Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-08 / 28. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■— = intézendők. = Kiadőhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 28. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szerda, április 8. A közigazgatás reformja. Irta és a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1914 január 31-iki ülésében felolvasta Majzik Viktor Hevesvármegye alispánja. (Befejező közlemény.) IX. A közigazgatási reform utáni sóvárgásnak immár több évtizedre ter­jedő időszakában sok szó esett arról is, hogy nem volna-e célirányos és hasz­nos, az önkormányzatnak bizonyos de­centralizációja és újabb önkormányzati egyedek szervezése. Értették ez alatt a járási önkormányzat bizonyos nemét, részint akként, hogy a vármegyének, mint önkormányzati szervnek, bizonyos teendői egy új és kisebb területű egy­séggel biró testületre ruháztassanak át, részint akként, hogy a községek ön- kormányzati tevékenységének bizonyos s azt a vidéket közösen érdeklő részei az utóbbiaktól elvonassanak s ennek az új szervnek a hatáskörébe helyez­tessenek. Mint a községi életnek alapos is­merője, mint egykori járási főtiszt­viselő, akinek módjában állott a falvak nézetét, felfogását, erkölcsi érzékét és gondolkodásmódját megismerni, mint aki a közvetlen közelről tapasztalhattam azt, hogy ott künn a falvakban mily nagy, s a nemzeti szellem érdekében felhasználható erő van elraktározva, amely azonban, sajnos, a változott vi­szonyoknál fogva a megfelelő figyelem­ben nem részesül, s részben parlagon hever, részben pedig nem kívánatos irányban keres érvényesülést, azt hi­szem jogosultsággal birhatok arra, hogy e kérdéssel röviden foglalkozhassam. Nézetem szerint olyan járási ön- kormányzatról, amilyeneknek példáit a külföldön látjuk, nálunk még szó sem lehet, ilyennek az előföltétele: a kul­túra magasabb foka, különösen hazánk egyes részeiben, még nincs meg s a viszonyok ilyennek a létesítésére még nem érettek meg. Szükségesnek tartom azonban, egy bizonyos kisebb mértékű s bizonyára kedvező eredményeket felmutatni tudó járási önkormányzat létesítését, anélkül azonban, hogy ezáltal a vármegye vagy a község önkormányzati jogai lénye­gesebb csorbulást szenvednének. A já­rási önkormányzatnak bizonyos csirái már eddigi közigazgatási gyakorlatunk­ban is fellelhetők. Ott vannak a járási mezőgazdasági bizottságok és egyéb járási bizottságok, bár ezek megbízatásukat a törvény- hatóságtól nyervén, inkább ennek a funkcionáriusainak tekintendők s ott vannak az úti bizottságok, amelyek megbízatásukat, eltekintve az egy tag alispáni kinevezésétől, a vármegyétől függetlenül nyerik el, bár megbízatásuk csakis egy kisebb körzetre és nem az egész járás területére terjed is ki. Ezek a bizottságok, különösen az úti bizottságok egyes helyeken oly eredményes működést fejtettek ki, amely működés egyrészről arra biztat, hogy működési körüknek átszervezése és ki­bővítése nem lenne céltévesztett feladat, másrészről pedig biztosítékot nyújt arra, hogy egy megfelelő szervezettel biró járási bizottság a közigazgatás egyéb terén is sikeres működést fejthetne ki. A járási bizottságot a ma már különböző szakközegekkel rendelkező és a jövőben műszaki közeggel is el­látandó járási főszolgabíró elnöklete alatt szabadon választandó tagokból szervezném meg. A járási bizottság hatáskörébe át­utalnám a törvényhatósági bizottság hatásköréből azokat a teendőket, ame­lyek ott ma felesleges terhet képeznek, megfelelő elbánásban egyáltalán nem részesülnek s önkormányzati termé­szetük alig figyelembevehető. így nevezetesen átutalnám a községi költségvetések és számadások felül­vizsgálatát és jóváhagyását, természe­tesen a vármegye, illetve annak is­mertetett bizottságánál érvényesíthető felebbezési joggal. Aki ismeri a községi költségvetések és számadások mai vármegyei elinté­Az „EGER“ tárcája. Jeremiás a Város romjain* I. Fehér kövekből volt a Város. Olyan fehér volt büszke Városom, Mint a tengerek sirály-madara: S most a romjain győztesen azon ... Az ellenségnek csalfa nagy hada!... — Ó, könnyeimmel bűneid mosom! — Jeruzsálem, ó, hányszor mondtam: — Az Úr keze él; — És te könnyelműn felkacagtál: — Sírjon, aki fél! — És most olyanná lettél, mint a rom; Szépségeid, ó, mind összetépve, * A szentírás-magyarázók szerint ennek a szónak: Jeruzsálem különféle jelentései vannak. Első sorban ter­mészetesen jelenti Judea fővárosát; allegorikus értelemben a küzdő egyházat; analogice a mennyországot; erkölcsi értelemben pedig az emberi lelket. Ily értelemben hasz­nálja az Egyház is „Jeremiás siralmait“ a nagy-hét litur­giájában, és ily értelemben beszól e vers-ciklus is a Város­ról, vagyis Jeruzsálemről — az emberi lólekről. Fehérségedre rászállt a korom; Nincs senki, ki sírjon a szentélybe’, Némáknak beszél sirató dalom 1 — Jeruzsálem, ó, hányszor mondtam: — Hatalmas az Úr, — És az irgalmán túlfeszítve A legvégső húr. — Zokogva sírok romjaid fölött, Sírva keresem szentély-romjaid; Bennem az érzés gyászba öltözött, Kihalva minden, mindenütt a hit, És megcsókolom az árva rögöt. . . Jeruzsálem, ó, Jeruzsálem, Ne haldokolj, ó, annyi vétken; Térj az Istenhez Csúszva, térden 1 — II. Megbüntettél, ó, édes Istenem! — Azt gondoltam, hogy nekem nem árthat, Ha a nevetés szívembe suhan; Nem láttam, hogy lábamnál a verem Megbüntettél, 6, édes Istenem 1. .. Azt gondoltam, hogy nekem nem árthat, A napsugárra kipattant virág, A rózsafa, mely hajnalban terem: Megbüntettél, ó, édes Istenem! . .. Azt gondoltam, hogy nekem nem árthat, Ha száll a nóta árnyas fák alatt, Virág nyíláskor, puhán, melegen: Megbüntettél, ó, édes Istenem! . . . Azt gondoltam, hogy nekem nem árthat, Ha a lelkemnek színes átka van! És most csalódva mellemet verem: Megbüntettél, ó, édes Istenem ! . . . Jeruzsálem, ó, Jeruzsálem, Ne haldokolj, ó, annyi vétken; Térj az Istenhez Csúszva, térden! III. Tetőled számkivetve ... Tetőled számkivetve vagyok, S hullatgatom a könnyemet; Mióta elhagytalak Téged A lelkem néma S nem nevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom