Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-28 / 25. szám
Előfizetési árak: Egész évre-----10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ~ intézendők. ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 25. szám. __-------- XXXVII. ÉVFOLYAM. tzzz.=— Szombat, március 28. A közigazgatás reformja. Irta és a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1914 január 31-iki ülésében felolvasta Majzik Viktor Hevesvármegye alispánja. (Harmadik közlemény.) V. A jövendő reformnak kétségkívül egyik legfontosabb részét annak a megállapítása fogja képezni, hogy a törvényhatóság megszemélyesítője a törvényhatósági bizottság mikép szer- veztessék meg. Azt hiszem, hogy az vita tárgyát sem képezheti s ez a kérdés eldöntött- nek tekinthető, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak mai nagy száma meg nem maradhat. Egy ilyen nagy létszámmal biró testület a helyes működésre alkalmatlan, nehézkes s egy érdekcsoportnak túlsúlyra jutása esetén gyakran a jó ügynek kerékkötője is. Tisztában lehetünk tehát azzal, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok számát apasztani kell. E tekintetben azonban az egyik végletből nem mehetünk a másik végletbe, s a létszámot túlságosan apasztani nem lehet, mert figyelemmel kell lenni arra is, hogy a magyar ember természetéből önként folyik az, hogy a közügyeknek részese kíván lenni, s hogy egyes társadalmi osztályok képviselőit, azokat, akik a magyar nemzet hagyományainak hűséges ápolói, akik a magyar állameszme megbízható harcosai, s akiknek államfenntartó szerepük ma már nyilvánvaló, a tagok számának teljes megszorításával és így a bizottságba való bejutás megnehezítésével onnan ki nem rekeszthetjük, hanem arról kell gondoskodni, hogy abban a bizottságban a különböző társadalmi osztályok megfelelő arányban képviselve legyenek. A mostani törvény a vármegyékben minden 500 lakos után számit egy bizottsági tagot, amely szám azonban még azon vármegyék legtöbbjében sincs betartva, ahol a bizottsági tagok száma a törvényben megállapított maximumon innen van. Nézetem szerint alapul a lakosság száma a jövőben is elfogadható lenne, tekintve azonban az elmondottakat és a jelenlegi törvény életbelépte óta megtartott három népszámlálást, akként, hogy az alap, figyelemmel a vármegyék jelenlegi területi viszonyainak a szabályozására is, 2000 lakos lenne. A bizottság ma felerészben a legtöbb adót fizető s felerészben a választott bizottsági tagokból áll. Egyes körökben a virilismus ellen elméleti szempontból is, de leginkább hatalmi kérdésekből, erős támadások vannak. A mostani demokratikus felfogásokkal merőben ellentétesnek látják ezt az intézményt, s a régi rendi kor, egyik ma már meg nem tartható és meg nem okolható maradványának tartják. Én nem értek velük egyet, s a viri- lismust ha nem is a mai, de megreformált alakjában fenntartandónak vélem. Nemzeti szempontok mondanak ellent elsősorban az eltörlésnek, nem javalják azt a célszerűségi kérdések sem, de egyenesen kívánatossá teszi a fenntartását az intelligenciának a vármegyei ügyek részére való megtartása s a megyei ügyek továbbvitelére való megnyerése. Nem ismeri a megyei életet azok nagy része, akik a virilismus fenntartásának oly ádáz ellenségei, nem tudják s nem látják, hogy bár a virilismus erején a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló tagok milyen értékes munkát fejtenek ki, ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, nemcsak az önkormányzat terén, hanem az állami közigazgatás közvetítése útján is. Elévülhetetlen szolgálatot tesz az egyik az utak építése és fenntartása, a másik a földműveléssel kapcsolatos, a harmadik a tanügyi stb. kérdések körül. Tanultságuk, tapasztalataik, független vagyoni helyzetük révén értékes tanácsadói, támogatói ők a tisztikarnak, amelynek munkáját megkönnyítik, eredményessé és hasznossá teszik. Ézek- nek a munkásságát s a közügyek iránti készségét a jövőben sem nélkülözhetjük. Mégis, miután el kell ismernem azt, hogy a mai virilismusnak tényleg vannak ferde kinövései s hogy a mai alakjában túlélte magát, s hogy pusztán a sors szerencsés szeszélye folytán sok olyan elem is kerülhet be, akiknek jelenléte nem kívánatos, különös 1 tekintettel továbbá arra, hogy véleményem szerint is a bizottsági tagok, így a virilisek száma is apasztandó volna, amely apasztás következtében a virilisek közé csakis a vármegyék leggazdagabb emberei jönnének be, akik nagy részének a vármegye ügyei iránti érdeklődése, tapasztalat szerint, nem olyan erős, a mai virilismus gyökeres megreformálását feltétlenül szükségesnek tartom. A reformot akkép vélném keresz- tülvihetőnek, hogy a virilis bizottsági tagok szintén a választás bizonyos neme útján válnának a törvényhatósági bizottság tagjaivá. Még pedig akként, hogy a választható virilisek száma a választandó virilisek számának legalább négyszeresében lenne nem évente, hanem legalább három évenkint a mai módozatoknál valamivel szigorúbb módon összeállítandó, s az úgy megállapított névsorban bennfoglaltak, választanák maguk közül, a meghatározott számú virilis bizottsági rendes és póttagot. Hosszúra nyúlna s a rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, azért annak az indokolásától tartózkodom, hogy a virilis tagok választását miért bíznám önmagukra, s miért nem a választó közönségre, avagy magára a törvényhatósági közgyűlésre. A választáshoz, amely a dolog természetéhez képest, de meg technikai szempontból is titkos lenne, nem kívánnám a személyes megjelenést, hanem a szavazatlapoknak bizonyos határidő alatti postai beküldését. A törvényhatósági bizottság másik fele természetesen választás útján nyerné bizonyos időközökben mandátumát. A mai törvény szerint megyebizottsági választó mindaz, aki ország- gyűlési képviselő választó. Technikai szempontból ez a legkönnyebb megoldási mód, mert nem kell külön választói névjegyzéket készíteni. De én nagyon megfontolandónak tartom, hogy nem volna-e helyesebb, ha a megyebizottsági tag választó képesség az országgyűlési képviselő választói képességtől külön s az előbbi választási jog természetének megfelelő alapelvek figyelembe vételével szabályoztatok.
