Eger - hetente kétszer, 1914
1914-07-08 / 54. szám
2 EGER. (54. sz.) 1914. julius 8. A vallásos ember emelt homlokkal, derűit arccal, nyugodt lélekkel tűrheti a lenézést, megvetést, gúnyt, bojkottot, inzultust, amit a vallástalan ellenség reá zúdítani nem átall. Ő képviseli — Isten-ember előtt — a kultúrát, nem a vallástalan ellenség! A vallásos ember — mint csak vallásos is, filozófiai képzettség nélkül is, — kész kultúrember. Perfekt kultűremberré, egész emberré — mindenesetre a filozófia, s azon keresztül a tudományos ős művészi képzettség teszi: de a vallástalan filozófus, tudós és művész a kultúrember- nek csak torso-\&, sajnálatos torso-ja marad örökre! . . . * Elmondtam, Uraim, tisztelt hallgatóim, ami szivemen feküdt. A nyert végeredményből a következtetéseket, a gyakorlati tanűlságot, könnyű bárkinek is levonnia. Hogy a vallásos ember nem vallja kárát vallásosságának: az apodiktice bizonyos; de hogy a vallástalan ember nem vallj a-e kárát vallástalanságának: az legalább is kétséges. A bizonyos és kétséges kilátás között nem nehéz a választás. Hevesvármegye kegyelete. Mint már jelentettük, Hevesvármegye törvény hatósági bizottsága hétfőn, julius hó 13-án rendkívüli közgyűlést tart. Erre a közgyűlésre gyászkeretes meghívókat küldött szét az alispán, a következő szövegezéssel: Meghívó. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága a folyó évi julius hó 13-án, hétfőn délelőtt Vall órakor Egerben a vármegye székházának nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amely rendkívüli közgyűlésnek egyetlen tárgya a következő: 0 császári és királyi Fensége Ferenc Ferdinánd Főherceg Úr és Fenséges hitvese, Hohenberg Zsófia hercegnő elhunyta felett érzett mélységes gyászunknak és az 0 nagy emlékük megörökítése, úgy kegyeletes érzelmünknek és részvétünknek a legmagasabb trón zsámolyához való juttatása. Ezen rendkívüli közgyűlésre a törvényhatósági bizottság mélyen tisztelt tagjait — mély megilletődéssel — tisztelettel meghívom. Eger, 1914. évi julius hó 2-án. A főispán helyett: Majzik Viktor alispán. A meghívóhoz, szintén gyászkeretben, a következő körlevelet mellékelte az alispán: Mélyen tisztelt törvényhatósági tag úr! Abból az alkalomból, hogy vármegyénk közönsége néhai Fenséges Ferencz Ferdinánd Úr és Fenséges hitvese, néhai Hohenberg Zsófia hercegnő gyászos elhunyta felett érzett mélységes gyászának jeléül és kegyeletes részvéte kifejezésre juttatása céljából a folyó julius hó 13-án délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, Nagyméltóságú és Főtisztelendő Szmre- csányi Lajos dr. v. b. t. t. egri érsek Úr közgyűlésünket megelőzőleg délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban az elhunytak lelki üdvéért ünnepélyes gyászmisét mond. Erre a gyászmisére a vármegye közönsége nevében az Egerben levő összes hatóságokat és testületeket, valamint a vármegye összes városai és községei képviseletét meghívtam. Mi pedig, a vármegye törvényhatósági bizottságának a vármegye közönségét képviselő tagjai, vezetésem alatt testületileg fogunk megjelenni, azért is tisztelettel kérem, hogy a vármegyeházán délelőtt —3/4^ óra között megjelenni méltóztassék, ahonnan */49 órakor együttesen fogunk megindulni. Eger, 1914. julius hó 2-án. Tisztelettel Majzik Viktor alispán. Az egri fürdők vizének vegyelemzése. Rövid idővel azután, hogy Szmrecsányi Lajos dr. érsek az egri érseki fürdőket a város tulajdonába átbocsájtotta, az immár városi köztulajdont képező fürdők ügyét intéző bizottság hármas irányban fejtett ki elismerésre méltó, buzgó tevékenységet. Elsősorban elintézte a volt érseki fürdő, uszoda és tartozékai ideiglenes értékesítésének kérdését. Addig is, mig a fürdő-kérdés végleges megoldást nyer, egy évi lejáratra bérbeadta a fürdőket. Azután a fürdő kincsének, a melegvíznek értékével kívánt tisztába jönni. Megbízta tehát Veszelszky Gyula dr. budapesti tudomány-egyetemi vegyész-tanárt azzal, hogy az egri híres melegvizet vegyelemezze. Részben ettől a vegyelem- zéstől tette függővé a fürdőügyi bizottság a harmadik, legfontosabb iráayu működését, azt t. i., hogy milyen irányba és arányba terelje az egri városi fürdőknek kiépítését. Annyit azonban már erre nézve is megtett, hogy a Hegedűs és Böhm dr. budapesti jónevü műépítő mérnökökkel terveket és költségvetéseket dolgoztat ki, és egyengeti a talajt egy fürdő részvénytársaság összehozására, amelynek tagjai felerészben budapesti pénzintézetek, felerészben pedig az egri pénzintézetek, Eger város és a részvényeket jegyző egri polgárok lennének. Ez azonban még a jövő zenéje. Most csak arról számolhatunk be, hogy mit konstatált Veszelszky dr. az egri melegvíz vegyelemzésénél, amelyről szombaton, julius hó 4-én, érkezett meg a szakszerű jelentés a városhoz. Veszelszky dr. az egri melegvízből 100 litert szállíttatott a budapesti laboratóriumába s a vizet kellemes Ízűnek, szagtalannak és rendkívül tisztának találta. A víz hőfoka 32° Celsius és belőle nagymennyiségű gázbuborékok tűnnek elő. Az víznek egy kilogrammjában, oldott állapotban, a következő alkotórészeket találta: Kálium (K) .......................0-00142 gramm. N átrium (N).................. 