Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-29 / 34. szám
EGER. (34. 32. $ 5 1R14 április S9 Törvényhatósági átiratok. Maros-Torda vármegyének a birtokpolitikai kérdéseknek nemzeti szempontból való megoldása, Esztergom vármegyének a cigányügy rendezése, Győr szab. kir. városnak a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezése és Kolozsvár városnak a korcsmák vasárnapi zárvatartása ügyében kelt átiratát a közgyűlés tudomásul vette; Győr vármegyének a világbéke mozgalomhoz való csatlakozás, Szabolcs vármegyének az ismétlő iskolák helyesebb működésének biztosítása, Csongrád vármegyének az ármentesitett területen vezető közutak tulajdonosának az ármentesitési költségek alól való fölmentése, Moson vármegyének az ingatlanok parcellázásának ellenőrzése, Sopron vármegyének a tüzkárbiztositás államosítása, Esztergom vármegyének a borfogyasztási adó eltörlése, Miskolcz városnak a városok és községek fogyasztási adó jövedelmének rendezése, Szabolcs vármegyének a fásításról és faiskolákról szóló törvény módosítása és Kassa városnak a beszállásolási törvény módosítása ügyében kelt átiratát pedig hasonló felirattal támogatja. Egri ügyek. Eger városának a szemétszállítási szabályrendelet módosítására és a Tele- kessy-utcai aszfalt gyalogjáró ügyében hozott határozatát újabb megfontolás végett visszaadja, ellenben Glósz Kálmán dr. városi tiszti főorvos családi pótlékára, a hevesmegyei siketnéma intézet céljaira átengedett közterületre, az uj orvosi szabályrendeletre, az aszfalt gyalogjárdák költségeiről szóló kötelezvényre, a szervezkedési szabályrendeletre vonatkozó határozatait a városnak, — jóváhagyta a közgyűlés. Segélyezések, adományok. A vármegyei dijno- kok segélyezésére 50—50, az Egri Dalkörnek állandó segélyezésül évenkint 200—200, Benedek Aladár költőnek anyagi támogatására 30, a magyarországi tanítók Eötvüs-alapjának 25, az állami és törvényhatósági altisztek és szolgák országos szövetségének 25, a magyarországi Tanítóegyesületek országos szövetségének 25, az egri izr. filléregyletnek 30, a budapesti Julián egyesületnek 20, az egri Polgári Dalkörnek a kolozsvári dallosversenyre utazás költségére 300 koronás segélyt szavazott meg a rendelkezési alap terhére. Ezen kiviil néhány dijnok és irodasegédtiszt gyógykezeltetésre rendkívüli segélyt kapott, a vármegyei kapust helyettesítő hajdúknak jutalmat szavaztak meg, végül pedig elhatározta a közgyűlés, hogy évi 12 K. tagsági díjjal a Magyar Gazdaszövetség, és 200 K. tagdíjjal a magyarországi kisbirtokosok orsz. szövetségének tagjai sorába belép, a kir. magyar automobil klubnak pedig a május 24—31-én rendezendő versenyére egy 200 koronás versenydijat tűz ki. Apróbb ügyek. A közgyűlés ezután még az egri kaszárnya javítására 5711 K 80 fillért, a gyöngyösi kaszárnya javítására 8134 K 20 fillért, szavazott meg; a jegyzői nyugdíjszabályrendelet módosítását elfogadta, különféle vármegyei, városi és községi számadásokat jóváhagyott és még igen sok kisebb községi ügynek letárgyalása után elfogadta Debreczen városnak meghívását a Kossuth-szobor leleplezési ünnepségére, amelyen Hevesvármegyét Majzik Viktor alispán vezetésével Graefl Jenő, Kovássy Kálmán és Csekó Gábor megyebizottsági tagok képviselik. Ezzel a közgyűlés délelőtt 7,11 órakor véget ért. HÍREK. Eger, 1914. április 28-án. Tájékoztató. Április 29. Eger város tisztújító közgyűlése. Május 1. A színi szezon kezdete. „ 1, 2, 4 és 5. Sorozás Tiszafüreden. „ 2. Tisztújító közgyűlés Gyöngyösön. „ 4. Hónapos állatvásár Egerben. „ 4. Országos vásár Kápolnán. „ 4. Országos vásár Tiszaörsön. „ 4. Hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Eózsaszentmártonban. „ 6. Egyháznapja az egri föszékesegyházban. „ 6. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Nagyivánban. „ 7. Katonai felülvizsgálat Egerben. Balra tarts! Ez most a legújabb jelszó Budapesten, a közönség gyalogjárón való közlekedése tárgyában kiadott főkapitányi rendelet, helyesebben: felhívás, megjelenése óta. Az emberek ezzel üdvözlik, ezzel bosszantják egymást s igazán nem lehet tudni, vájjon lesz-e valamelyes hatása ennek az uj intézkedésnek, annyira nem veszi azt komolyan a fővárosnak zajhoz, utcai veszedelemhez és kellemetlenséghez szokott közönsége. Persze ehhez nekünk semmi közünk sincs, csupán azért említjük meg Boda felhívását, mert a gyalogjárón való közlekedés szabályozásáról eszünkbe jutnak a mi gyalogjáróink és az azokon való anomáliák. Mert bizonyos, hogy a mi közönségünkben is nagy a fegyelmetlenség, érzéketlenség az utcai rend iránt. Hogy sorra szedjem ezt a nem nagy, de mégis bosszantó kellemetlenségeket, elsősorban a reggeli utcai élet jut az eszembe. Szintér a város főközlekedő ere: a Fő-utca. Puttonos asszonyok igyekeznek a piacra. Nem a kocsi- űton, hanem a gyalogjárón. Hátukon — mint mondám — a puttony, megrakva mindenféle cók-mókkal, a gágogó libától, csipogó csirkétől kezdve a narancsos ládáig. Nem egyedül járnak, hanem párosán, s nem egymás után, hanem egymás mellett. Persze a kezük sem üres, azokban is van egy-egy hatalmas batyu. Most már, ha valaki szemben jön velük, annak le kell lépnie az úttestre, nehogy kitérésre kényszerítse a kedves, friss pletykákon rágódó nénikéket. Ha utánuk ballagsz és történetesen sietős az utad, akkor is hasonlóképen kell cselekedned, mert figyelmeztetni őket az utengedésre, veszedelmes dolog s köny- nyen megadhatnád az árát, amennyiben az egri kofanyelv legválasztékosabb virágait zúdítanád szegény fejedre. Csak egy mód van a kitérésre, az úttestre lépni, ami a reggeli órákban pedig szintén veszedelmes, nagy lévén ott is a falusi kocsik forgalma. No de ez már igy van emberöltők óta, ugy-e minek is zavarnók az édes drága kofa- asszonyaiuk cirkulusait? De, hát a budapesti rendelet nyomán jutott az eszembe ez a kis anomália. . . Persze, elgondolni is vakmerőség, mi lenne, ha a puttonyos ember a kocsiútra száműzetnék valamiféle okos rendelettel. Itt vannak aztán Eger város közönségének füstbe ment, illetően jövendőbeli füstbement cselédreményei: a dohánygyári lányok. Délben, meg délután, amikor a gyári munka befejezést nyert, útnak indulnak hazafelé s elárasztják a Széchényi és Deák Ferenc-utcát, Szvorényi-üt gyalogjáróit. De hogyan? NégyeD, öten kart a karba öltve, úgy, hogy mig az áradat el nem vonul, egyszerűen lehetetlenné van téve a gyalogközlekedés. És mi történik, ha a legnagyobb alázattal egy kis utat követelsz a magad számára, vagy ha kevés udvariassággal, de kézzel foghatólag arrább tessékeled őket? Ismét a hóstyai szótár válogatott gyöngy- koszoruja lesz az osztályrészed: a fráz, a f.. . , a rossz, a dög, a süly. . . Aztán óriási lárma, kacagás stb. Nem lehetne ezen valahogyan segíteni? Vagy — ugy-e minek zavarnók meg a kedves dohánygyári hölgyek megszokott „rend“- jét! ? Aztán a kocsik, különösen a falusi kocsik. Embereink a legnagyobb könnyelműséggel kezelik a gyeplőt. A gyenge szerelésü lovakat amúgy magyarosan megcsapkodja a búsuló magyar s a megvadult paripák a Fő-utcára torkolló mellékutcákról a legnagyobb sebességgel fordulnak be a mindig népes Fő-utcára és viszont innen a mellékutcákba. Hány szerencsétlenség történt csak mostanában is ilyenformán! Annyi, hogy nem is tartom szükségesnek felidézni a legközelebb múltban történt eseteket, hiszen annyira élénk emlékezetünkben vannak még azok! De folytathatnók még sokáig! A vasárnapi cselédkorzó, az ölbefogott esernyők ügye a gyalogjárók megrongálása a háztulajdonosok részéről s az ebből származható veszedelem a járó-kelőkre stb. stb. mind olyan dolgok, amelyek rendbehozására nagyon elkelne a mi városunk elöljárósága részéről egy kis intézkedés. Kívánjuk, hogy legyen a belterületen 1—2 mozgó közlekedési őrszem, aki hathatós támogatására szolgáljon a közönség érdekeinek. Ez a legminimálisabb, amit elvárhatunk! Elvégre, komolyan le kell számolnunk már egyszer a mi utcáinkon uralkodó tarthatatlan állapotokkal. A budapesti főkapitány rendelete jó alkalom tehát neküuk arra, hogy rendbe szedjük a mi portánk elejét is. Mert bizony, nagyon ráfér! (By.) Személyi hír. Mittelmann Nándor budapesti felső kereskedelmi isk. igazgató, szakfelügyelő, az ipar- és kereskedelmi oktatási tanács tagja szombaton meglátogatta az egri kereskedő ta- nonc-iskolát és a tapasztalt tanítási eredmény felett teljes megelégedését nyilvánította. Kinevezés. Ő Felsége Mül/er Viktor cs. és kir. 66. gyalogezredbeli tartalékos zászlóst a kassai III. honvédkerületi parancsnoksághoz főhadnagy hadbíróvá nevezte ki. Büzaszentelés. A katolikus Egyház a Szent Márk napi buzaszentelést hagyományos fénnyel tartotta meg szombaton délelőtt. A szertartást Ridárcsik Imre prépost-kanonok végezte. A körmenetben, mely 7 órakor indult a főszékesegyházból, több testület és iskolán kívül igen sokan vettek részt. Kitüntetett tűzoltók. Ő Felsége, a király legfelsőbb felhatalmazása alapján a belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át teljesített érdemes tevékenység jutalmazására alapított díszérmet a pásztói önkéntes tűzoltóság köréből Tuza József szertárosnak, Volek Antal és Pulman Károly öl-parancsnokoknak, Drazsilik Károly csővezetőnek és Institurisz István kürtösnek adományozta. Kitüntetés negyven évi szolgálatért. Heves- várm. alispánjának, mint főispán helyettesnek, megkeresésére Ambrus István dr. rektor-kanonok kedves ünnepély keretében adta át e hó 26-án Árvay Sándor szemináriumi alkalmazottnak az egy helyben töltött negyven éves szolgálat jutalmául 0 Felsége által alapított szolgálati érmet. Az intézet ebédlőjében, hol a kitüntetettnek szolgálati évei elteltek, az elöljáróság, növendékpapság és a szolgaszemélyzet jelenlétében megkapó beszédben méltatta a rektor-kanonok a munkának jelentőségét s annak nagy értékét s utána feltűzte az érmet Árvay Sándor mellére. A szép ünnepélyt a Hymnusz éneklése zárta be. Az angolkisasszonyok gyásza. Az angolkisasszonyok egri intézetének gyásza van. Szombaton, április hó 25-én reggel V*6 órakor Gro- novszky Róza mater, 73 éves korában, hosszas betegsége után elhunyt. Temetése hétfőn délelőtt 9 órakor ment végbe, nagy részvét mellett. A temetési szertartást Petrovits Gyula apátkanonok, plébános végezte nagy segédlettel és az érseki tanítóképző-intézet énekkara gyászdalokat énekelt Meiszner Imre székesegyházi karnagy vezetése mellett. A szertartás után a tanítóképző tanárai emelték kocsira az elhunyt koporsóját és szép számú közönség, továbbá az angolkisasszonyok intézeteinek, és az érseki tanítóképző növendékeinek részvételével kisérték ki a „Fájdalmas Szüz“-ről nevezett temetőbe. A zsinati vizsga uj rendje. A Magyar Kurír jelenti: Az egyházjog szerint tudvalévőén minden lelkészkedő papnak, aki javadalmat (plébániát) akar nyerni, zsinati vizsgát kell tennie. Ez a vizsga meglehetősen terhes, mert sok tárgyat foglal magában és az amúgy is nagyon elfoglalt segédlelkészek csak nehezen tudnak rá elkészülni. Ezért általános az óhaj, hogy a vizsgák rendjén könnyítsenek. A prágai érseki tartományban már meg is történt a reform avval, hogy a vizsgát két részre osztották : tavaszira és őszire. Az uj kánonjog azonban, melyet Rómában most készítenek elő, Miszerint még messzebb fog menni és a vizsgát öt részre osztja, úgy, hogy azt mindjárt a
