Eger - hetente kétszer, 1914

1914-06-17 / 48. szám

4 EGER. (48. sz.) 1914. junius 17. Rövid .hírek. Két közgyűlés. Vasárnap délelőtt az Egri Ügyvédi Kamara, délután pedig az Egri Kaszinó közgyűlést tartott. A Kamarának közgyűlése a tagsági dijak felemelése miatt vált szükségessé, mert az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet felemelte a befizetendő tételeket és igy a többlet fedezésére a tagdijakat kellett felemelni. Az Egri Kaszinó közgyűlése pedig a szokásos számadásokat vizsgálta felül. Házvezetőnőnek ajánlkozik intelligens úri­leány. Cím a kiadóhivatalban. Egy sorozat művészies reklám bélyeget adtak ki a „Bersonművek“, Budapest VII., amelyek mindenkinek ingyen megküldetnek egy 5 filléres levélbélyeg beküldése után. Iskolaügy. Anyák figyelmébe. Júniusban, amikor egymás után záródnak be az iskolák kapui, különösen megsokszorozó­dik azon édes anyák gondja, akiknek iskolá­ból kinőtt „nagylányaik“ vannak. Társadalmi életünk kevés oly továbbképző intézettel rendel­kezik, ahol a magyar középosztály leányai oly elméleti és gyakorlati továbbképzésben része­sülhetnének, aminőt tőlük az élet, mint okos gazdasszonyoktől és családanyáktól később el­vár. így tudjuk megérteni, hogy az osztrák továbbképző, leánynevelő intézetekben annyi magyar leáDy él és fejlődik idegen légkörben, a mi gondolkodásunktól és nemzeti hagyomá­nyainktól teljesen elütő milliőben. Ezen a félszeg helyzeten akart részben segíteni a kegyeletes emlékű Amizoni Károly, amidőn a nevéről elnevezett Országos Magyar Nevelőintézetet megalapította Budapesten. Célja az volt, hogy a polgári vagy felső leányiskolák­ból kikerülő növendékek természetadta jövő hivatásuknak megfelelően, művelt, derék házi­asszonyokká készíttessenek elő. E cél elérése érdekében az általa alapított intézetben el­méleti és gyakorlati tanítás folyik. Az elmélet tárgyai: Neveléstan egészségtannal kapcsola­tosan; magyar nyelv és irodalom; hazai és világtörténelem ; művelődéstörténelem; szám­tan, könyvvitel és természettudományok; gaz­daságtan; árúismeret; rajzolás, festés, ének, zene, torna; német, francia nyelv és irodalom. — Gyakorlati tárgyak: A háztartás körébe tartozó összes gyakorlati munkák (takarítás, főzés, mosás, vasalás, mángorlás, ruhagondozás). Női kézimunka (fehérnemű, gyermekruha- és női felsőruhavarrás, gépkötés; háziipari mun­kák, csipkeverés). Kertészet (a konyha-, virág- és gyümölcskertészet körébe tartozó ismeretek és munkák; a virág, zöldség, gyümölcs eltar­tásának, gondozásának különböző módja). — Állattenyésztés, tejgazdaság, tehén-, sertés-, baromfi-, méh-, selyemhernyó- és nyúltenyésztés. Az intézet három évfolyamú és internátussal van szervezve. Felvétetnek a polgári iskola IV. 8 a felsőbb leányiskola IV. vagy VI. osztályát végzett, a középosztályba, bármely keresztény felekezethez tartozó leányok, akik 14. élet­évüket betöltötték. Évi tartásdíj 700 korona, amely havi vagy évnegyedes előleges részletek­ben fizetendő. Beiratási-dij 10 K, orvos dij 10 K. A felvételek iránti kérvények 1 K bélyeg­gel ellátva, a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez címezve, az igazgatósághoz (Budapest VI., Amerikai-űt 32.) nyújtandók be junius hó 30-ig. A kérvényhez melléklendő okmányok: keresztlevél (születési bizonyítvány), utolsó