Eger - hetente kétszer, 1913

1913-11-22 / 94. szám

1913 november 22 EGER. (94. sz.) 5 A városi zenekar-alap rendeltetésének meg­állapítása végett szerdán délelőtt 11 órakor tartott ülésen az érdekeltek akként határoz­tak, hogy — mivel semmiféle alap megfelelő cél nélkül nem kezelhető — az évi kamatok felét az Egri Koszorús Dtlkör céljaira, a másik felét pedig az alaptőke szaporítására fordítják. Milliós fizetésképtelenség. A „Magyar Pénz­ügy“ írja: Bernát Felix gyöngyösi földbirtokos és gabonakereskedő fizetésképtelenséget jelen­tett. Aktíváit ki,rül belül 1.350,000 K-ra be­csüli, amiből azonban majd egy millió K olyan biztosított követelés, amely nem képezheti egyezkedés tárgyát. B-*rnáth alapította 1910- ben névleg 1 millió K alaptőkével, amiből azon­ban csak 500 000 K t fizettek be, a fölszámo­lásba ment gyöngyösi Magyar Hitelbankot, a mely 1912. évi mérlegében 1.089,456 K betét és 1,453.503 K váltóállomány mellett 51.685 K tiszta nyereséget mutatott ki. Ezzel az in­tézettel alapíttatta azután Bernáth 1911-ben 200.000 K alaptőkével a Magyar kereskedelmi rt.-ot, Gyöngyösön a Lázár D. utódai fűszer­nagykereskedő cégből, amely 1912. évi első mérlegében 31.028 K. nyereséget tüutetett ki; 100.000 K alaptőkével a Frank Henrik és fia rt.-ot, és 120.000 K alaptőkével az Automobil fuvarozó rt.-ot, amely utóbbi kettő eddig még mérleget nem tett közzé. A november 4-én Budapesten megtartott értekezleten Bernát nem biztosított tartozásaira hitelezőinek 90 nap múlva fizetendő 40°/o-ot ajánlott, amit azonban a hitelezők már csak azért sem fogadtak el, mert Beruáth ennek az egyezségnek a bizto­sítására még csak kezest sem ajánlott. Az ér­tekezleten megjelent hitelezők azt határozták, hogy ha az adós elfogadható kezest tud meg­nevezni, hajlandók vele egyezkedési tárgyalá­sokba bocsátkozni. Bernáth zavarait állítólag az alapításainál szenvedett veszteségek és el­hibázott spekulációk okozták. Újszülöttek. Eger városában, a lefolyt hé­ten (nov. 14 —20-ig) a következő születési esetek történtek: Lakatos Bertalan napszámos Mária, Király Lajos földműves Erzsébet, Román András napszámos Anna, Mocsári János földműves János, Pallagi Gáspár napszámos Rozália, Szecskó József földműves József, Herenik István nap­számos Szidónia, Radics András földműves János, Grosz Salamon kereskedő Endre, Marácz Ber­nát földműves András, Tóth Mátyás urasági inas László, Erdődi István kocsigyártó Margit, Lung Imre borbély Ernő, Hanuszik Julianna cseléd József, Macsuga István gyümölcsárus Mária nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Újházy Pál kőmfivessegéd és Leudvay Erzsébet egri lakosok jegyesek. Házasságot kötöttek. Kelemen József föld­műves és Tregova Rozália, Nagy Ferencz föld­műves és Tóthpál Mária, Gál György földműves és Tóth Terézia, Mile Bernát földműves és Csanádi Rozália. Bóta Gábor földműves és Visontai Mária, Pálinkás Bernát földműves és Göböl Szidónia, Gulyás János földműves és Domboróczki Borbála, László Ferencz földműves és Vincze Katalin, Tamás János földműves és Balogh Anna, Kormos József földműves és Antal Rózái, Vass Péter földműves bessenyőteleki és Bihari Éva, Hell István földműves és Hajnal Mária, Visnyei Lajos földműves és Pálinkás Rozália, Visnyei János földműves és Mészáros Anna, Kölböszperger József szabósegéd és Szánt Katalin, Fehér Béla asztalossegéd és Perge Margit, Váradi János zenész és Lukács Irén, Klein Mór czipészsegéd és Schvarcz Hermina, Kusnir Gyula ácssegéd és Krajecz Mária egri lakosok és Mata József egerbaktai és Bessenyei Margit egri lakos. Halottak névsora. Pogonyi Bertalan 5 éves, Kakuk Terézia 15 éves, Gráf Rudolf fény­képész 45 éves, Braun József magánzó 79 éves, Horváth János földműves 28 éves, Kun László földműves 20 éves, Szanitter Károly péksegéd 32 éves, Kovács János csizmadia 40 éves, Ruck Ferencz 38 éves, Nagy Sándor 2 éves, Rakusz Terézia 17 hónapos és Nagy László 11 napos korában. Apró krónikák. Az akrobata zsebórája. A nyá­ron K. Antona cirkusza Egerből Gyöngyösre utazott az erejüket produkáló díjbirkozókkal együtt. Az akrobaták között volt C/.ája János „erőművész“ is, akit Gyöngyösön, mint annak idején jelentettük, az a malicia ért, hogy elő­adás közben, a sátorból, elvitték az arany­óráját. A cseudőrség persze notórius gonoszté­vőt sejtett az ügyes tolvajban és ebben az irányban nyomozott hónapokon át az értékes zsebóra után. Most végre ráakadtak a tolvajra, aki, a Gyöngyösi Újság értesülése szerint, egy Balog János nevű 15 éves fiú és annyira ave- tatlau csirkefogó, hogy a drága órát mindössze 15 koronáért adta el egy törökszentmiklósi kondásnak. — Élelmiszer hamisítás. Az egri piacon igen gyakoriak a tejh*misítások. A rendőrha­tóságnál most is 30—40 tej hamisító ellen van folyamatban az eljárás. A csütörtöki tárgyalá­son négy lelkiismeretlen élelmiszer hamisítót Ítéltek el. Újabb tárgyalásokat a jövő hétre tűztek ki. — Tolvaj világ Gyöngyösön. Gyöngyösön igen sok a tolvajlás az utóbbi időben. A csend­őrök a mostani vásárban is négy cigányt tar­tóztattak le töobrendbeli lopás miatt. Trepper Samu kocsigyártó lakására pedig, fényes nap­pal, egy ismeretlen betörő mászott be az ab­lakon az utcáról és az egyik szekrény kifosz­tásához látott,. Nagy kárt azonban nem tehe­tett, mert a háziasszony véletlenül benyitott a szobába és a meglepett tolvaj az ablakon át elmenekült. Rövid hirek. Színház-kérdés. Miskolczról je­lentik, hogy a városi tanács f. évi november 29. határidővel pályázatot hirdetett a Miskolcz város tulajdonát képező Nemzeti színház bér­letére, amely bérlet, tudvalévőén, 1914. évi szeptember l-ével jár le. Minthogy a miskolczi színház az egri városi színházzal egy színi- kerületet alkot, amelynek a bérlője most Pa- lá->yi Lajos, kíváncsian várjuk, hogy mi törté­nik az egri színház bérletével, mert tudomásunk szerint Eger város tanácsa az egri színházra még nem írta ki a pályázatot. — Iparunk és kereskedelmünk fejlődése. Hevesvármegye területén október hóban összesen 42 iparosnak, 16 keres­kedőnek és 2 közlekedési vállalkozónak adtak ki iparigazolványt. A megszűnt üzemekből 27 ipari, 10 kereskedelmi és 1 közlekedési válla­lat volt. A szaporulat tehát 15 uj iparos, 6 uj kereskedő és 1 uj közlekedési vállalat. — Gazda-gyűlés, A Hevesmegyei Gazdasági Egye­sület, igazgató választmánya vasárnap (novem­ber 23.) délelőtt l/412-kor Gyöngyösön ülést tart. — Repülö-nap. Szombaton délután V*3 óra­kor Egerben, az Érsekkert mögött levő réten Kvasz András pilóta bemutatja hatalmas mo­noplánját az egri közönségnek és 1—2 koro­nás belépődíjak mellett röpülni is fog. December l-ón „Nimród“ cim alatt Szabó Kálmán szakavatott iró szerkesztésében uj vadász- és versenylap indul meg. Az uj lap csinos kiállításával és az összes sportágakat felölelő gazdag tartalmával hamarosan meg fogja hódítani a vadászok és rokon sportked­velők ezreit. A december havi számokat szí­vesen küldi meg mutatványul ingjen a ki- adóhivatal (Budapest IV., Egyetem-u. 4. sz. Franklin-Társulat) mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak és címeiket levelezőlapon közük. Házvezetőnőnek ajánlkozik plébániára, vagy magányos űrhöz, egy középkorban levő hajadon úrinő. Az összes gazdaasszonyi teendőkben jártas, jól és ízletesen főz, amelyet hosszabb bizonyítványokkal igazolhat. Címe: „Házveze­tőnő“ jelige alatt Kálmán-major, u. p. Tiszabura (Szolnok megye). Rózágyak, félréz és vaságy, gyermekágy, kocsi, szók, éjjeli szekrény, szoba kloset; acél sodrony ágybetét fa és vas rámára, sodrony nyug ágy, sodrony kocsi ülés, mozsdó és ruha álvány, rézrudak és réz karnisok, szén és fa­tartók, szénhorog és lapát, patkány és egér­fogók, szálloda s kórház és kerti berendezések stb. Legju'ányosabban szállít: Garai Károly vas és rézbutorgyára Aradon. Irodalom. Utasításképen az irodalmi pályázatokhoz. Az Egri Egybázm. Irodalmi Egyesület, midőn legutóbbi számunkban ismét feluívja a figyel­met 1914. január elsején lejáró irodalmi pályá­zataira, egyúttal a következőket ajánlja az érdekeltek figyelmébe: 1. A műben rejlő erkölcsi jó a cél, benne minden más csak célhoz vezető eszköz. Legfőbb eszköz mindenesetre az érdekes mese. Az Egye­sület olyan elbeszélést akar, melyben a mese bonyodalmai a nép kíváncsiságát ingerük s érdekét lekötik. Az legyen az iró legfőbb tö­rekvése, hogy a szerepeltetett egyének sorsa iránt az olvasóban érdeklődést keltsen s ter­mészetes bonyolítással ezt mindvégig fokozza, hogy a mozgásba hozott lélek csak a végén nyugodjék meg a legteljesebb igazságszolgál­tatásban. Ámde ezt a képzelet fantasztikus alakításaival, vagy tarka-barka esetlegességek felhalmozásaival, szóval mesterségesen bonyolí­tott mesével, melyek nem annyira egymásból fejlődnek, mint inkább egymáshoz sorakoznak, nem fogja elérni az iró. 2. A műnek lelki rugókon kell járnia, ami annyit jelent, hogy az Írónak lélektanilag semmit sem szabad megfej tétlenül hagynia. A túlságok és képtelenségek határába vágó valószerűtlenség egyenesen száműzve van a jó elbeszélésből, mert ha valamit lélektanilag nem teszünk valószínűvé, sőt igazzá, az olvasóban hitelre nem találunk. 3. Nemesebb iró elvek nélkül nem irhát, s ha ezeket egy-egy érdekes történet folyama köz­ben meggyőzően lopja be, suggestiv hatásával célt fog érni. Hiba, ha az iró ott is tanulságot akar meríteni, ahol nincs mitől. Még nagyobb hiba, ha az életelvek erőszakkal vannak be- vonya a szövegbe, sőt a szöveg után. A nép ne vegye észre, hogy tanítani akarjuk s mégis vegye észre müvünkben a tanulságot. 4. Fontos követelmény, hogy az elbeszélés meséje kerek és egységes, kezdettől fogva ér­dekfeszítő, változatos, az érzelmek és szenve­délyek festésére alkalmas legyen s ha tárgyá­ban nem is, a mese fordulataiban, a helyzetek­ben, a szerepeltetett egyéuek jellemében, vagy a végkifejtésben mutasson fel valami újat. 5. Az irodalmi művet nem a nyelv teszi népiessé, hanem elsősorban a népi érzés és ész­járás, egészben a népi lélek, melyet az életből igen, de Írásból megismerni nem lehet. Aki tehát a népinek csak külső látszatát tudja utánozni, de lényeges belső sajátságait, a naiv bájt, az érzés valódiságát és őszinteségét ma­gáévá nem tudja tenni s puszta provinciáliz- musokkal, pórias szólamokkal akaija pótolni, nagyon téved a pályázat intenciójának felfogá­sában. Az író ne vadássza a népies (pórias) szavakat, szólamokat és közmondásokat. A ke­resettség, ha nyelvi szempontból egyébként ki­fogástalan is, legnagyobb ellensége a természe­tességnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom