Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-23 / 41. szám
4 EGER. (41. sz.) 1914. május 23. 9 óra előtt pár perccel megjelent Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek Ridárcsik Imre oldalka- nanokja és Kriston Endre titkára kíséretében és a Rómában tanuló magyar kispapok segéd- kezése mellett bemutatta szt. miséjét a király Ő Felsége felgyógyulásáért. A szt. mise alatt a magyar kispapok a zarándokokkal együtt a szép május havi Mária énekeket énekelték. Szt. mise végeztével az érsek imát mondott, hogy Felséges királyunk mihamar nyerje vissza egészségét. Mielőtt az örök városnak búcsút mondtunk volna, az úri hölgyek csoportja tisztelgett az egri érseknél és Törökné Kovács Hermin írónő megköszönve az érsek fáradozását, nemzeti színünk szallagjával átkötött szép csokrot nyújtott át a zarándoklat lelkes vezetőjének. A zarándokok csoportokba verődve nézték az örök város nevezetességeit. Összehasonlítva a hatalmas pogány Rómát az uj keresztény Rómával, hitünk megerősödik. Ott van a Collosseum hatalmas romja, mely hirdeti a pogány rómaiak hatalmát, de mindez szertefoszlott; ellenben a Szt. Péter Bazilikáján ott tündöklik a kereszt s hirdeti a kereszténység életét. Belépünk a katakombákba, hogy lássuk, mily erős hit lakozott az ősi keresztények szivében; de megnézzük Szt. Pál bazilikáját, hogy lássuk, hogy a hit kilépve a katakombákból, él és uralkodik a szivekben és kifejezést nyer a kereszténység momumentális épületeiben, templomaiban tartott isteni tiszteletekben. Róma négyszáz templomában tündöklik a kereszt s mintegy legyözöttre mutat a régi Rómára, mert a kereszt a kereszténység győzelmét jelenti és állni fog, mig a világ fennáll és hirdetni fogja a kereszténység diadalát. H. L. Tájékoztató. Május 23. A jogakadémia majálisa a Korona-vendéglőben. „ 24. A Kér. Iparoskor nyári mulatsága az Érsekkertben. „ 24., 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 27., 28., 29. Osztályképesítö a tanítóképzőben. „ 28., 29., 30. és jun. 2. Sorozás Hatvanban. „ 31. Pünkösd vasárnap. „ 31. Országos vásár Poroszlón. mely még a vénasszonyokon is megtűri a díszítést. A következő képeken a matyó férfinépség vonul elénk valamivel egyszerűbb, de díszítésében a matyó egyéniséget határozottan kifejező öltözetekben s igy ha a nőkkel együtt jelennek meg, velük harmonikus képet alkotnak. Persze náluk is határozott különbséget tesz a kor, alkalomszerüség, meg az időjárás is. A gyermekek ruházatát már láttuk, az öltözködés igazában csak a legénykorral kezdődik, melynek határát lefelé a 15—16-ik életév jelöli. Ekkor kap a legénysorba lépő gyerek lajbit, legalább is 12 szélből varrt rojtos perkál gatyát, varrá- sos inget és nyakravalót, legény-surcot farmat- ringgal, meg legénykalapot csiktolyúból, langa- nét meg gibirtusz virágból, árvalányhajból készült bokrétával. Legdíszesebb az ing, ennek nyaka, vállfoltja, porhamentlinek nevezett eleje, lobogós ujjúnak széle szebbnél-szebb, élénk színű varrásokkal van ellátva. A nős férfi, még a fiatalja is, valamivel egyszerűbb, kalapjánál azonban a nemzeti színű szalag nem ritka, jeléül annak, hogy katonasorba léptek. E díszes jelvényt büszke megkülönböztetésül csakis a besorozottak hordhatják. Télen a fiatalabbak szűrben járnak, mely szintén elég dolgot ad a hozzáértő mesterembernek, amennyiben elől- hátul ugyancsak el van látva varrással, bár úgy a szűrön, mint az idősebb férfiak kedvenc bundáján ezek a szűcsös varrások egyéb hímzett ruhadarabjukhoz képest legalább a színezésben legtöbbször harmonikus egyszerűséget mutatnak. Amit a matyók díszítő művészetéről, ennek eredetiségéről, meglepő fejlettségéről s bámuHÍREK. Eger, 1914. május 22-óa. Aspern. Áldozócsütörtökön, május 21-én nagy ünnepe volt Eger város házi ezredének, a 60. gyalogezrednek. Az asperni csata 105. évfordulóját ünnepelte a vitéz ezred, azét a véres csatáét, amelyben először verték meg sik földön vívott nagy ütközetben a világhódító nagy Napóleont. 1809. május 21-et Írtak akkor és a Károly főherceg által vezényelt hadsereg megtörte végre azt a hitet, hogy Napóleon legyőzhetetlen, mely hit pedig nemcsak a nagy vezér katonáiban, hanem az ellenfél embereiben is élt; övéibe bizalmat, ellenfeleibe pedig csüg- gedést öntve, varázsolva. Mindössze tehát ennyi az egész jelentősége ennek a véres ütközetnek s ennek az osztrákok javára állítólag lőszerhiány miatt ki nem használt győzelemnek ... De vonuljon háttérbe a világhistóriai szempont s tekintsük az asperni csatát két vitéz hadsereg életre-halálra szóló tusájának. Az osztrák részen ott van a mi háziezredünk, a 60. gyalogezred a Hillern-féle 6. hadtestbe osztva, minden zászlóaljával a legszélső jobb szárnyon, az első harcvonalban. Hadi beosztása folytán ez az ezred nyitja meg a csatát. És pedig sikerrel. Máriássy ezredes gyermekei foglalják el legelőször Aspernt. Igaz, hogy nem sokáig hagyták a kezükön a franciák, valamint a változó hadiszerencse kóborlása folytán a mi ezredünk sem a franciákén. Háromszor foglalják el Aspernt az osztrák-magyar csapatok és háromszor foglalja vissza Massena. Végre sikerűi végleg kiűzni a franciákat, persze rettentő sok vér árán. Személyes tusára kelnek a hadfiak, ember ember ellen harcol s minden talpalattnyi helyet, minden zugot szuronycsatával kellett elfoglalni. A sikerben nagy része volt a mi ezre- dünknek. A legszélső jobb szárnyon harcoltak a magyar gyerekek és Máriássy a franciákat a legsűrűbb bozótba szorította vissza, oda, ahol tehetetlen a szurony, tehetetlen a, goRó. latos gazdagságáról mondtam, kiegészítve viseletűknek rövid jellemzésével, immár el is érkeztem ismeretterjesztő előadásom végéhez. Mindabban, amit e rövid óra keretében a matyó népről nagy vonásokból rajzolt képekben bemutattam, úgy vélem, csak sejtetni voltam képes azt a gazdagságot, melyet magyar népünknek ez a különálló s így sok őseredetiséget máig megőrző rétege elénk tárni képes. De még így is, ebben a nagy vonásokban nyújtott néprajzi ismertetésben is, mélyen tisztelt hallgatóimnak okvetlenül meg kellett érez- niök azt a nagy értéket, melyet fajunk életének, fejlődésének, jellemének szempontjából a matyók életmódjuknak sajátos jelenségeiben, jellemző szokásaikban, lelkűknek, ennek az ősmagyar jellemvonásokban oly gazdag léleknek őszinte megnyilatkozásaiban, gondolat- és érzésvilágában, Ízlésükben, szépérzékükben magukban hordanak s kincs gyanánt őriznek. Lehet, hogy a modern kultúra ellenállhatatlan hullámai őket is magukkal sodorják, lehet, hogy az ő alkotásaikra is pusztulást hoz az idő, de szerintem még1 akkor is gyümölcsöthozó az a munka, melyet népünk jellemének, életük kicsinyszerűnek látszó, s összességében mégis rendkívül fontos jelenségeinek tanulmányozására fordítunk, mert ezekből épül fel nemzetünk fejlődésének története. S amint minden kor intézményeit újabbak váltják fel, megszüntetvén az előbbit, a napjainkban pusztulóban levő szépművészetnek, népiparnak s egészében a népéletnek megszűnése is népünk új alakulásának, új fejlődésének csiráit rejti magában Vége. A hősiesség, személyes vitézség gyönyörű példáit mutatja föl ez az ütközet úgy a tisztek, mint legénység részéről... Vau tehát oka az ünneplésre a 60. gyalogezrednek. S ha a békeidő katonáéknál a nyugodt előkészület a háborúra, úgy nemcsak a harcszerű kiképzés a fő, hanem a vitézségnek, a bátorságnak, a hősiességnek lelkesítő példák által való nevelése is. Erre pedig aligha van jobb alkalom az asperni csata évfordulójának megünneplésénél. Az ünnepség az idén nagyobb keretek között zajlott le, mint más években szokott. Május 21-ét megelőző este nem csupán dísztakarodó volt, hanem igen kedélyes mulatság rendezésével a tiszti-kertet is megnyitották és ez alkalomból a tisztikarnak szívesen látott vendége volt Eger város úri közönségének számos tagja. Május 21-én reggel 5 órakor a katonai zenekar ébresztőt fújt a város utcáin, délelőtt 9 órakor a gyalogsági laktanya udvarán ünnepélyes tábori mise volt, amelyet Venczell Ede t. kanonok, tábori lelkész celebrált és amelyen a katonaságon kívül az Egerben levő összes hivatalok, intézmények és testületek képviseltették magukat. Délben a kaszárnya tiszti étkezdéjében ünnepi ebéd volt, amelyen közéletünk számos notabilitása vett részt. Délután pedig a kaszárnya udvarán a legénység vidám népünnepélyt rendezett, amelynek kacagtató programúi számait vidám jókedvvel élvezte a nagy számban jelen volt közönség. Személyi hír. Főpásztorunk, Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Kriston Endre pápai kamarás kiséretében Budapestről, ahol római útja után a főrendiház tárgyalásain vett részt, áldozócsütörtök reggelén 6 órakor érkezett haza székvárosába. Keresztjáró napok. Hétfőn, kedden és szerdán a hagyományos keresztjáró napokat tartotta meg a katolikus Egyház. Az g'iSö papon az esős idő miatt a köi-menet nem volt megtartható ; a főtemplomban végbement szertartást Petrovits Gyula plébános, apátkanonok végezte, a szent beszédet Vén Jakab ferencrendi házfőnök mondotta. A második és harmadik napon már nagy számmal vettek részt a hívők a körmenetben, amelyet kedden Debreceni János apátkanonok a minoritákhoz, szerdán pedig Bdhm János prépost-kanonok a ciszterciek templomába vezetett. Az előbbi helyen Nagy Ince minorita gyakorló tanár, az utóbbi templomban pedig Kovács Piusz dr. ciszt. tanár mondott szent beszédet. Uj községi jegyző. Tarnalelesz községben Kápolnai Gábor terpesi segédjegyzöt községi jegyzővé választották.