is­kolai bizonyítvány és orvosi bizonyítvány (1 K _ bélyeggel); újraoltási bizonyítvány. Az intézetbe bejáró növendékek is felvétetnek, akik 300 koronát fizetnek 8 ennek ellenében tízórait, ebédet és ozsonnát kapnak. Ha tekintetbe vesszük, hogy az Amizoni- intézet a higiénikus követelményeknek minden tekintetben megfelelő, barátságos, ízléssel be­rendezett, modern, hatalmas kertben épült villa­szerű épület, francia parkkal, tenniszpályákkal, jégpályával, gyümölcsössel, konyhakerttel, gaz­dasági udvarral felszerelve, élén pedig a tős­gyökeres egri származású Polereczky Irma áll mint igazgató, — rámutattunk mindazokra a fontos tényezőkre, amelyek ezt az intézetet a külföldi, hasonló céllal alapított intézetek mellé és fölé helyezik. Ezzel az édes anyáknak le­ányaik jövő kiképeztetése miatt való gondjait óhajtottuk megkönnyíteni. K. Színház. Az ezredes. Herczeg Ferenc pompás víg­játéka, Az ezredes, pénteken este telt házat vonzott. Voltaképen premiernek kellett volna lennie ennek az előadásnak, azonban a bemu­tatást már elvégezték a színészek előtt, még a tavasszal, a — műkedvelők. Hanem azért az ötletes darabnak igy is nagy volt a vonzó ereje. Akik a műkedvelői előadáson szerepel­tek, eljöttek mind, hogy gyönyörködjenek a darabban, amelynek előadói voltak; akik pedig szemlélői voltak a műkedvelői előadásnak, azért jöttek el, hogy összehasonlításokat tegyenek a dilettáns és hivatásos színészet között. A da­rab meséjét és szépségét annak idején bőven ismertettük s ezért ezúttal csak azt konsta­táljuk, hogy pénteken este a főbb szerepekben Fenyő Emil (az ezredes), Doktor János (Huszti), Retteghy Margit (Stefi), Császár Kamilla (Pálma), Vajda Ilonka (Kathe) és Dózsa Jenő (Huszton) jeleskedtek, mig a rendezés s a Martin szom­széd jóizü kis szerepének kreálása László Gyula nem közönséges tehetségét és Ízlését dicséri. Nemtudomka. Szombaton, vasárnap és hét­főn este e szezonban a hatodik uj operettet, a Nemtudomkát mutatta be Palágyi társulata. A darab jóval messze marad Bakonyinak és Huszkának nagy sikereket ax-atotr korábbi al­kotásaitól (Bob herceg, Gül Baba stb.). Ha van is benne egy-két szép gondolat, színes millió, kedves ötlet és kellemes zene, mégis unalmas. A Nemtudomka elnevezése alá egy ártatlan pesti virágárus leányka rejtőzik, akit egy éjjeli tündér, Mid, előbb megment a bu­kástól, majd ünnepelt művésznővé emeli. A da­rab végén úgy Nemfudomkának, mint Micinek is akad párja. A különben vérszegény szöveg­nek legmegkapóbb része az, amikor Mici meg­védi a kis Nemtudomkát a gróf tisztességtelen szándékától. A durva kiszólásoknak, a pesti éjjeli lebujokból kiindult és manapság annyira elterjedt Ízléstelen nyelvjárásnak egész töm­kelegé vonult fel ebben az operettben. A fülbe­mászó, de már sok helyütt nem uj zene talán többet mond a librettónál. Hogy a darabnak mégis meglehetős sikere volt nálunk, az jórész­ben a szereplőknek érdeme. Tisza Karola alakítása (Mici) talán a legkedvesebb ebben a szerepben volt. Itt nyílt igazi alkalma sokoldalú tehet­ségének ragyogtatására. Halmos Mici a cím­szerepben bájos ég tökéletes volt. Heltai (rik­kancs) és D'Arrigó (Gábor) a szokott jók voltak. Fenyő (Piki gróf) szintén. Doktor tanár alakja mulatságos volt. Dózsa, Nyu/assy, Hegedűs, Cserényi, Delly, Szappanos, Gáspár és Koncz kisebb szerepek­ben vágták ki a rezet. (F. Z) Műsor. Szerdán: Tímár Liza, színmű (új­donság). Csütörtökön : Timár Liza, színmű (új­donság). Pénteken: Buksi, opei’ette (újdonság). Szombaton: Szentivánéji álom, zenés-vigjáték. Vasárnap: Nemtudomka, operette. Hétfőn: Nagy kabaré. (Általános bérletszünet, utolsó előadás.) Ipar és kereskedelem. JV ; *— Ösztöndíj nyomdászsegédek számára. A lip­csei nemzetközi könyvipari és grafikai kiállítás gazdag tanulságokat nyújt a nyomdaipar szá­mára. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara, hogy a kiállítás látogatását előmozdítsa s a tanulságokat a hazai nyomdaipar számára ér­tékesíthesse, legutóbbi teljes ülésén három, egyenkint 200 koronás ösztöndíj adományozását határozta el oly érdemes (2 miskolczi és 1 egri) nyomdaiparos segédek részére, kik a lipcsei kiállítást óhajtják tanulmányozni. Az ösztöndíj elnyeréséért pályázni kívánók kérvényei az Ipartestület utján legkésőbb folyó évi június hó 27-ig nyújtandók be. A pályázati kérvényben rész­letesen felsorolandó és okmányilag igazolandó 1. a folyamodó életkora, foglalkozása, jelenlegi alkalmazása; 2. előképzettsége (milyen isko­lákat végzett?); 3. erkölcsi magaviseleté (ez a munkaadó bizonyítványával is igazolható); 4. nyelvismeretei; 5. családi és vagyoni vi­szonyai ; 6. esetleges tanulmányai és végül 7. az, hogy katonai kötelezettségének eleget tett. Az ösztöndijat elnyert pályázónak köte­leznie kell magát arra, hogy (az ösztöndíj kü­lönbeni visszafizetésének terhe alatt) hazájába visszatér és szerzett tapasztalatait itthon ér­tékesíti, mely kötelezettség tekintetében a kis­korúakért atyjuk vagy gyámjuk tartozik ke­zességet vállalni. Az ösztöndíjat elnyert pá­lyázó tanulmányútján szerzett tapasztalatairól a Kamarához intézendő Írásbeli jelentésben tartozik beszámolni. Felelős szerkesztő: Dr. Molnár Kálmán. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 10504/a. 1914. Pályázati hirdetmény. Eger r. t. városnál az újonnan rendsze­resített kerületi tiszti orvosi állás betöltésére pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása a X. fizetési osz­tálynak megfelelően 2000 K. kezdő fizetés és 630 K. lakbér. A fizetési osztályon belül a magasabb fokozatba az előlépés a város szer­vezkedési szabályrendelete értelmében történik, ezenkívül ugyancsak ezen szabályrendeletben meghatározott szolgálati idő leteltével a ke­rületi tiszti orvos bárom ízben szolgálati pót­lékban részesíthető. Az orvosi díjazásra vonat­kozólag a városi orvosok szolgálati teendőire vonatkozó szabályrendelet intézkedik. A megválasztandó kerületi orvos köteles a kerületében és pedig lehetőleg annak közép­pontjában lakni. A pályázók kötelesek pályázati kérvényüket az 1912. évi XLIII. t. c. 7-ik §-a értelmében az előirt okmányokkal felszerelni s hozzám legkésőbb folyó év julius hó 4-ikének délelőtti 12 órájáig benyújtani. Az elkésve beadott kérvényeket figyelembe venni nem fogom. Az állás folyó év julius hó 8-án délután 4 órakor tartandó városi képviselőtestületi ülés­ben fog betöltetni s a megválasztott kerületi orvos köteles lesz állását legkésőbb augusztus 1-én elfoglalni. Eger, 1914. junius 9. Majzik Viktor, Hevesvarmegye alispánja. Eger 1914. Az érseki lioeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom