneken, a szeszes ital a „rendes“ részegségtől teljesen elütő, idegenszerű tüneteket okoz. Az ily állapotban elkövetett bűntényeket sem a tanúk, sem a bíróság nem hajlandó „részegségnek“ tulajdonítani. Betegség, baleset, munkára képtelenség, korai halál, elmebetegség, öngyilkosság, bűntény, fogság: mindezek megrendítik a társadalmi életet alapjában. Nyomor, ínség, családi viszály, züllés, pusztulás számtalan családnak a sorsa. Korunknak legnagyobb regény- és színmű-írói oly gyakran foglalkoznak e témával, hogy már ebből kitűnik, hogy az alkohol rombolásának képe Nyugat-Európa társadalmában mindennapi s ex-ősen szembeötlő. Az alkoholizmus tehát a kriminalitásnak valóban nagy tényezője s bűntetteket előidéző szerepe világos. Legszomorúbb következménye mégis az, amit a fiatalkorúak életében szokott előidézni. Az iszákos szülők rossz példája megrontja szegény gyermekeinek életét s elősegíti pusztulásukat. Az iszákos szülők gyermekei az utcán nőnek fel. Eleinte segédkeznek a koldulásban, majd apróbb zsebtolvajlásokkal javítják napi bevételüket. Méltó kezdete pályafutásuknak, melynek vége fegyház vagy korai halál. És mindennek egy az oka: az alkohol. Az alkoholizmusnak áldozatúl esik előbb-utóbb az ifjú nemzedék is és ezáltal veszélyeztetve van az Erkölcs és az Erő, a hazának a legdrágább fundamentuma. Manapság ez a jelszó : „Az ifjúnak ki kell magát tombolnia 1“ „Az ifjúnak ki kell magát forrnia I“— ezt hangoztatják ma könnyelműen, lépten-nyomon mindenütt. S fájdalom, az ifjúság mohón követi az általánossá vált jelmondatot. Szabad folyást enged szenvedélyeinek. Raffinált élvezeteket kíván egyrészt eltompult, másrészt betegesen izgatott idegrendszere számára s mint ilyennek legfőbbképen az alkohol lett kedvencévé, ez a gonosz csaló, mely mester az ámításban s hihetetlen sikerrel űzi szédelgéseit. Azzal hiteget, hogy az örömöknek egész új világát fogja feltárni. Híveket toboroz azzal az Ígérettel, hogy az ösztönös életet fölszabadítja, az érzékiséget izgatja s folyton ingerli, a szenvedélyeknek szabad pályát nyit s szabadságlevelet ad a bűnnek. Ám megérik szomorú aratásként gyümölcse is és hova-tovább elma- radhatatlanúl betoppannak következései: az idegrendszernek velőkig való megrázkódtatása és leromlása, az élet erejének s a küzdve bízó léleknek megtörése, életkedv helyett életunt- ság, korai kimerülés, pesszimizmus, a lemondás fatalizmusa, öngyilkosság. Azért találkozunk az ifjúság világában öreges blazirtsággal, durvasággal, kihívó modorral, korukat meghaladó romlottsággal és bűntettekkel. Azért találunk nagyon sok elzüllött ifjút a csatornák szennyvizei s a bűnnek kloakái között. így aztán nem csoda, ha nagyon sok iQú az életerőnek és életörömnek nagy deficitjével, nehéz fejjel s terhelt lelkiismerettel menekül szökevény gyanánt az életből a halálba. S aki mégis visszatér az alkoholizmus útvesztőiből a hétköznapi élet egyformaságába, sokáig ott ül fáradt, hervadt, fonnyadt és kiélt arcán az alkoholnak minden csapása. Tekintete elborult, mintha életének elvesztegetett kincsét siratná. Arca hallgatag, ajka néma, mégis mintha hangosan beszélne keblének felszakadó sóhajáról, mely a megtisztult élet szebb és igazabb örömét óhajtja az eddigi elhibázott s alkohol által megrontott életnek salakja, rabsága, szegénysége, terheltsége és romlott levegője helyett. Lássuk már most: mi a társadalom teendője gyermekvédelem szempontjából az alkoholizmus veszélyeivel szemben. „A gyermek szent, mert ő a jövő reménye“. „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Te vagy ez a virág, hazám ifjúsága.“ Oltalomba kell venni e veszendő drága kincseket. S hogy ezt tehesse a Pártfogó Egyesület, társadalmi reformra van szükség. Ennek pedig egy kiinduló pontja lehet csupán: a jó példa, a teljes absztinencia. Az alkohol veszélyei ellen ugyanis az egyén és a társadalom egyedüli védő eszköze csak egy lehet: a mindennemű szeszes italtól való teljes tartózkodás. Csak ezzel tudunk célt érni, amint ezt a külföldi államok példái, különösen az Egyesült- Államok és a skandináv országok eredményei fényesen mutatják. Az egészséges emberanyag szemünk láttára napról-napra csökken. Minden embernek kötelessége annak továbbterjedését tőle telhetőleg megakadályozni és ezt az alkoholizmus leküzdése szempontjából társadalmi úton csak egy eszközzel lehet elérni, ha mindenki saját példájával követi azt, ami eddig leghathatósabb fegyvernek bizonyult: a szeszes italoktól való teljes tartózkodást. Egy nagy gondolkodó ugyanis azt mondta: mindnyájan kötelesek vagyunk munkálkodni oly társadalom megteremtésén, melyben erő s tiszta erkölcs honol. Ez pedig egyedül az absztinens mozgalomtól remélhető. Emellett a Pártfogó Egyesületek vegyék fel programmjukba s tartsák szoros kötelességüknek a következőket: 3zá!lj:.rak síkra a korcsmák szaporítása ellen, hogy az alkoholizmus eltőrjöáésérs szolgáló alkalmak kevesbíttessenek. Követeljék a korcsmák bezárását szombat estétől hétfő reggelig. Szigorú intézkedés tétessék arra, hogy a serdülő ifjak a korcsmától távol tartassanak. Munkaadók és munkások, gazdák és cselédek között munkabér vagy fizetés fejében alkohol szolgáltatását kikötni ne legyen szabad. Az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvénycikk 22-ik §-a oda módosíttassék, hogy a korcsmái hitelezés egyáltalában tilos s ide tartozó követelések bírói- lag megítélhetők ne legyenek. Mondassék ki a korcsmáros felelőssége mindazokért a károkért, melyeket a nála lerészegedett egyének másoknak vagy maguknak okoznak. Elrendelendő lenne, hogy az iskolák minden fokozatában a szeszes italokkal való visszaélés s az azzal járó veszély jelentősége kötelező oktatás tárgyát képezze. Elrendelendő lenne az is, hogy a közegészségügyi felügyelők a községi-, kör- és járásorvosok az alkoholizmus megfigyelésére és meggátlására kiváló gondot és állandó figyelmet fordítsanak. A bíróságnak pedig kötelessége volna megbüntetni a részeget nemcsak azért, mert esetleg garázdálkodott, hanem megbüntetni különösen azért, mert részeg volt s ezáltal emberi méltóságáról megfeledkezett. Sürgessék a Pártfogó Egyesületek a korcsmareformot. Sürgessék az államhatalmat az alkoholjövedelem visszatérítésére azáltal, hogy alkalmas intézeteket létesítsen az alkohol miatt elzüllött és elromlott serdülők befogadására, felnevelésére és javítására. Szorgalmazzák a hetibérnek nem szombaton, hanem más hétköznapon való kifizetését, alkoholmentes vendéglők és üdülőhelyek létesítését, sportok kultiválását. Nyújtsanak alkalmat a szellemi életnek, a műveltség színvonalának emelésére s a
