Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-23 / 41. szám

1914. május 23.

EGER. (41. sz.)

3

is, mert az egri főegyházmegye papsága és az egyházmegyéhez tartozó hivek szép számmal voltak képviselve.

Május 7-én reggel 6 órakor a budapesti keleti pályaudvaron rég látott jóbarátok és ismerősök üdvözlik egymást. 460 zarándok között ott látjuk a gyöngyösiek nagy csoportját Török Kálmán prépost-plébános, orsz. képviselő és Kemény János polgármester vezetésével, közöttük Borhy György méltóságos alakját. Ott van 36 mezőkövesdi matyó, plébánosukkal, Kiss László esperessel élükön s feltűnik az egriek csoportja is. A külön vonat reggel 6 órakor megindult és a kies Dunántúlon át, a Karszt vadregényes és erdős, hegyes táját elhagyva, este 7 órakor a magyar tengerparti városba, Fiumébe értünk.

Ha végig ment ünk a zarándok csapat kü- lön-vonatán, örült a szivünk, hogy az embereket, habár különböző vidékről gyűltek is össze, a hit egysége, testvérekké forrasztja ösz- sze. Hitök kifejezést is nyer, imádsággal és énekléssel töltik idejüket.

Fiúméban a tengerparton ott áll a Pannónia hajó, mely Anconába visz minket. Mielőtt elhagynék a magyar tengerpartot, felhangzik a Hymnus, hogy áthassa a magyarok szivét ez az ének, azon érzéssel, hogy a magyar földet elhagytuk. Csendes, kissé borús éjszakába Anconába érünk, s reggel 6 óra után felszállunk a kényelmes olasz vonatra s ezen érünk az örök városba, Rómába.

Midőn 9-én délután 3 órakor Rómába érünk, a Termini pályaudvaron meglepetés ért minket. Kilépve a vonatból, ott látjuk magunk előtt Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket, Ridár- csik Imre prépost-kanonok és Kríston Endre pápai kamarás kíséretében. Az egri érsek szívhez szóló beszédben üdvözölte a zarándokokat, mely üdvözlést Hindy Zoltán dr. köszönte meg.

Vasárnap, május 10-én utunk a lateráni Bazilikába vezetett, hol Nemes Antal dr. praelátus szt. misét és szt. beszédet mondott, a mezőkövesdi matyók pedig énekeltek. Itt van II. Szilveszter pápa sírja is. A magyar zarándokok, hogy itt az örök városban is kifejezzék királyuk iránti hűségüket, megkoszorúzták II. Szilveszter pápa síremlékét, hisz tudjuk, hogy ő

tőle kapta első apostoli királyunk a koronát. A szt. mise alatt esküvő is volt, egy idezarándokolt fiatal pár itt kötötte meg házasságát. Vasárnap délután a St. Pietroba vonulunk, hogy ott magunkba szállva penitenciát tartsunk és elvégezzük a szt. gyónást. Megható jelenetek voltak, midőn a magyar zarándokok könnyezve ott térdepelnek Szt. Péter sírjánál. A könnyekben jelentkező bűnbánatot és imát megérti. Szt. Péter apostol, hisz ő is keservesen siratta vétkét, midőn megtagadta isteni mesterét.

A zarándoklat kimagasló pontja hétfő, május 11-ike volt, a mikor a pápa 0 Szentsége fogadott bennünket. A fogadás napján az egri érsek Szt. Péter bazilikában a szentségőrző kápolnában misézett, Ridárcsik Imre, prépost, oldalkanonok, Török Kálmán főesperes-prépost és Kriston Endre pápai kamarás segédkezésé- vel. A szt. mise alatt a papok többnyire miséztek, és a hivek a szt. áldozáshoz járultak. A szt. beszédet Török Kálmán prépost-főesperes tartotta, mely nagy hatást gyakorolt. A szt.mise után odamentünk a Vatikán bronzkapujához és izgatottan vártuk a pillanatot, amelyben kinyílik az, hogy belépjünk Szt. Péter utódjának lakásába. Végre megjött a várva várt pillanat és áhita- tos érzéssel belépünk a Vatikánba.

Öt terembe helyeznek el bennünket és mély csöndben várjuk O Szentségét, hogy atyai áldásában részesüljünk. Egyszerre csak magyarszó üti meg fülünket. Szmrecsányi Lajos dr. érsek bemutatja a zarándokn

lat hódolatát 0 Szentsége előtt. 0 Szentsége kegyesen fogadja a zarándokcsapatot és jóságos szeretettel átöleli érsekünket, midőn ő kézcsókkal üdvözli 0 Szentségét. A pápa 0 Szentsége áldást osztva a termeken végig megy s minden teremben Csiszárik János dr. pápai praelátus tolmácsolja a pápa beszédét. A pápa kíséretében vannak Szmrecsányi Lajos dr. érsek, Ridárcsik Imre prépost, egri kanonok, Csiszárik János dr. pápai praelatus és szolgálattevő kamarás. Ott borulunk térdre s mélyen megilletődve vesszük az apostoli áldást.

Áthatva az apostoli áldástól, bevonúlunk a damaszkuszi udvarra, hol a zarándoklat tagjai az egri érsekkel és kiséretével együtt

fényképész elé állanak, hogy így is megörökítsék ezt a felejthetetlen napot. Itt, ezen udvaron köszöni meg Hindy Zoltán dr., az országos kát. szövetség vezérigazgatója, Szmrecsányi érseknek azt a kegyességét, hogy a zarándokokat Ő Szentsége elé vezette és kifejezte hódolatukat Krisztus földi helytartója iránt. Az érsek meghatva válaszolt. „A fellelkesült sereget, úgymond, könnyű vezetni a vezérnek és a mi becsületes, igazán keresztény érzelmű népünk hódolatát gyönyörűség volt tolmácsolni Ő Szentségének.“ Ecsetelte azt a boldogságot, mely áthatja a keresztény ember szivét, de rámutatott arra a fájdalmas érzésre is, mely akkor érinti lelkünket, midőn látjuk, hogy az egyház látható feje fogoly a Vatikánban. Az érsek lelkünket mélyen érintő beszédét zűgó éljen követte s boldog volt az, aki hozzáférhetett, hogy megcsókolja a mi jó vezetőnknek, vagy mint az egri nép és a matyók mondták: a mi kegyelmesünknek kezét.

A pápa 0 Szentsége a magyarok tizenkét tagú küldöttségének külön kihallgatást adott. Ezt a küldöttséget szintén Szmrecsányi Lajos dr. vezette O Szentsége elé. A küldöttségben résztvettek: Csiszárik János dr. pápai praelatus, a vatikáni követség magyar egyházjogi tanácsosa, Hindy Zoltán dr., az orsz. kát. szövetség igazgatója, Nemes Antal dr. c. püspök, budavári plébános, Ridárcsik Imre prépost-kanonok, Török Kálmán főesperes, prépost-plébános, orszgy. képviselő, Kiss László esperes, mezőkövesdi plébános, Kriston Endre pápai kamarás, érseki titkár, Borhy György udvari tanácsos, Csáth Gyula főintéző, Kele József szolnoki főügyész, Kemény János gyöngyösi polgármester, Pilisy Aladár, Sporzon Ernő föld- birtokos. Az érsek latin nyelven mutatta be

n

hódolatukat, amit 0 Szentsége kegyesen fogadott.

Meg kell még emlékeznünk arról a szép ünnepről, amely az örök városban teljesen magyar vonatkozású, amelyen a magyar zarándokok tanúságot tettek az örök városban is királyuk iránt tartozó hűségükről. Május 12-én

d. e. 9 órakor a Germanico-Hungai'icum col- legium vagyis azon szeminárium templomába vonultak, ahol a magyar kispapok tanulnak.

található fel, minők a szívrózsa, cserfarózsa, körűleveles, ott lappang az a kalicarózsában, szűcsös őszi rózsában, szűcsvirágban, tulipánban is. De a legtisztábban a pávaszemeket a szűcsmunkákon a már említett guzsaly madzagokon, bunda, ködmen, szűr, kuzsu varrásain ismerhetjük fel. (Varrásokon a virágok vagy központi elhelyezésűek, vagy folyókásak. Előbbinél a térkitöltés úgy történik, hogy először megírják a nagyobb virágokat s azután azok köré a kitöltés végett leveleket, kisebb virágokat írnak. A folyókásnál az inda adja meg az elhelyezés pontját, ennek mentén írják a virágokat.)

Hogy a színekben elég gazdag kép, mely a matyó nép sajátosan tipikus szépérzékkel párosult kéziügyességének alkotásain szemünk elé tárul, még teljesebb legyen, végezetül néhány jól sikerült eredeti színezett felvételben bemutatom őket országszerte megbámult, sőt immár külföldön is ismeretes pompás viseletűkben. A sokszor túlbuzgó ‘diszítőkedv, a hamisítatlanúl áajátszerű formaérzék, a színekben való tobzódás itt válik tökéletessé. Amint majd elénk vonulnak kor, nembeli állapot, alkalomszerüség és időszak szerint szigorúan megkülönböztetett, di- szesebbnél-díszesebb öltözeteikben, szinte mesz- szi keletnek színektől ragyogó világában érezzük magunkat, ahol a rikító színek halmazása, túlzott ellentétekben való találkozása a műveltebb ízlést, a színek harmóniájához szokott finom érzéket bántóan érinti, talán sérti is, de különösségével a figyelmet okvetlen magára vonja s érdeklődést kelt.

Első képünk a matyót még úgyszólván csecsemőkorban ábrázolja anyja karján, hímzéssel

borított fejjelben, cifraféketőben. Amint növekszik, öltöztetésére, ruházatának díszítésére az anyja mind nagyobb gondot fordít. A gyerekeken ugyan hét-nyolc éves korukig egybeszabott zubbony van, de már ennek eleje és ujjainak vége is elég teret nyújt a színes varrások elhelyezésére. Sokkal cifrábbak azonban a kis lányok; rajtuk már ott díszeleg a legékesebb matyó ruhadarab, a kötény fölött használatos surc, meg a varrásokkal kicifrázott ráncos ujjú, vállas litya, 4őt a' hosszú, rojtos, szép vállkendő is. Amint azután felserdülnek s 14—15 éves korukban nagylány-sorba lépnek, viseletűkben egyre több változtatás áll be. Jellemző, hogy a fejükön semmit sem viselnek, miáltal az asszonyoktól igen könnyen megkülönböztethetők, mert az utóbbiak meg hajadon fővel sohasem láthatók. Hétköznap egyszerűbben öltözködnek, mint vasár- vagy ünnepnap, de a surc ilyenkor is rajtuk van, ez csak egy alkalommal marad el, mikor a templomba mennek, akkor azonban a kötény fölé aggatott hímzett pántlikák helyettesítik. A lány hajdíszét a hátul lelógó hímzett pántlikák képezik az úgynevezett kutyák. Legszebbek a lányok vasárnapi vagy ünnepi díszöltözeteikben. Az egyik a templomi dísz dúsrojtú válkendőben, de csak kötényben lelógó pántlikákkal, a másik a vasárnap délutáni parádé, vagyis a teljes leánydísz, gyönyörűen hímzett surccal, pompás vállken- dővel. A fehérnép közt azonban még a lányoknál is több gonddal s gazdagabban öltözködik a fiatal s még gyermektelen menyecske. Ruhájának díszítésében a legpazarabb pompát ő fejti ki, fején a menyasszonyok koszorújához hasonló pile van, surca is a legdúsabb varratú, kezében tartott díszkeszkenőnek alig maradt cifrázatlan része, pedig elég terjedelmes. A fiatal menyecskének fejéről, mihelyt gyermeke van, lekerül a virágokból készült pile s helyét a nem épen ízléses fok foglalja el, mely egyébként arra szolgál, hogy feltűnően sajátságos kendőviseletüket, a sátorost lehetővé tegye. Otthon azonban, mint láthatjuk, csak könnyű s egyszerű kiskendővel kötik hátra a fejüket, vállas lityájukat sem takarja a hosszú- rojtú, cifra virágos vállkendő, sűrűn ráncolt szoknyájuk is egyszerű, nem ékesíti sem pántlika, sem a surc. Amint azonban elérkezik a vasárnap, vagy más különösebb alkalom adja elő magát, még a családos menyecske is kiöltözködik. A templomban ép olyan díszes ruhában jelenik meg, mint a leány, csak a s'áto- ros kendő, meg az alatta lévő tok árulja el, hogy bizony már 3—4 gyermeknek az anyja. Templomba azonban ő sem köt surcot a kötény fölé, csak a lógó pántlikák jelzik, az ünnepélyes alkalmat, a surc csak délután kerül eléje.

Az idő, mely a menyecskékből lassankint asszonyt, asszonyból anyókát csinál, a díszítésekben is egyre fukarabb lesz. A színeknek sokszor élesen rikító pompáját ugyan az időjárás is befolyásolja, amennyiben télen még a fiatalokon is észrevehető az egyszerűsítés, 'de e tekintetben mégis legtöbbet a kor tesz. Amint megöregszenek, a ládafiába, vagy az unokák köténye fölé kerül a gazdagon kivarrott surc, eltűnnek a szép rojtos vállkendők, megmarad a sötétszínű ráncos szoknya, melynek alját nem ringatja többé a híres höndörgő, a sima kötény, egyszerű testálló, télen meg a szücsvar- rottas kuzsu, jóformán az egyetlen ruhadarab,