Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-29 / 34. szám
4 EGER. (34. sz.) 1914. április 29. javítási munkálatai s a tisztviselők, szolgák és napidijasok családjaiban történt változások folytán emelkedett családi pótlékok; viszont a több bevétel a különféle rovatoknál elért megtakarításokból és a belügyminiszter részéről a családi pótlékok rendezésére kiutalt 2573 K. 10 fillér pótjavadalmazásból származik. Érdeiiesnek tartjuk följegyezni még, hogy az 1913. évre előirányozott költségvetés bevételekben és kiadásban 394,846 K. volt. Ezzel szemben a tényleges előírás: bevételekben: 401,663 K. 30 fillér kiadásokban: 402,789 „ 78 „ tehát több a bevétel: 6,817 K. 30 fillérrel több a kiadás: 7.943 K. 78 fill. és így a számadási zárlat 1,126 K. 48 fillér több kiadást tüntet fel, ami azonban a végső vagyon- állásban fedezetet talál. Megyegyülós. — Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának tavaszi rendes közgyűlése. — Hevesvármegye közönségének idei első rendes közgyűlését ünnepies hangulatban nyitotta meg Majzik Viktor alispán. Az első félórában úgy látszott, hogy ez az ünnepies hangulat mindvégig megmarad hűséges kísérőjéül az 506 poutból álió tárgy- sorozatnak, és az 1914. évi április hó 27-én tartott közgyűlés úgy lesz beiktatva a vármegye közgyűléseinek történetébe, mint a közügyek intézésének mintaképe, amely követendő például szolgál majd az utánunk jövő nemzedéknek és az ezt követő késő utódoknak arra, hogy miként kell különböző vérmérséklettel, felfogással és politikai hitvallással bár, azonban a közérdek munkálásáról egyetértve és egymást támogatva megoldani a közéletben felszínre vetődött közigazgatási problémákat. Ámde a második félórában már megtört a varázs. A tárgysorozat 29. pontját, az ország- gyűlési képviselőválasztási szavazókörök megalakítását tárgyalták. Erlach Sándor dr. még sziréu hangokon fuvolázott az ellenzéki berkekből a közügyekről, amelyeket pártpolitikai szempontokon felül álló eszközökkel kell szolgálni, azonban Alföldi Dávid dr. alaposan elrontotta az ellenzék ügyesen kidolgozott taktikáját. Rövid felszólalásában két balkézzel szórva a disszonanciát a szépen induló koncertbe. — Sópénz, pinkapénz!... Gyunyolódott a törvényhatósági bizottság munkapárti tagjaival. És a szunnyadó szenvedélyek pillanat alatt lángra lobbantak a zsúfolásig megtelt közgyűlési teremben. — Amerikai dollárok ; orosz rubel! . . . . hangzott a munkapárt soraiból, ami meg az eddig hangfogóval ellátott ellenzéki torkokat szabadította fel és lett olyan parázs zenebona, hogy az elnöki csengetyűnek ugyancsak dolgot adott, míg a rendet és csendet ismét helyreállította. A többi időt azután egy névszerinti szavazás, nyomban utána egy szavazólapokkal történt szavazás és néhány apróbb ügyek békés elintézése töltötte ki; majd délután 1 órakor az elnöklő alispán, az idő előrehaladottsága miatt, a közgyűlés folytatását másnapra halasztotta. A két napos közgyűlésről egyébként tudósítónk a következőket jelenti: Első nap. Hétfőn délelőtt ‘/,11 órakor vette kezdetét Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának tavaszi rendes közgyűlése, amely alkalommal a szokatlanűl nagy számban érdeklődő megyebizottsági tagok zsúfolásig megtöltötték a vármegye székházának nagytermét. Napirend előtt. Majzik Viktor alispán megnyitván az ülést, emelkedett hangon jelentette a közgyűlésnek, hogy 0 Felsége, Magyarország apostoli királya, I. Ferenc József beteg. Napok óta aggodalommal és szorongó félelemmel halljuk és várjuk a híreket a magyar szent korona viselőjének megrendült egészségi állapotáról és törhetetlen hűséggel, hazafias szeretettel és ragaszkodással eltelve felséges királyunk félként személye iránt, egyetlen óhajtást vált ki lelkűnkből az aggódó szeretei, azt, hogy mielőbb teljes erőben és egészségben álljon ismét nepe kormányzásánál* elere és teljesíthesse legszentebb uralkodói kötelességeit. Naponkint mélységes részvéttel es együttérzéssé! íorduiuuk imáinkban a Mindenuatohoz és kérjük, hogy Isten óvja, Isten áldja a királyt! A közgyűlés mélységes tisztelete, üódolaia és részvété jeleüi aliva hallgatta végig az elnöklő alispáu lelkes szavait, melynek befejeztével kitörő lelkesedé-sel kiáltotta: éljen a király! Ezután az elnöklő alispán egy másik, szivünkhöz szintén közel álló betegünkről emlékezett meg. Bejelentette, hogy Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., vármegyénk főispánja betegsége miatt még mindig nem jöhet közénk és nem vehet részt közügyeiuknek intézésében; azonban betegsége már a javulás terére lépett és erős a reményünk, hogy felfrissült erőben és egészségben nemsokára ismét körünkben üdvözölhetjük. Egyben indítványozta, hogy a közgyűlés főispánunknak betegsége felett mély részvétének és sajnálatának adjon kifejezést és iktassa jegyzőkönyvbe azt az óhajtását, hogy mielőbb felgyógyulva, ismét átvehesse közügyeinknek irányítását. (Lelkes éljenzés.) A napirend. A napirend a szokásos jelentések felolvasásával kezdődött, amelyekből kiemeljük, hogy az eger-szarvaskoi törvényhatósági utón megkezdődtek az árvíz által megrongált úttest helyreállítási munkálatai és március óta állandóan 460 munkás foglalkozik a földmunkákkal. Bejelentette az alispán Kar- doss Ignác és Cservenyák Gyula dr. megyebizottsági tagok elhuuytát is. Majd pedig a közgyűlés a legközelebbi rendes őszi közgyűlés határidejéül október hó 26-át tűzte ki. A trónörökös üdvözlése. Az alispán előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a királyi trón várományosát és a magyar szent korona örökösét, Ferenc Ferdinánd trónörököst üdvözli abból az alkalomból, hogy életének 50-ik évét betöltölte. Az üdvözlő feliratnak díszesebb alakban való elkészíttetésével az alispánt bízták meg. Számadások. H vesvármegye házipénztárának és 19 egyéb, a vármegye kezelésében levő pénzalapnak 1913. évi zárószámadását a közgyűlés jóváhagyta. Miniszteri leiratok. A belügyminiszter több- rendbeli leiratot intézett a vármegyéhez. Mindenekelőtt az éjjeli közbiztonságról szóló vármegyei szabályrendelet tervezetnek letárgya- lását kérte; ez megtörtént és elfogadták. Azután a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozására vonatkozó kimutatá-okat kérte; felterjesztették. A vármegyei szervezkedési szabályrendeleten némi módosítás eszközlését kívánta (pl. hogy a siketnéma intézeti szolga vétessék ki a vármegyei hajdúk létszámából). A módosításokat a közgyűlés teljesítette. A községi jegyzők részére fizetési alap létesítését is kívánta a belügyminiszter. A közgyűlés a fizetési alap létesítését elhatározta és így a községi jegyzők ezután a községtől járó fizetésüket is a kir. adóhivatalnál veszik fel. A gyöngyösi alapítványi közkórház kölcsön-ügye is most került napirendre. A belügyminiszter ugyanis megtagadta az anyagi zavarok rendezésére kért 100,000 koronás kölcsön folyósítását és utasította a vármegyét, hogy a kórházat vegye át a saját gondozásába. Minthogy a gyöngyösiek még idegenkednek a kórházuk átadásától, a közgyűlés az átvétel ügyének rendezésére az őszi közgyűlésig halasztást adott, egyben pedig fölkéri a belügyminisztert, hogy az átvétel előkészítésére küldjön ki a minisztériumból egy erre alkalmas tisztviselőt. A Hevesen létesítendő kórház ügyében a belügyminiszter részletes jelentést kért. Minthogy a vármegye és a kórházi alapot képező Szerelem Alfréd féle birtokot kezelő egri főkáptalan között az a megegyezés jött létre, hogy a kórházat közösen tartsák fenn, ezt a megegyezést előzetes jóváhagyás végett fölterjesztették a belügy- miniszterhez. A képviselöválasztási szavazókörök megalakítása. Eddig simán és teljesen rendben folyt le a napirend tárgyalása. A belügyminiszternek leiratára szervezett szavazókörök tervezeténél azonban egy kis nézeteltérés támadt. Erlach Sándor dr. ugyanis némi módosítást ajánlott az állandó választmány részéről egybeáilított tervezetre nézve, és pedig — mint moudá, — nem pártpolitikai, hanem célszerűségi szempontból. A megyebizottság többségét alkotó muukapárt tagjai már-már belementek egyes ajánlt módosításoknak elfogadásába, amidőn Alföldi Dávid dr. szólalt föl és kihívó beszédével elrontott mindent. A munkapárt most már hallani sem akart semmiféle módosításról és névszerinti szavazást kérve, 168 szóval 105 ellenében, tehát 63 szótöbbséggel az állandó választmány javaslatát változatlanul fogadta el. Az uj központi választmány. A belügyminiszter leiratára ezután az uj központi választmány 30 tagjának megválasztásához fogott a közgyűlés. A választás szavazólapokkal történt. Kétféle szavazócédula volt: egy a munkapárté és egy az ellenzéké. A munkapárti liszta győzött 75 szavazattöbbséggel és így az 1913. évi XIV. t.. c. alapján összeállított és véglegessé vált névjegyzékek szétküldéséig terjedő megbízatással, a központi választmánynak tagjai lettek: Borhy György, Blumenthal Béla, Brün- nauer Emi), Csányi József dr., Dutkay Pál, Ficzere József, Graefl Andor, Györgyei Ödön, Isaák Gyula, Harmat János, Kassuba Domokos, Kánitz Gyuia dr., Kegléviek Gyula gróf. Koppéli Géza, V. Kovách László. Kozmári János, Lipcsey Péter dr., Mátyás Lajos, Pappszász Lajos, Pappszász Tamás dr., Rozenfeld Emil, Ridarcsik Imre, Setét Sándor dr., Schleiminger László, Spitzer Vilmos, Széky Péter dr., Szohner Lajos dr., Szentivánvi Farkas, Turtsányi Gyula dr. és Weinberger Zsigmond. Az uj központi választmány a közgyűlés plénuma előtt nyomban meg is alakult. A választmány elnöke, Majzik Viktor alispán, előbb a központi választmány jegyzőjévé Puchlin Lajost, helyettes jegyzőjévé pedig Hevesi Gusztávot nevezte ki, azután pedig a központi választmány összes tagjaival letétette a hivatalos esküt. A román paktum. Az Emke igazgató választmánya, Pestmegye és Kolozsvár szab. kir. város átiratot intéztek a román paktum tárgyalások ügyében. Minthogy az ügy már tárgytalan és különben is a törvényhatóságnak meggyőződése az, hogy az országnak minden lakosa egyenlő és sem egyesek, sem nemzetiségek a többieknél nagyobb, vagy több jogban és kiváltságban nem részesíthetők — a kö/gyülés az ügyet a napirendről levette. Rákóczi arcképe. Erlach Sándor dr. előterjesztésére egyhangúan és lelkesedéssel elhatározta a törvényhatóság, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképét a vármegye közgyűlési terme számára megfesteti. A közgyűlés berekesztése, Miután még a gróf Buttler féle Ludovika-alapitvány két megüresedett helyére Kalovits Endre és Dely Béla egri főgimu. tanulókat megválasztotta és az állandó választmányban megüresedett tagsági helyet Leidl Emil dr. gyöngyösi kir. közjegyzővel betöltötte a törvényhatósági bizottság, az elnöklő alispán a közgyűlés folytatását az idő előrehaladottsága miatt másnapra halasztotta. Második nap. A közgyűlés második napján a közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött és erősen megcsappant érdeklődéssel alig fél óra alatt végzett az első napról elintézetlenül maradt 467 üggyelFelszólalás nem történt és igy minden az állandó választmány javaslata szerint intéződött el. Az érdekesebb ügyek közül felemlítjük a következőket: Szabályrendelet a cserebogarak irtásáról. A föld- mivelésügyi miniszter rendeletére elhatározta a törvényhatóság, hogy szabályrendeletet készít a cserebogarak irtásáról. A tervezet előkészítésére az alispán elnöklete alatt Borhy György, Beniczky György, Széky Péter dr. és a gazdasági előadóból álló bizottságot küldötte ki. A debreceni merénylet. Az alispán bejelentette, hogy a debreceni merénylet alkalmából a hajdudorogi gör. kát. püspöknek a vármegye részvétét, illetve szerencsekivánatát fejezte ki. A közgyűlés ezt tudomásul véve, a debreceni emlékműre 200 K.-t szavazott meg.