0-00925 „ Lithium (L) ......................— nyomok. M agnesium (Mg) .... 0-00723 gramm. Calcium (Ca)...................010196 „ Vas, Aluminium (Fe Al) . — nyomok. Chlorid (M) ..................... 0 00386 gramm. S ulfat (S04).................. 0-02946 H ydrocarbonat (HC03) . . 0-32910 „ Silieium dioxid (Si02) . . 0-01359 Oldott szilárd alkotórészek összege 0-49587 gramm. A vízben oldott (szabad) széndioxyd 0‘16220 gramm = 7535 cm3; a rádiumemanáció pedig 2'2 X 10‘6 millicurie. A vízben állott gázok összetétele: Nitrogén Na ... . 93 2 térfogat Széndioxyd CO2 ... 5-4 „ Oxigén O2 . • • • l'á „ összesen ÍOO'O térfogat A gáz rádiumemanáció tartalma literen- kint 8‘2 X 10"6 millicurie. A vízben oldott szilárd alkotórészek ae- quiavolens százalékokban kifejezve: Ca ........................83-14 °/o Mg ..........................9-71 „ Na ..........................6-56 „ K ..........................0‘59 „ 100 00 °/o HCOs ....................88-19 °/o SO4 ....................10-03 „ Cl ..........................1-78 „ 100-00 °/o Az alkotórészeket sókká kombinálva, 1000 gramm vízben van: ___ Ä z „EGER“ tárcája. Messze szállt . . . Kifakadt a rózsa, szirmait kitárta júniusi reggel. Illatima szállott fehérlő kelyhéből, hangtalan röppent el . . . Messze szállt . . . messze szállt . . . Meghalt egy aranyos, egyéves kisfiú; illat volt a lelke . . . Illatozó rózsa beleolvadt lágyan rózsás végtelenbe . . . Messze szállt . . . messze szállt . . . i§ogonyi <Antal. Levél Palócomból, Tekintetes Szerkesztő Url Nagyon reegen írtam mág. ügy elszokott a kezem a pennáid’, mint a kocsitú a Fáui, akit két hónaptú fogva nem tudok befognyi, mer’ hogy im’ fáj a lába szegeenynek. Nagyon kedves jószág minálónk a ló. A palóc szívesebben rásuhint a feleségire, mint a lovára. Vannak is messzifődre híres szeep lovaink. Pegy hegyeket kell mászni nekik, mert sok födünk úgy áll, mintha az égbű csüngene alá .. . De szíve van a palócnak és nem terheli túl a lovát. Een is jól bántam a Pánival, mégis beteg lett. Mindig éri az embert a baj. Ott is, ahol meg se álmodgya. Három hetyi a szeenám vitte el a víz Sírok felé, a nagy Ítéletben. Úgy ha- jókázott az, uram, mintha me’ se akart vóna állanyi Amerikáig. Ahogy libegett a piszkos víz tetejeen, mintha integetett vóna, hogy: Isten veled! Een se leszek többet az ettéd. Táng csak nem azé’ ment el tőlem a cudar, hogy rosszú’ van a lovam, hát úgy se kell sok szeena az idén. Isten őrizzen a bajtú! Lassacskán majd csak felépül mág a Fáni. Jó kezekbe’ van: Feró bácsi gyógyítja. Nem tetszik tunnyi, hogy ki az a Feró bácsi? Csudálom, mer’ hogy im ező hire mág még Egeren túl is eljutott. Tegnap is Pógárrú’ Tiszapógárrú vöt hozzá egy asszonyféli valami bajval. Nagyon tudalmas. Szörnyen ért a bajho, akár emberen, akár pegy állaton mutatkozik. Ha a tehen felfúvógyik, vagy a disznónak jár az ódala, Feró bácsiért küldenek és ő ki- kurentálja. Nem is merőnk vétenyi neki, mer attú tartónk, hogy megrontja az egeesz falut. Ha jószántábú is csudát tesz, akkor mit tudna cselekednyi haragjábú! Nagyon hasznos kézi van. Avval vette át a tudást az apjátú’, aki szinte sokat tudott, de mág meghótt, az Isten nyugtassa. Messzifődön ismerték az öreg Kelét. Telyi vöt a háza padlása mindenfeele gyükerekvel, füvekvel. Azt beszéli eedes apám, hogy amikor meg akart halnyi, hát hadonászott a kézivel jobbra-ballra, hogy kezet foghasson valakivel a haláloságyon. De senki se merte megfognyi a kezét, csak a fia, akire aztán át is szállt a mesterseeg és nyugodtan halt meg az öreg. Feró bácsi azóta „gyógyít.“ Nincsen olyan nap, hogy egy dunnás, pár- nás szeker ne döcögne lassan a háza felé. Az érkezőket így fogadja: — Tudtam, hogy elfognak gyünni. Azután megállapítja a bajt és ad egy csomó füvet, amit a temető árkábú vagy a kereszttű 9 lépésnyire éjfélkor szedett. Pénzt nem igen vesz érte, csak amit adnak. A múltkor Kis gazda Birigyi nagyon beteg vót. Csudául fájt mindeni és ágyban feküdt. Nézte orvos, szedett patyikaszert, nem használt semmit. Végre elhíták hozzá Feró bácsit. Ő osztég me’ vizsgálta és szemrehányást tett neki, hogy nem akarta elhíni őt magához.
