Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-10 / 46. szám
Előfizetési árak:| Égész évre_ _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. — Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 46. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szerda, junius 10. „Á közjóért — becsületből.“ (Bajok a tűzrendészet körül.) Vármegyénk alispánja a közel-mult napokban rendeletet intézett Eger város polgármesteréhez a május 22 A tűzeset alkalmából tapasztalt tűzrendészeti hiányok miatt. Elsősorban azt kifogásolja az alispán, hogy a tűzoltóság a tűzjelzés lassúsága vagy a készenlét vontatott megindulása miatt, elkésve érkezett a veszedelem színhelyére, akkor t. i., amidőn a vész már teljesen elhatalmasodott. Kifogásolja, hogy nem vonult ki kellő tűzoltói létszám, és szerelvény, melyeknek működése hamarosan lokalizálhatta volna a pusztító elemet. Nem volt helyes a tűzoltók taktikája; rendszertelenség, szakszerűtlenség uralkodott az egész vonalon, és érezhető volt az egységes vezénylet hiánya, nem is szólva a vízszolgáltatás körül mutatkozó anomáliákról. Mindezekből folyóan pedig utasítja a város közönségét, hogy igyekezzék a fejlődés útjára terelni a város tűzvédelmi intézményét: az első készenlét állományát lehetőleg automobil - üzemre szervezze át, igyekezzék a tűzoltói fogatokat a más célokra való felhasználás alól felszabadítani, emelje a fizetéses tűzoltók számát, az őrség élére pedig egy intelligens, teljesen kiképzett tűzoltó-tisztet állítson. Végül a vízhiány megszüntetésére a vízvezeték megépítését tartja egyedül célravezetőnek. És az alispánnak igaza van. Mindenben aláírjuk a kifogásait és mindenben osztjuk tűzoltói intézményünk reformálására vonatkozó utasításait! Csak egyetlen dolgon csodálkozunk, azon tudniillik, hogy az alispán referensei csak most, ezzel a tűzesettel kapcsolatosan mutatnak rá városunk tűzrendészetének hibáira. Távol legyen tőlünk minden rosszmájúság, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezek a hibák nem mai keletűek, nem újak, mert lehetetlenség hinni azt, hogy eddig rendszeresen és helyesen ment minden, hogy volt tűzoltó és szerelvény elég, hogy volt víz elegendő a romboló tűz- veszedelmek elnyomására! Nem! Ezek a hibák már régen megvannak, amit mi éppen olyan jól tudunk, mint az alispán, vagy ennek tűzvédelmi referensei. Éppen azért kissé furcsának tartjuk, hogy annyi tanulságos tűzeset után éppen most jelent meg ez a rendelet, mely ismételjük: hasznos és jövőbe tekintő, mert nemcsak rámutat a hibákra, de útmutatásul szolgál azok reparálására is. Azonban, — mivel ez a rendelAz „EGER“ tárcája. :---- ■ --- '■■■ ........... —............ ..... l R harangok beszéde. ii. flve ... salve! ... Dereng, virrad, kél a hajnal, Vígan cseng a pacsirtadal, Bágyad már a hajnalcsillag, R harmatgyöngy fel-felcsillog. Majd a nap is széjjeltekint, A felhőkre rózsákat hint. Most megkondúl R toronynak kis harangja, S a határon és azon túl Messze elhat éles hangja. Ave... salve... Ave... svave!... Mit jelent e hangok árja?: »Óh, üdvöz légy, szép szűz Marja!« Amint hallják hívó dalát, Imára kel minden család. Harang, ima Együtt párba’, Mjint a zsoltár és a hárfa, Egybehangzó melódia. Ave ... salve... Ave ... svave!... Názárethbe száll az angyal, Ott rejtve az ékes hajnal. Üdvözli az Ür nevében Hozzáküldött követképen: »Az Ür téged felmagasztal, Ki teljes vagy üdvmalaszttal, Istenanya tisztre választ...« — Vájjon, mint ád a Szűz választ? — »Hogyan, angyal! abbanhagyjam Szüzességi fogadalmam?« »Szüzességed meg nem sérül, Szűzanya lész példa nélkül. Istennél mi lehetetlen? Fent az égben, avagy itt lenn!« Ave... salve... Ave... svave!... A Szűz erre ekként szóla: »íme, az Ür szolgálója, Ha Jehova reám tekint, Legyen nekem szavad szerint!« Márja »legyen« nagy szavára, Melyet ég, föld várva-vára, Alászállott a Szentlélek, Földre jött a malaszt-élet, És meglőn az újszövetség, Mit velünk köt az Istenség. Ave... salve... Ave... svave!... És megtörtént a hittitok, Melyet ember-ész föl nem fog; Testté lett az örök Ige, — Az örök Nap fényessége; kezés tulajdonkópen a város közönségének szól — mi nemcsak jóakaratot és fokozottabb ezirányú kötelességteljesítésre vonatkozó intelmet, hanem bizonyos rejtett szemrehányást is látunk ebben a rendeletben; főként pedig azt, hogy a város nem teljesítette a kötelességét a tűzrendészet terén, nem tett meg mindent, ami 'polgárai élet- és vagijon- biztonságának megoltalmazására szükséges lett volna! Rettenetes ezt elgondolni is! Hisz’ ha ez valóság volna, akkor pillanat alatt megdőlne minden bizalmunk a város magisztrátusában és képviseletében ! . . . Azért inkább a vármegye első választott tisztviselőjének kötelességéhez való legszigorúbb ragaszkodásának, pontosságának, körültekintésének, előrelátásának, atyai szive gondosságának számlájára kell írnunk a rendelet soraiból kiolvasható, a bennünket valósággal deprimáló gondolatot, ami azonban a legkevésbbé sem ment fel bennünket attól, hogy ne tekintsünk a dolog mélyére, hol a hiba, mely okvetlenül orvoslásra vár? Eger város közönsége a tűzvédelem végrehajtását egy tiszteletreméltó testületre «Az Egri Önkéntes Tűzoltó- ég Mentő-Egyesület »-re bízta, amelyet kötelességéhez híven, annyagilag tisztes- ———— '■ ■ ■ ' ■" ■■■■-' ........ Emberré lett Isten fia, — Édes anyja lön Mária. — Égi trónját odahagyta, Váltságunkat elvállalta. Adósságunk vádlevele Hét pecséttel volt lezárva. Ő nyitá fel s fizette le, De élete lett az ára, Mint ember meghal keresztfán, Mint Isten feltámad aztán S az lesz teljes diadala: Feltámadunk ö általa. Ave... salve ... Ave... svave!... i Óh, Szűz Márja, téged áldunk, Hozzád mennybe felkiáltunk. Köszöntünk a kelő nappal, Délben »Avéd« pihenésünk És ha barnúl az est-hajnal, Téged áldni el nem késünk. Légy népednek szószólója, Hogy szent Fiad azt megójja Testi-lelki veszélyében, S akkor ha jön kiváltképen, Jön a halál nagy órája, Akkor ne hagyj, Velünk maradj, Velünk váltig óh szűz Márja! Ave... salve... Ave... svave !... Bartalos Gyula.
