Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-19 / 32. szám

. 4 emelte föl 700 koronával a miniszter, mert az iskolaépületben az igazgató részére irodai helyiséget kell építenie a városnak. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (1913. április 11 tői 17-ig) a következő szü­letési esetek történtek: Kontér Mária gyári muukásnő Aranka, Fürjes István földműves Mária, Wentzel János péuzbeszedő Rezső, Fülep József földműves Anna, Molnár András kocsis Róza, Heve>i Ágoston vármegyei al­jegyző György, Kriston Antal vágóhídi szolga Nándor. Klein Miksa kereskedelmi utazó Fe­renc, Nagy József máv. kalauz Ferenc és Lajos (ikrek), Gulyás János csizmadia-mester Etel nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Gyulai Béla cs. és kir. gyalogos és Várkonyi Terézia gyári munkásnő egri, Gedeon János vendéglős borsodnádasdi és Cziglédi Mária hajadon egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Morandi Antal kör­jegyző bükkszenterzsébeti és Zimányi Margit tanítónő bükkszenterzsébeti, Szakács Sándor földműves és Bodó Katalin szolgáló egri, Rózsa Bertalan cs. és kir. gyalogos és Gulyás Erzsé­bet hajadon egri, Pacsku István kocsis és Bor- bás Rozália földművesnő egri lakosok. Halottak névsora. Hegedűs János magánzó 83 éves, Ftigedi Anna 6 éves, Kiss Mária ma­gánzónő 53 éves, Majoros Bertalan 2 hónapos, Horváth Albert ügynök 37 éves, Román János földműves 77 éves, Merczel Róza szolgáló 38 éves, Karkusz Rozália 7 hónapos, id. Huszár Jánosné szül. Városi Rozália 72 éves, Kovács Mihály kőműves 24 éves, Vancsai János 12 hónapos, Angyal István pince-mester 25 éves, Kovács Istváu földműves 73 éves, Mata Sán­dor 2 hónapos, Balázs József 1 hónapos, Kö- vesi Elek napszámos 52 éves, Péter Lászlóné szül. Borhy Róza 26 éves korában. A májusi menetrend. Az uj nyári vasúti menetrend, mely május 1-én lép életbe több rendbeli előnyös változást hoz. így a vámos- györk—gyöngyösi vonalon két uj vonatpárt he­lyeznek forgalomba, amelyek segélyével általá­ban, de kivált Eger felé fog a közlekedési idő megrövidíttetni. (Az uj vonatok Vámosgyörkről reggel 4 óra 10 perckor és délelőtt 10 óra 58 perckor indulnak Gyöngyös felé; Vámosgyorkre érkeznek az uj vonatok reggel 5 óra 39 perc­kor és délután 12 óra 24 perckor. A Gyöngyös­ről most reggel 4 óra 12 perckor induló vonat május 1-től már 3 óra 5 perckor indul.) A füzes- abony—egri vonalon is uj vonatok lesznek, me­lyek kivált Budapest felől fogják a helyzetet és a postaszállítást lényegesen megjavírani. (Füzesabonyból délelőtt 9 óra 34 perckor indul Eger felé és Egerből Füzesabonyba érkezik délelőtt 11 óra 31 perckor.) Az uj vonat azon­ban csak akkor fog járni, ha a makiári kitérő készen lesz, ami május hó végére remélhető. A hatvan—ruttkai vonalon a Hatvanból éjjel induló vonat Fülekig fog közlekedni, Fülekről pedig délben indul majd egy vonat, amely Hatvanba délután 4 óra körül érkezik. Rövid hírek. Mozi kerestetik! Heves nagy­község kellő hivatalos formában versenytár­gyalást hirdet „egy állandó mozgószinháznak kizárólagossági joggal való létesítésére.“ Az ajánlatokat május 2-án délelőtt 10 óráig fo­gadják el. — Csikóvásár. A cs. és kir. 7-ik számú lóavató-bizottság a katonai csikótelepek részére csikóvásárt rendez és pedig május hó 13-án reggel 8 órakor Füzesabonyban, május 14 én reggel 9 órakor Tiszanánán és május 29-én reggel 8 órakor Kompokon. Kizáróan csak három éves csikókat vásárolnak. Eladó még: 90,000 drb. gyökeres és 300,000 sima riparia portaiis vessző, 10,000 drb. sima rupestris monticola és 50,000 drb. gyökeres fásojtvány. Gröber Jenő szőlőbirtokosnál. Eger, Knézich Károly-utca. EGER. (32. sz.) Eladó Mária utca 1. számú, (Széchenyi-utcai sarokház) 2 modern úri lakásból álló új ház. Miskolczon, Urak-utca 19. számú, 5 lakásból álló házam eladom, esetleg egy egri házzal elcserélem. Közvetítőkkel nem tárgyalok. Ér­tekezhetni Radii Károly tulajdonossal. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, te­metkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érc­koporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek reudezéset a leg­egyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyász­kocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Irodalom. Vizsgálati jutalmúl ajánljuk Patkó Pista, meg A két Daru testvér történetét. Mind a két népies olvasmányt Kriston Endre egri érseki titkár irta és mind a kettő pályadíjat nyert. Tanul­ságos, érdekes, szórakoztató, nemesítő hatású olvasmányok ezek és egyenesen a nép fiai számára valók. A Patkó Pista című jutalom-köny­vet a Szent-István Társulat árúsít ja (Budapest, VIII. Szentkirályi-u. 18.) 10 példányonkint 4 kor. 50 fillérért; A két Daru testvér története pedig 20 fillérjével Egerben a líceumi nyom­dában kapható. Mária-kongregáció. Hitbuzgalmi képes havi folyóirat. Szerkeszti Bangha Béla S. J. (Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Mária-utca 25.) Legújabb száma a következő gazdag és változatos tartalommal jelent meg: Ki jön Lourdesba? — A külföld példája. — Az eucharisztikus szakosztály. Bozóky Géza dr. — Kongreganisták a tengeren. Vay A. Péter gróf. — Egy kis sajtóévődés. — Kongregációt a hadseregbe! Ruttkay Aladár. — Tövisek kö­zött. Magister. — Levelek egy Mária-leányhoz. Laci bácsi. — Elesett egy előőrs. — Újjáéled a zámbézi-i misszió. — Én meleget hozok. Te vagy. . . Hálaadó ének. Mentes Mihály. — Imád- ságos keresztes hadjárat Afrikáért. — A Mária- tisztelet az egyház történetében. — Kongregá­ciói élet. — Irodalom. — Telefon. Yes-Oui-Si folyóirat az angol, francia és német nyelv könnyű és szórakoztató módon való megtanulására. Külön van kezdők és külön haladók tanfolyama. Előfizetési ára a havon- kint kétszer megjelenő gyakorló füzetnek év- negyedenkint 3 korona. Az előfizetés bármikor megkezdhető. Egy ideig szünetelt ez az ügye­sen szerkesztett nyelvtanító folyóirat, de most ismét megindítják, reménykedve a közönség jól megérdemelt támogatásában. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, III., L^jos-utca 92. A Zászlónk ifjúsági lapnak áprilisi száma a szokásos magas színvonalon van. Pompás komoly és tréfás ismeretterjesztő és szépiro­dalmi cikkei mellett igen értékesek az illuszt­rációi. A Zászlónk még felnőtteknek is kedves olvasmány. Előfizetési ára 2 korona egy évre. (Szerk. és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Dam- janich-u. 50. sz.) Iskolaügy. Szabadkőműves iskolaügyi politika. (N. E. dr.) Balogh Jenő, igazságügymi­niszter, aki a tanítói fizetésrendezési törvény tárgyalásakor az uj közoktatásügyi minisztert helyettesítette, azt mondotta, hogy a 32.500 néptanító közül csak 2500 tanító zavarog, a többi nyugodtan él. 1913. április 19. A miniszter tévedésben van, mert körül­belül csak 300 néptanító idézi fel a zavargást, a többi nyugodtan él. Ez a 300 szabadkőmű­ves tanító toborozta azt a 2500 tanítót, akiről a miniszter említést tett. Aki ismeri a szabad- kőművesek harcmodorát, az nyomban tisztában van vele, hogy 300 szabadkőműves tanító ké­pes 2200 nem szabadkőműves tanítót hamis jelszavakkal megtéveszteni és nyugodt békés polgárokból türelmetlen, felforgató törekvések szolgálatába álló tanítókat faragni. A szabadkőmfivesűk, amióta Tisza István kegyelméből a választói jog kérdésének meg­valósításától eltávolíttattak, a tanítás kérdésére vetették magukat és úgy a titkos páholymun­kákon, mint a nyilvános szereplésükben a taní­tás, nevelés kérdéseit és ezeknek a valláshoz és államhoz való viszonyát tárgyalják. A nyilvános irataikban úgy állítják be a kérdést, mintha Apponyi, Zichy és Barkóczy katolikus nevelést akartak volna inaugurálni az elemi iskoláktól kezdve az egyetemig. Pedig Zichy János, volt miniszter határozottan meg­jelölte programmbeszédében, hogy kultúrpoliti­kájának lényege: „keresztény és magyar ne­velés.“ Ez Magyarországban, mint keresztény, magyar államban igen természetes is. Zichy János nem azt mondta, hogy katolikus nevelést akar, hanem azt, hogy az oktatás „keresztény“ szellemben történjék, ami bármely keresztény felekezet szellemében való nevelést jelenti. Ez pedig a szabadkőműveseknek, mint valláselle­nes egyesülésnek, igen fáj. Ezért örültek Zichy János távozásán és ezért szerették volna sza­badkőműves testvérüket, Molnár Viktort az ál­lamtitkári székbe visszaültetni. Már a múlt évi XVI. nemzetközi szabad­gondolkozó kongresszuson, Münchenben, azt a határozati javaslatot fogadták el, hogy az egy­ház és az állam közössége a tudományt, iskolát és nevelést az egyháztól függővé teszi. Minden vallásközösség egyúttal kulturaellenes is (?!) erősen gazdasági hatalom és jogosulatlanul reklamálja a közvagyonnak egy jelentékeny részét a maga céljaira. A kongresszus követeli az egyház és az állam szétválasztását és en­nek további folyomáuyaképen az egyház és iskola szétválasztását. Kéri tehát az összes országok szabadgondolkozóit, hogy a törvényhozást az elkülönítés végrehajtására „ kényszerítsék." A val­lási társulatok magántársulatokként kezelendők, amelyek szükségleteiket saját eszközeikkel kö­telesek fedezni, vagyis semmiféle közpénz nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom