Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-11 / 20. szám
Előfizetési árak: Egész évre-----10 korona. F él évre_____5 » N egyed évre _ 2‘60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ~ intézendők. ------- : K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. - 20. szám. —-= XXXVII. ÉVFOLYAM. e==_ Szerda, március 11. Az agrár szőlőkölcsöo, A múlt század két utolsó évtizedében a filokszéra tönkretette Magyar- ország szőlőmívelését. Kopáran állottak az elpusztult szőlőterületek. A szőlőmunkások százezrei estek el megszokott keresetüktől. Az adóalanyok pusztulása az állami jövedelmek csökkenésében is érezhetővé vált. A kormány munkához fogott. Lelkesített és segített. Buzdítva a csüg- gedőket hirdette, hogy az elpusztult szőlőterületek felújítása hazafias cselekedet. És ezt a hazafias munkát azzal igyekezett megkönnyíteni, hogy a szőlő- felújítás céljaira az 1896: V. törvénycikkben ha nem is olcsó, de elviselhető kölcsönt biztosított. A szándék jó volt. Ezt nem lehet kétségbevonni. És hogy a segélynek szánt kölcsön a valóságban mégis a szőlősgazdák ekszisztenciáját fenyegető indokolatlanul súlyos teherré vált, ezért inkább a törvény végrehajtóit, mint annak alkotóit terheli a felelősség. Az 1896: V. t.-c. egy sajátszerű rendelkezést tartalmaz. Az összes agráradósokat egyetemlegesen kötelezi. Ennek az egyetemleges kötelezettségnek a biztosítására tartalékalap létesítését rendeli el, amely tartalékalap a kölcsönök folyósításakor visszatartandó — a megszavazott kölcsönnek körülbelül egyAz „EGER“ tárcája. R bűnbánók négy éneke. III. A »térden-áflók« rendjének éneke. Ott térdelek a márvány-kockán, Uram, az oltárod előtt; Ó, az én halott, szép telkemről Vedd le a gyászos szemfedőt! Te, ki már annyi csodát tettél, A szíveken, a lelkeken; Meglátod-e, hogy térden állva Nagybünös mellemet verem? Te, ki már annyit könyörültél, A porban fekvő bűnösön; Meglátod-e, hogy szemeimből Patakban foly a könny-özön? Te, a nyájaknak jó pásztora, Elveszett juhod keresed; tized részét képező — összegekből ala- kíttatik. A tartalékalapot a pénzügyminiszter gyümölcsözteti, s a törvény 15. §.-a azt rendeli, hogy: mihelyt a kölcsönvevő kölcsönét teljesen törlesztette, a tartalékalap részére visszatartott összeg «a gyümölcsöző elhelyezésből eredő kamataival együtt neki kiadandó.» A szőlőkölcsönt 15 évi törlesztésre adták. S igy most jött el az ideje annak, hogy az első adósok kölcsön ük teljes törlesztése után a tartalékalapban gyümölcsöző tőkéjüket és annak kamatait visszakapják. Ehelyett azonban egy kellemetlen értesítést kaptak. Azt tudniillik, hogy visszatartott pénzük elveszett. Az agrár- kölcsönök olyan tömege vált behajthatatlanná, hogy az egyetemleges kötelezettség révén az egész tartalékalap — tőkéstül kamatostul — elúszott. Valóban nem lehet rossz néven venni az érdekelt tízezer gazdától, ha kiváncsiak arra: hova lett, miért és kinek a hibájából veszett el az ő harmadfél millió koronájuk, 15 évi kamataival együtt. Igaz, hogy a törvény 10. §-a azt rendeli, hogy «a kölcsönök engedélyezése, biztosítása és mily részletekben leendő folyósítása, a kölcsönvevő által követendő művelési tervtől való esetleges eltérés s ennek következményei Emeld fel lelkem hát magadhoz, Mely a sziklákon elesett. Itt térdelek az oltárodnál, S lehajtom gyászoló fejem: Nekem, a fehér oltárodnál, Csak megtisztulva lesz helyem. Uram, mosdd meg a lelkem könnyel, És add vissza a mosolyát; S akkor majd lelkem újra szép lesz És fehér országodba lát. Csak a telkemet csókolnád meg, Ezt a vajúdó szépet, ezt... (Én Istenem, már mennem is kell, Már hív az »Ite, missa est!«) Óh, ha megérném Uram, hogy még Eljönne az a drága nap,... Miikor a csókod minden szépet, Minden mosolygást visszaad !!!... —r—ő— tárgyában a földmívelésügyi miniszter által kinevezendő bizottság határoz.» De az is bizonyos, hogy ha a törvény nem is adott módot az egyetem- leges kötelezettség révén érdekelt agráradósoknak arra, hogy a kölcsönök engedélyezését, felhasználását és behajtását ellenőrizzék, azért az adósoktól visszatartott tartalékalap mégsem a Osáky szalmája, amelyből a gondatlan kezelés folytán előálló veszteségek az agráradósok jogos igényeinek rovására fedezhetők volnának. A kormány köteles számot adni arról, hogyan veszett el a tartalékalap. Mert ha a kormány vagy közegei a rájuk hárított ellenőrzési teendőkben nem jártak el a rendes kereskedő gondosságával, akkor az így előállott kár nem varrható az egyetemlegesen kötelezett agráradósok nyakába, — akiknek a kölcsönök engedélyezésére, a fel- használás ellenőrzésére, a kölcsönök biztosítására és behajtására semmi befolyásuk sem volt, — hanem az igy előállott veszteségeket más valakinek kell viselni. A kormány maga is elismerte, hogy ellenőrző közegei az agrár kölcsönök körül vétkes könnyelműséggel és gondatlansággal jártak el. A pénzügyminiszter májusban ezeket mondotta az aradhegyaljai szőlősgazdák küldöttségének: „Voltak olyan kölcsönvevők, Breznay Imre. Nyíregyházi lakos koromban történt, hogy — a Pogatschnigg Guidó példája nyomán, a- mire akkor hivatkoztam is, — hírlapi úton mozgalmat kezdeményeztem. Egy zeneegyletet s annak kebelében egy zenekart szerettem volna életre kelteni, egy nagyszabású zenekart, mely a nyíregyházi zenélnitudókból alakúit volna. A Nyírvidék mindegyik számában írtam az eszme érdekében legalább egy cikket, dicsérve természetesen mindenkit, aki a mozgalomhoz csatlakozott, vagy aki az idea testetöltése érdekében bármi csekély dolgot is tett. Egyszer egy barátom1, szó esvén valahogy a megalakulófélben levő egyesületről, így fakadt ki előttem: — Mégse járja, amit a Nyírvidék csinál! — Miért, kérlek? — kérdeztem idegesen barátomtól, lévén a »lapomról« szó. — Hát csak' azért, mert a Nyírvidék fűt-fát dicsér, aki a zeneegylet érdekében a semminél csak egy picikével is többet cselekszik; terólad meg, ki az eszmét fölvetetted, megvalósulása érdekében szaladgálsz, írsz, beszélsz, meg se emlékezik.
