Eger - hetente kétszer, 1914

1914-06-17 / 48. szám

1914. junius 17. EGER. (48. sz.) 3 dór egri perjeleket nevezte ki. A rendi újonc- növendékek mestere Szabó Laurus áldozópap maradt. A most megtartandó káptalani ülésen választják meg az összes rendházak perjeleit. A káptalanra távozó perjelek teendőit az uj perjel megérkeztéig a tartományi főnöktől ki­nevezett vikárius végzi. Egerben Vujsz Emá- nuel alperjel kapta ezt a megbízást. Requiem. A Hevesmegyei és Egervidéki Jór. Nőegylet megholt tagjainak lelki üdvéért f. hó 25 én, csütörtökön d. e. 10 órakor a szürke- nénék templomában Dambrovszky Imre dr., a nőegylet lelkésze szent misét mond. A nőegy­let tagjai testületileg jelennek meg. A jogakadémiai vizsgálatok eredménye. Ér­seki jogakadémiánkon tegnap, hétfőn fejeződtek be a júniusi vizsgálatok. Az I. alapvizsgálatra jélentkezett 20, ebből kitűuően vizsgázott 1 (Szegő Béla), egyhangúlag 5, szótöbbséggel ké­pesítve 13, és egy tárgyból nem képesíthetett 1; a II. alapvizsgálatra jelentkezett 14 közűi kitűnő 7 (Aipáry Imre, Bardóczy György, Fék An­dor, Gallasy Lajos, Petravieh Gyula, Szabó Oszkár és Székely György), egyhangúlag 3, szótöbbség­gel képesítve 1, egy tárgyból nem képesíttetett 1, visszavettetett 2; a III. alapvizsgálatra 11-en jelentkeztek, ezek közfii kitűnő 3 (Fógei Zoltán, Fuchs József és Vereb György), egyhangú 1, egy tárgyból nem képesíttetett 6, visszavettetett 1. A jogtudományi államvizsgálatra jelentkezett 1 hallgató, aki szótöbbséggel képesíttetett. A júniusban vizsgázók száma tehát 46, ebből ki­tüntetéssel 11, egyhangúlag 9, szótöbbséggel 15 képesíttetett, egy tárgyból nem képesítte­tett 8, visszavettetett 3 jelölt. A júniusi vizs­gálatok eredményéhez hozzászámítva az év­közben tett vizsgálatokat, az eredmény a kö­vetkezőképen alakul: az I. alapvizsgálatot tett 32 jelölt közül kitüntetéses 1, egyhangú 11, szótöbbséges 17, nem képesíttetett 3; a II. alapvizsgálatot tett 36 közűi kitüntetéses 8, egyhangú 7, szótöbbséges 11, nem képesíttetett 10; a III. alapvizsgálatot tett 20 jelölt közűi kitüntetéses 3, egyhangú 3, szótöbbséges 5, nem képesíttetett 9. Jogtudományi államvizsga 1 volt, államtudományit 7-en tettek, akik kö­zül 6 szótöbbséges, 1 pedig visszavettetett. Tehát az 1913—14. jogakadémiai tanévben 96 vizsgálat volt, amelyek közűi 12 kitűnő, 21 egyhangú, 40 szótöbbséges és 23 visszavetett. A honvédségi akadémia növendékei Egerben. A magyar honvédségi Ludovika Akadémia nö­vendékei julius hó 13-tól kezdődő 12 napi tar­tózkodásra Egerbe jönnek, hogy itt a katonai harcászati gyakorlatokat és terepviszonyokat tanulmányozzák. Mintegy százan lesznek a tanulmány útra jövők, akiket a Haltéri állami elemi iskola épületében szállásolnak el. A főreáliskola tanúlmányútja. Az egri ál­lami főreáliskola tanulói az idén a Vág völ­gyébe indulnak tanulmányi útra. A junius hó 21-tól 27-ig tartó tanulmányutazás tervezete a következő: Indulás Egerből junius hó 21én reg­gel nyolc óra 20 perckor, Putnokon, Füleken, Losoncon,Zólyomon át Körmöczbányára. Hazánk egyik legszebb hegyi útja. Érkezés az első ál­lomásunkra délután 6 óra 15 perckor. Megszál­lás Körmöcbányán. (Látnivalók: Vár, Katalin templom, Ferencrendi templom, Mária királynő házai, pénzverő intézet, arany és ezüst bányák.) Junius 22-énr délután 6 óra 25 perckor indulás Ruttkára. Érkezés 7 óra 15 perckor. Megszállás. Junius 23-án reggel V26 órakor gyalog a hires sztrecsnói völgyön át a sztrecsényi állomásig, hol vonatunk várni fog. Látnivalók : a szép­ségéről hires sztrecsnói szoros, bejáratánál a Margit szikla, ó vár, vele szemben a Vág másik partján a Sztrecsnói (vár (mindkettő hajdan hires rablóvár volt). Érkezés Zsolnára Sztre- csenyből reggel 8 óra 27 perckor.Látni valók: Főtér régi árkádos házai, Szt. István korabeli kápolna, posztógyár, esetleg a cellulózé gyár, Budetin vára, (e várhoz fűződő mondából me­rítette tárgyát Arany „Katalin“ című költői beszélye). Este indulás 9 óra 25 peicxor Tren- csénbe, érkezés éjjel 11 óra 33 perckor. Meg­szállás. Útközben érintjük Hricsó várát, Nagy- bittsét, Illavát. Junius 24-én Trencsénben. Látni­valók : a történelmi nevezetességű trencséni vár, a vártemplom műemlékei, a főtéren lévő régi IllésházQr palotában elhelyezett vármegyei muzeurn ritka és érdekes gyűjteménye, piarista főgimnázium és templom. ^Indulás Trencsénből d. u. 2 óra 23 perckor. Érkezés Pőstyénbe 4 óra 24 perckor. Útközben látni valók a festői beckói rom, melyhez Stibor vajda mondája fű­ződik, a népregékből, irodalomból és történe­lemből ismert hires Csejthe vára, (Báthory Erzsébet). Estig a XVI. századtól ismert, ma már világhírű gyógyfürdő megtekintése. Pős- tyénből indulás este 7 óra 47 perckor Lipót- váron át. Érkezés Pozsonyba éjjel 11 óra 44 perckor. Megszállás. Junius 25-én látnivalók Po­zsonyban : várhegy, Szt. Miklós templom, ka­pucinusok temploma és kolostora, Szt. István által alapított Szt. Márton templom, kir. jog­akadémia, a régi országház, Óváros központ­ján a Főtér, 1288-ban épült városházával, bel­sejében rendkívül gazdag levéltár, muzeurn és régi becses faragványok. II. Miksa idejében épült díszkut, jezsuiták temploma, a Szt. János kápolnával, primási palota, Orsolyák temploma és kolostora, a régi pénzverő ház, Stefánia ut, a város legszebb tere: a Sétatér, a színház, a koronázási dombtér, Mária Teréziának Fadrusz János által készített hatalmas lovasszobra, az uj ev. iiceum gazdag könyvtára és éremgyüj- teménye, Frigyes főherceg palotája, Eszterházy palota, Városliget, valamelyik gépgyár, vas- butorgyár, tölténygyár, len jutagyár, paszomány­gyár, kocsigyár stb. Junius 26-án esetleg ki­rándulás Pozsonyból Bécsbe, akadályozás esetén d. e. 10 óra 50 perckor indulás Esztergomba. (Párkánynána állomástól omnibuszon). Érkezés kb. Ví2 órakor, látnivalók: hercegprimási pa­lotában lévő képtár, Bazilika, páratlan és szép freskókkal, márvány hajójában Pázmány Péter szobrával, a kincstár rendkívül gazdag egyházi műkincsekkel, Bakács kápolna, kripta stb. Meg­szállás. Junius 27-én reggel 5 órakor indulás Esztergomból hajón Budapestre. Szebboél-szebb tájképekben gazdag viziut. Útközben Visegrád vára, dunai szigetek. Érkezés Budapestre reg­gel 9 órakor. Látnivalók, d. u. V25 óráig. Or­szágház, Curia palotája, kir. várpalota, Mátyás templom, a Halászbástya, uj Műegyetem, Sza­badság tér, Kossuth Lajos utca, Bazilika, Nem­zeti Muzeüm. Délután 5 órakor indulás Egerbe, érkezés este 9 óra 12 perckor. A kirándulást Takács Andor és Bánhidy Ödön foreáliskolai ta­nárok vezetik. Az Eger—putnoki vasút. Az Eger—putnoki helyiérdekű vasút részvénytársaság 1913. évi mérlege — mint a „Magyar Pénzügy “-ben ol­vassuk — 260.744 K. bruttó bevétel mellett 132.337 K 51 fillér tiszta nyereséggel zárult, ami az 1912. évi 280.696 K. bruttó jövedelem mellett elért 154.228 K. tiszta nyereséggel szemben apadást mutat. Persze az elért ered­mény igy is jelentékeny, különösen ha figye­lembe vesszük azt, hogy a társaság a vasút fennállásának hetedik évében, a rendes ki­adásokon kívül, a fejlesztésre és a felhőszaka­dások okozta rongálódásokra is tetemes ösz- szeget fordított. Az igazgatóság jelentéséből egyébként konstatálhatjuk, hogy a vasút sze­mély- és áruforgalma, az előbbi évekéhez viszonyítva, jelentékenyen emelkedett. A sze­mélyforgalomból 102.082 kor. 14 fillér, a teher- árű forgalomból 421.469 kor. 64 fillér bevétele volt a társaságnak. A felszálló utasok száma Egerből 36.539, Hevesvármegye területéről 60,726. A társaság az 1913. évi nyereségből 3% -os osztalékot ad az elsőbbségi kötvényekre. A törzsrészvények majd csak akkor részesül­nek osztalékban, ha az elsőbbségi kötvények osztaléka eléri az 5%-ot. Safe deposit. A Hevesmegyei Takarék- pénztár igazgatósága elhatározta, hogy a páncél­szobában elhelyezett safe deposit szekrény- fiókokat rövid fürdőzési idényre is, a nagy­közönség rendelkezésére bocsátja — úgyszólván teljesen ellenérték nélkül. Pár koronáért rövid pár hétre is lehet bérelni ilyen safe deposit fülkét a takarékpénztárnál s ennek ellenében minden fúrdőző megszabadul értékei, ékszerei elhelyezésének nehéz gondjától. A posta pályázata. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél gyakornokjelölti állásokra pá­lyázatot hirdet a kereskedelemügyi miniszter. Pályázhatnak azok az ifjak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más tanintézetet sikeresen elvégeztek, 18-ik élet­évüket már betöltötték, a 25-ik életévüket azonban még nem haladták tűi és magyar állampolgárok. A fölvételnél előnyben részesül­nek azok, akiknek jogvégzettségük van. — A sajátkezűleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folya­modványokat, a már közszolgálatbau állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatbau nem állók pedig az illetékes főszolgabiró, vagy polgár- mester utján folyó évi julius hó 15-éig ahhoz képest, hogy a pályázók hol óhajtanak alkal­mazást nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy a zagrebi posta- és távirda igazgatóság­hoz nyújtsák be. Ezen kivűl julius hó 20-ig az illető posta és távirdaigazgatóság vezető­jénél személyesen is jelentkezni tartoznak oly célból, hogy gyakornokjelölti állásra való al­kalmas voltukról már előzőén meggyőződni lehessen. A fölfogadott posta- és távirda gya­kornokjelöltek fogadalmat tesznek, félhavi részletekben utólagosan esedékes évi 800 K. segélydijat kapnak és állásukat az illetékes posta és távirdaigazgatóság által megállapí­tandó napon és helyen elfoglalni tartoznak. A jelöltek 1915. évi szeptember hó 1-én saját költségükön Budapestre, illetve Zagrebba fog­nak áthelyeztetni a posta és távirda tisztképző tanfolyam hallgatására. Segélydijaik élvezeté­ben a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak. Azok, akik gyakorlati alkal­maztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta és távirda tiszti alap­vizsga sikeres letétele után posta és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, a posta- és távirda kezelési személyzet illetmény szabály­zatában megállapított évi 1200 korona segély- dijjal. A posta és távirdatiszti szakvizsga si­keres letétele után pedig minősültséget szerez­nek posta és távirda tisztekké, illetve a jog­végzettséggel birók megfelelő közigazgatási gyakorlat után posta és távirda fogalmazókká való kinevezésre. Apró krónikák. Verekedés, Szőke (babják) Fe­renc hasznosfelsőhutai szénégető Szőke (baka) Vendelt úgy elverte, hogy annak sérülése 30 nap alatt gyógyul. — A szódásüveg. Kiss Endrének, a helybeli Czillér-cég üzletvezetőjének László nevű 3 éves kis fia vasárnap reggel egy szódás­üveggel igyekezett be az Érsek-utcai lakásu­kon levő konyhájukba. A kis emberke elejtette a telt üveget, amely explodált és a fiúcska lábának két erét elvágta, azonkívül még egy nagy darab húst is szakított le lábáról. Az első segélyt Czigler orvos nyújtotta a szülök egyetlen féltett kincsének. — Életunt aggastyán. Kápolnáról jelentik, hogy ott Póser Gergely 65 éves ember hétfőn kora reggel felakasztotta magát. Végzetes tettére régi betegsége adta az okot. — Sikkasztó segédjegyzö. Budapesten letartóztatták Csányi János gyöngyöspüspöki segédjegyzőt, aki állomása helyén hivatali sik­kasztást és okírathamisítást követett el. Csányit már elszállították az egri ügyészség fogházába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom