Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-23 / 41. szám
2 EGER. (41. a*. ! G14. május 23. fürdőket a város nagy áldozattal tulajdonába szerezte s egy modern fürdőtelep építése immár küszöbön van, mely a közegészség s köztisztaság igényeinek kielégítésével az idegen forgalom előmozdításának is hathatós eszközévé fog válni. Ugyancsak a közegészség és köz- tisztaság biztosításának kiváló intézményéül, a felsőtárkányi forrásokból a vízvezeték nagyszabású hálózatának kiépítésére, a tervezet csak a pénzügyi helyzet kedvezőbb alakulására várakozik. Eger városa saját üzemében szolgálja ki a város területén minden irányban az igényelt villanyvilágítást, melyet már a szomszédos községekbe Füzesabony és Makiárra is bevezetett, s további kiterjesztése folyamatban van. Saját üzemében alapított a közszükség kielégítésére jéggyárat s a modern vágóhíd kiépítése küszöbön van. A város a vámszedési jog áldozatkész megszerzésével tereit, utcáit, nagy forgalmú utait aszfalt- és keramit-bur- kolattal látta el úgy, hogy Eger minden részén ma már aszfalt-járdákon lehet bejárni a várost s a köztisztaság gondozása kiváló figyelem tárgya. Eger közforgalma s hiteligénye kielégítésére a káptalan kezelése alatt álló «Ajtatos alapítványi pénztár» mellett a következő pénzintézetek állanak rendelkezésre: Hevesmegyei, Agrár, Egri takarékpénztárak, Hevesmegyei Népbank, Hitelbank, Ipari Hitelszövetkezet, Gazdák Hitelszövetkezete, melyek sok millióra menő forgalmat bonyolítanak le és szilárdságuk bizonyítéka az, hogy dacára a mai idők válságos pénzügyi helyzetének, a zavarnak vagy válságos esetnek nyoma sem mutatkozott, ami egyszersmind Eger gazdasági, ipari és kereskedelmi szilárdságának is tanújele. Sőt az itteni forgalom terjedtségére vall az is, hogy az Osztrák-Magyar Bank szükségét látta annak, hogy Egerben megfelelő fióktelepet létesítsen s evégből palotaszerű építkezésre tett intézkedést. Mindezen intézmény s általában a közönség igényeinek kielégítését a fiókkal is felszerelt posta, táviró és távbeszélő hivatal szolgálja ki. A város ma majd 29,000 lélek- számával, mint rendezett tanácsú város mintaszerűen végzi törvényes feladatát, tisztviselői s alkalmazottai méltányos igényeinek kielégítésével; s az ország városai sorában az elsők egyike, amely a nyugdíj-igényt is példaszerűen megalapozta. * íme, ez ma Eger! Áttekintve közélete minden irányú becses intézményeinek gazdag hálózatát, elmondhatjuk, hogy Eger egy igazi kultúrváros. Csak néhány éve annak, hogy Eger városában országos intézmények, mint országos tűzoltó-, országos dalos-szövetség, középtanodai ifjak tornaegyletei tagjainak ezrei jöttek össze kultúr versenyeik gyakorlására, élvezve a város gazdag vendégszeretete mellett, magas színvonalú műveltségének szellemileg átható, nemesítő melegét. Becses emlékként vitték ezek magukkal országszerte Eger hírnevét. * Eger látképe szőlőövezte dombjainak völgyölében, melyet egy régi történetíró «amoenissima vallis»-nak, gyönyörű völgynek nevez, a múlt, a jelen, a jövő képét tünteti fel. Keleti részén omladozó várfalai, benne Dobó síremlékével s az oda helyezett honfoglaló ősök csontjaival, a vár alatt a karcsú török minarettel, a mai nemzedék által emelt Dobó szobrával, a nagy szabadsághős Rákóczy Ferencnek 1705-ben Egerbe történt bevonúlását s fényes fogadtatását megörökítő emléktáblával és szent kegyeletben álló, nagy emlékű püspökének, Telekessy Istvánnak sírboltjával, az elmúlt ezredév dicsőségben és küzdelmekben gazdag múltjáról beszélnek. A jelen képét tárják élőnkbe a város területén égfelé emelkedő templomok kupolái, tornyai, ódon és stil- szerű épületei között füstölgő gyárkéményei, a vasúti induló ház, ahol összpontosulnak s honnan tovább robognak csaknem közvetlen falai alatt, úgy az országgal, mint az alvidéket Putnok felé a felvidékkel összekötő vasúti vonalai. Ezekben a magas kultúrát művelő intézményei mellett, a város közgazdasági életének lüktető ereje s jövő fejlődési képességének biztosítékai nyilvánúlnak meg. Római zarándoklat. — Egy zarándok levele. — Róma a keresztény világ központja. Ott, a Szt. Péter templomban van az első pápának, Szt. Péternek sírja, ott lakik Krisztus földi helytartója, az egyház látható feje: a pápa 0 Szentsége. Oda zarándokolnak a kát. hivők milliói, hogy kifejezzék kát hitüket és hűségüket a kát. egyház feje iránt és imádkozzanak az apostolok sírjánál, a hatalmas méretű Szt. Péter templomában. Hazánkban a hívőket évenkint felhívja az Országos Kát. Szövetség római zarándoklatra. Ez a felhívás az idén jobban érdekelte azokat, akik az egri főegyházmegyéhez tartoznak, mert a zarándoklatra való felhívásban ott volt szeretett érsekünknek, Szmrecsányi Lajos dr.-nak a neve, aki a zarándokokat a pápa 0 Szentsége elé vezeti. S megvolt e névnek a varázsa Rz „EGER“ tárcája. Gyöngyvirágok. VI. Virág-Királynő! Ó, mért nincs lelkemnek ezer virága, Mint az erdőnek, ha zsong a kikelet, Milyen széppé varázsolnám akkor, Rz én virágzó, ifjú telkemét! Ö, mért nincs lelkemnek ezer virága, Virág: csupa illatos, szelíd, fehér, Szőnyeget szőnék virágaimból... Mely májusi oltárodhoz elér! — Ily szőnyegen vinném elődbe, — lelkem, Virág-Királynő! — mint fehér koszorút: Ez lenne Hozzád, méltó, tiszta út. — VII. Te a betegek gyógyítója ...! Néha úgy összetép az élet, Mint a szél az őszi lombot; Végigver súlyos ostorával, Hogy reszketek a fájdalomtól... S remegve, sírva térdre omlok:... Anyám! Te a szenvedők gyógyítója, Ha majd széttörnék életem hajója; Anyám!... Anyám!... Sajgó sebemre hozz gyógyolajat, Sajgó sebemre önts gyógyolajat! — Ifjú váltamra — Anyám — sokszor, Nagy súlyokat rak az élet; S ha majd meglepnek, mint az éjfél, Mint a dér a friss virágokat, A vérhullasztó szenvedések:... Anyám! Te a szenvedők gyógyítója, Ha majd széttörnék életem hajója; Anyám!... Anyám!... Sajgó sebemre hozz gyógyolajat, Sajgó sebemre önts gyógyolajat! — VIII. Könnyel ápolt virág vagyok ... Édes Anyám! a keresztfánál, Hogy ellepett a fájdalom!... Olyan voltál, mint a temetőben Sirfára hulló, bús, szomorú — Fűzfa lomb. — Édes Anyám! — én fájdalomban... Kinyílott gyöngyvirág vagyok ... És könnyeimmel öntözgetem, A virágot, — mit ajándékba Most adok! Édes Anyám! — én virág vagyok; Könnyből született gyöngyvirág! Hallgass meg, engem, ha a lelkem ... A fájdalomban, ó, Tehozzád, Felkiált! —r —ö. R matyókról. Irta és az egri állami főreálískola ismeretterjesztő előadásai során felolvasta: Takács Andor. (Befejezés,) Díszítő művészetüket általánosságban jellemezve, első tekintetre észrevehetjük, hogy ösz- szes termékein, a legrégibb fejelek, lepedőfiókok, kuzsuk, ködmenek, surcok, pántlikák varrásain a magyarságra annyira jellemző s a perzsa és indus díszítésekre élénken emlékeztető alapmotívumok uralkodnak a tova fejlődés meglepő gazdagságában s az alakbeli gazdagságnak megfelelően, eredeti keleties színpompában. E motívumok a madaras és cipés kivételével határozottan flórális jellegűek, vagyis virágalakot mutatnak. S ha jól szemügyre vesz- szük e tipikusan magyaros virágokat, a legtöbbnek közepén mindig valami szívalakot, vagy magot találunk. Ezek a magvas vagy szíves közepű virágok, melyeknek a matyónép ez irányú fejlett képzeletében számos fajtája él, a leggyakoriabbak s legjellemzőbbek. Valameny- nyinek középrésze tulajdonképen a pávaszem, vagyis a pávatollnak a szeme, azért hivják ők is szemesnek. A pávaszem közepe vagyis magva ugyanis szívalakú s ezt a szépszínű magvat veszik körül az apró pelyhék, mint valami fodrok. Ezek a szélső tollrészek a legtöbb ilyen szemes virágnál elmaradnak vagy csipkésekké lesznek s így fejlődnek ki azután gazdag változatban a csipkézett szélű pávaszemes virágok. A pávatoll szívalakú közepe azonban nemcsak a tulajdonképeni pávaszemes virágokon
