Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-19 / 32. szám

1913 április 19. EGER. (32. sz.) 5 fordítható vallási és egyházi célokra. „Meg­szabadítandó" minden egyházi befolyástól az egész közélet, igazságügy, betegsegélyezés, jótékony- sági ügy s a militarizmus. Mint leghathatósabb eszközt az egyház és állam szétválasztására, a kongresszus azt óhajtja, hogy mindenütt, ahol csak lehet, propagálják és hajtsák végre az egyházközségekből való kilépést. Különösen azonban már a szétválasztás előtt „előmozdítandó az ifjúság észszerű nevelése." (Nálunk ezt az észszerű nevelést a Galilei­kor eszközli, mely a szabadkőművesség elő- is kólája.) Ezért fáj a szabadkőműveseknek, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium évenkint 20 milliónál többet fordít a felekezeti népokta­tás fejlesztésére, amely felekezeti népoktatás nem mindig katolikus. Nem is az ellen küzd a szabadkőművesség, hogy a felekezeti oktatás ne katolikus legyen, hanem az ellen, hogy bár­mely keresztény felekezet szellemében történjék az oktatás. Tschirn (Németország) kifejezetten hangoz­tatja, hogy a kereszténység nem volt képes az emberiséget egyesíteni és az emberiségnek boldogságot adni, tehát — eltörlendő. El kell vetni a vallási tekintély, a politikai privilégi­umok és a töke visszaéléseinek hármas igáját. Hűeket pedig azt mondja, hogy az ész és tudo­mány diadalát a babona és kinyilatkoztatás „sötét szelleme“ fölött elő kell mozdítani. Kí­vánja az egyetemekről a teológiai fakultás ki­küszöbölését. Ez az alapeszméje a Dél cimü szabadkőmű­ves újság ama cikkének is, amelyet a termé­szettudósok veszprémi kongresszusa alkalmá­val hozott. „Mig a nyugati államokban — Írja a Dél — a római katolikus egyház egymásután szen­vedi vereségeit, addig nálunk diadalról-diadalra rohan. Mintha renaissance a akarna keletkezni a középkornak, oly erővel tör előre minden té­ren. Magyarországon a természettudósok ván­dorgyűlésére Veszprémben egy püspököt kér­nek fel védnökül, ami szomorú jellegzetességet ad a magyar természettudósok komolyságának és szellemi színvonalának. Az a beszéd pedig, amivel a püspök a gyűlést megnyitotta, mu­tatja azt a megdöbbentő tünetet, hogy mit ké­szek szabad, önálló gondolkozásu férfiak az egyház tekintélyétől megmámorosodva lenyelni. A természettudósok között nem akadt egy sem, akiben nemhogy bátorság, de saját tudományá­nak csak aunyi megbecsülése is leit volna, hogy egy szóval is kifejezésre juttassa tilta­kozását. Ez arra vall, hogy Magyarországon már a legexactabb tudomány művelői is rab­igáját nyögik a klerikalizmusnak. — Ausztriá­ban pedig eucharisztikus kongresszus ürügye alatt vonul fel a harcias klerikálizmus, hogy a maga hatalmát demonstrálja. Oltár és trón még egyszer összeölelkeznek az utcán, hogy példájuk követésére buzdítsák a tömeget.“ A felekezeti iskolaellenes mozgalmat ha­zánkban a Demokratia című páholy szítja, amely­ben Honig János, ügyvéd indítványozta, hogy a népoktatásügyi intézetek tanitói vármegyénként, a középiskolák több megyéből egyesítve alakuljanak ta­nítót és tanári kamarákká. Ezeknek képviseleté­ben létesíttessék a megyei, illetve kerületi is­kolatanács, mely a helyi szakfelügyeletről, fe­gyelmi ügyek elintézéséről gondoskodjék. Meg­állapítja a tényleges szükségleteknek megfelelő iskolafejlesztési programmot, végrehajtja a ha­tásköre alá tartozó területen az iskolai tör­vényeket. A vármegyei, illetve kerületi iskolatanácsok kép­viseleti alapon, együttesen szervezik az országos iskolatanácsot. Ez teremtené meg az egységes taní'ási és nevelési rendet. Ez állapítaná meg a tantervet, fegyelmi szabályzatot és a szol­gálati pragmatikát, a törvényhozás elé kerülő iskolaügyi dolgokban a min szter tanácsadója lenne. Az országos iskolaügyi taDács ügykörébe tartoznék a kinevezésekre vonatkozó hármas jelölés joga, amit a kormány figyelmen kívül nem hagyhat... Mindezekből láthatjuk, hogy a szabadgon­dolkozók és szabadkőművesek iskolaügyi politi­kájukon tervszerűen munkálkodnak és tisztán áll előttünk az az irány, amelyet megvalósí­tani akarnak és azok az eszközök is nyilván­valók, melyekkel terveiket megvalósítani tö­rekszenek. Kinevezés. Gusztin Mihály és Maresányi Győző (utóbbi a III. fiúosztály vezetésével egybe­kötött állásra) jászfényszarui tanítókká egy­házhatósági megerősítést nyertek és kinevez- tetettek. Mikor jön a fizetési többlet? A tanítóság fizetésrendezésére vonatkozó kimutatásokat a kir. tanfelügyelőségek április hó 10-én ter­jesztették fel a minisztériumhoz s igy a több- leti utalványok, a törvény szentesítése után, — lehet, hogy már május honapbau — leér- kezneka tanítók kezeihez. Szlöjd-tanfolyam. A Alföldi Magyar Közm. Egyesület Jásznagykunszolnokmegyei és Szol­nok városi Osztálya Bizottssága kimondotsa, hogy a vármegyebeli tanítóság részére a nagy­szünidőben 4 hetes szlöjl-tanfolyamot szer­vez. Akik e tanfolyamon résztvenni szándé­koznak, ezt április 25-ig jelentsék be a szol- ookmegyei kir. tanfelügyelőségnél. Mozi a pedagógia szolgálatában Egy lon­doni iskolaszék elhatározta, hogy a kinemato­gráfiát a tanítás praktikus segédeszközei közé sorozza be, mint a szemléltető oktatás uj és célszerű módszerét. Egyelőre csak kisérlet- képen, ámbár igy is széles alapon óhajtják igénybe venni és az eredménytől teszik füg­gővé, hogy csakugyan alkalmas-e a mozi a komoly pedagógiai szolgálatok teljesítésére; ez esetben általánosítják és a tanítás rendszeres szolgálatába vonják. Egyelőre csak hat iskola nagytermében les/nek kinematografiai előadá­sok, napjában négyszer. A kiválasztott iskolák termei ezer gyermek befogadására alkalmasak. Minden előadás ötveu percig tart és ez a mód naponkint négyezer gyermeknek nyújt alkal­mat arra, hogy a filmek segélyével tartott szemléltető előadáson részt vehessen. Minden csoport meghatározott napokon és órákon ve­het lészt az előadásokon, úgy, hogy pontosan a többi tantárgyhoz sorozhatja tanrendjén a d'ák a f hér vászon által előadott órát is. Az előadás alatt semmiféle szóbeli magyarázatot nem tartanak, mivel ezt célszerűtlennek talál­ták. A gyermekek egész figyelmét a látható előadásra óhajtja« koncentrálni, ellenben a ta­nároknak kötelessógök, hogy előadás előtt és után az előadandó és előadott képekhez ma­gyarázattal szolgáljanak. A megtiltott Himnusz és a tanító. Zemplén vármegye tanfelügyelőjének jelentése szerint Olegsár Vazul minyevágási görög-katolikus tanító még a múlt évben följelentette Zima György gk. esp-reslelkészt és egyházkerületi tanfelügyelőt, azt állítva róla, hogy az iskolai záróvizsgálaton megtiltotta a növendékeknek a Himnusz éueklését, sőt még azt is megtil­totta, hogy a gyerekek magyar köszöntő ver­seket szavaljanak. A közigazgatási bizottság a megtartott vizsgálat alapján annak idején a közoktatásügyi miniszterhez tett jelentést és ezzel a dolog be is fejeződött. A közokt. miniszter most leirat ban utasította a közigazgatási bi­zottságot, hogy a tanító ellen rendelje el a fegyelmi vizsgálatot és igy állapítsa meg, hogy Ferdére tapos**, kisiklás, fáradtság, az ide­gek rázködtatása kizárva I üersonmUvek Budapest, VII. OOOC Alapíttatott 1899-ben. Vilmos kocsigyártó és fényező Egerben, Almagyar-utca 4. sz., saját-ház. Ül Van szerencsém afnagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy zn.a,g"37- készkocsi. ra-IfetáirsLZZZLSit a mai kor legmagasabb műízlését is minden tekintetben kielégítő ruganyos, új és javított kocsikkal felszereltem. Raktáramban a legfinomabb kivitelű és a legeggszerűbb kocsik állandóan készen kaphatók. — Uj kocsiknál 2 évi jótállást vállalok. Használt kocsikat a legmagasabb árban becserélek. Javítást és átalakítást szolid árban, pontosan és lelkiismeretesen eszközlök. Levélbeli megkeresésre kívánatra személyesen megjelenek. Kész ruganyos kocsi-ülések mindenkor kaphatók. Alapíttatott 1899-ben.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom