Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-22 / 16. szám
4 EGER. (16. sz.) 1913. február 22. akarunk még több hibában gyönyörködni 20 négyszögméternyi területen ?! * Van színházunk, — nincs színházunk. Eddig azt hittük, hogy van színházunk nemcsak a színészek, hanem a hangversenyek és műkedvelő előadások számára is. Most győződtünk meg hogy — nincs színházunk. Miként Ézsau eladta az elsőszülöttségi jogát egy tál lencséért, azon- képen kiadta Egerváros képviselőtestülete a színházat egész esztendőre, (a színészek itt- működését nem számítva) az esztendő minden napjára kerek egyezer koronáért — mozinak. Most már azután nem a tanács, nem a szinügyi bizottság adja ki a színházat, hanem a bérlő, még pedig olyan áron, ahogy — neki tetszik. Egy estére például 40—50—60 koronáért (holott ő egy estére 3 kor. 50 fillér bért fizet). A legérdekesebb pedig a dologban az, hogy a bérlő már négy hónapja parancsol a színházban, de — a szerződést nem hajlandó aláírni. Az abderai állapot e rajzához csak egy megjegyzést fűzünk; azt, hogy ha a színház mozi-előadás alkalmával égne le: — a város nem kapja meg a biztosítási dijat, hacsak a külön megállapított magasabb biztosítási díjtételt nem fizeti. A katasztrófa pedig annál könyebben megeshetik, mert hiszen a vetítő készülék egyik páholyban van, nem pedig vasbeton, vagy vas cellában. Tehát: építettünk színházat, de nincs színházunk, sőt ha leégne, a magunkéból építtethetjük újra. Ez mind jó üzlet — 1000 korona ellenében. Az 1000 korona tegnaptól — nem gilt, mert a bérlő — leszedvén a téli hónapok tejfölét — négy hónapi bérösszeg (333 kor. 33 fill.) lefizetése után, ott akarja hagyni a színházat. És ott hagyhatja, mert — nincs szerződése, ami kötné! Tájékoztató. Február 22. Kunos Ignác dr. előadása a Kaszinóban. „ 23. A Kér. Iparoskor rendkívüli közgyűlése. „ 23. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. 23. Országos vásár Tiszanánán. „ 24. Pót-vásár Verpeléten. „ 25. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Domoszlón. „ 26, 27. A kápolnai csata évfordulója is a köny, mikor ismerős jó embereitől, rokonaitól szives szavakkal elköszönt s azok mind jó szerencsét kívántak útjukra, hogy pár esztendő múlva újra visszatérhessenek az újvilágból meggazdagodva, s idehaza az édes honi földön nyugodhassanak meg, fáradságos munkálkodásuk után.. . Útlevelük kezükben volt már, kis batyujuk is összecsomagolva, s Benkő mester, mikor reszkető kezekkel följegyezte még magának, hogy először Budapestig kell vasúton utazniok, onnan megint Fiúméig, s csak ott szállnak föl a nagy tengeri hajóra, mely átszállítaná őket az aranyok országába, biztatóan fordult Esztikéjéhez: — No lelkem, Esztikém, a jó Isten segítségével induljunk 1 Esztike nem felelt semmit, csak az ajka remegése, meg a fájó, könybeborult tekintete árulta el szivének nagy háborgását. Olyan volt ez a nézés, mint az áldozati bárányé, mely látja megölője kezében a gyilkos kést, de szólni nem tud, csak a szemével könyörög kegyelemért. Benkő mester megérezte azt a nagy fajdalmai, mely halovánnyá hervasztotta Esztike szép rózsás arcocskáját, s megindúltan simogatta meg lágy aranyhaját. HÍREK. Eger, 1913. február 18-án. Halálozás. Hatvani Hatvány Deutsch Sándor báró, a főrendiház tagja, nagyiparos, a Ferenc József rend nagykeresztese élete 61-ik évében Nagysurányban, ahová az ottani cukorgyárának megtekintése végett utazott, hirtelenűl, szívszélhűdésben elhunyt. A boldogult a magyar közgazdaság és ipar fejlődésének szerencsés kezű és avatott vezető férfit volt. A hatvani országos hírű cukorgyáron kívül még más három cukorgyárat is alapított. Közgazdasági és ipari tevékenységéért Őfelsége, a király, előbb főrendiházi taggá, utóbb (1909-ben) magyar báróvá nevezte ki. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának sorrend szerint a harmadik virilis tagja volt a boldogult, mert évi 16151K 84fillér egyenes adót fizetett. Temetése ma, február hó 21-én délután 2V, órakor ment végbe Budapesten, Dagy részvét mellett. A 101-dik ismeretterjesztő előadás. Az egri kát. főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak sorozatában vasárnap délután lesz a 101-dik előadás. Ez alkalommal Farkas Alberik főgimn. tanár: A radio-telegrafia (szikra-táviró) elméletét és gyakorlati alkalmazását ismerteti vetített képekkel illusztrálva. Az előadás délután pontban 4 órakor kezdődik s a belépődíj a szokásos 20 fillér. Érdekesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a már eddig tartott 100 ismeretterjesztő előadás mindössze 21 előadó között oszlik meg, akik 1901. december 8-tól kezdve 1913. febr. 16- ig, időrendben következve egymás után, igy vették ki részüket az értékes kultur-munkából: Maczki Valér dr. 2 előadást tartott, Küzdi Aurél 7-et,, Markovits Bálint dr. 3-at, Nagy Béni dr. 8-at, Kürti Menyhért dr. 7-et, Mátrai Rudolf 10-et, Varga Damján dr. 1-et, Kassuba Domokos igazgató 12-őt, Radványi Teofil dr. 3-at, Perényi Kandid 5-öt, Werner Adolf dr. 2- őt, Juhász Ervin 4-et, Madarász Flóris dr. 17- et, Kovács Pius dr. 9-et, Pölöskey Kornél 3- at, Unger Barnabás dr. 1-et, Kalovits Alajos dr. 2-őt, Rédei Gerő 1-et, Braun Jácint 1-et, Dombi Márk dr. 1-et és Békefi Rémig dr. apát 1-et. A Jogakadémiai Kör, az I. félév végén történt eltávozások folytán megüresedett állá— Ne búsulj, édes galambocskám; meglásd, milyen nagy örömed lesz, ha rövid pár esztendő múlva aranyakkal megrakodva, fényes úri ruhában jövünk vissza, hogy örökre itthon maradjunk! Mert nagy boldogság ám a gazdagság! Esztike szó nélkül csüggesztette le bús fejecskéjét, s nem válaszolt apja beszédére semmit. Mit is tudott volna ?! Hiszen őt nem csábította a meggazdagodás vágya abba az ismeretlen, idegen világba, melyről annyi fényes mesét mondtak azok, kik már egyszer megjárták, és — újra visszamentek, hogy tovább gyűjtsék a csillogó aranyakat. Ez a sok csillogó, fényes arany ejtette meg a Benkő mester gazdagság után sovárgő szivét is ; ő csak ezeket látta, de nem ismerte a sok nélkülözést, nyomort, véres verítéket, melynek árán tudták csak megzsugorgatni azt a pár darab bankót, a hazug kincset. Benkő ezeket szomjazta, s azért nem hallgatott Esztikéje könyörgésére, ki minden csábító, hízelkedő beszédjére, csak egyetlen rövid szócskát tudott rebegni könyes szemekkel, remegő ajakkal: „Maradjunk 1“ (Vége következik.) sokat, a következőkép töltötte be: jegyző lett Szanda József I. é., ellenőr tíiemtschik Ferenc IV. é., háznagy Síké János II. é.; új választmányi rendes tagok: Marinkovics Milenkő I. é., Schultz Alajos II. é., póttagok: Kovács István IV. é., Vereb György II., Gál Rezső II. é., Csank István II. é., joghallgatók lettek. — Az irodalmi szakosztály elnökévé Fógei Zoltán II. é., előadójává Légmán Leó I. é., új tagokká: Nemecsek Aurél II. é. és Bardóczy György I. é. joghallgatókat választották. Végül a Menza-bizottságbau megüresedett, tagsági helyet Veréb János I. é. joghallgatóval töltötték be' Közgyűlés. Az Egri Kér. Iparoskör vasárnap, f. hő 23-án, délelőtt 11 órakor a Kör nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a választmánynak az a javaslata lesz, hogy a Kér. Iparoskor a Balkay Béla, Kalmár Gáspár, Károly János, Strausz Sándor és Tóth Ágoston által a Hevesmegyei Takarékpénztártól megvett, a Széchenyi-utcai Harti-féie házban s az ott létesítendő vállalatban mint társtulajdonos vegyen részt. A török nő. Említettük már, hogy Kunos Ignác dr. egyetemi magántanár, a Keleti Akadémia igazgatója s a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Egerben előadást tart Törökországról. A tudós turkologus, mint a Kaszinó vendége, szombaton, (február 22) este 8 órakor tartja meg előadását a Kaszinó nagytermében. Értekezésének tárgya: A török nö lesz és a belépő díj 1 koronában van megállapítva, úgy azonban, hogy a befolyó összeg teljes egészében a török sebesültek segítésére fordítódik. Az előadás után társas vacsora lesz a Kaszinóban, amelyen a résztvevők étlap szerint étkezhetnek. Ez Egri Iparoskor és a választójog. Az Egri Iparoskor, ismeretterjesztő előadásainak során, vasárnap, február hó 23-án délelőtt 11 órakor Jászi Oszkár dr< egyetemi tanár, a Huszadik Század szerkesztője, előadást tart ezen a címen: Az általános választójog történelmi szüksége Magyarországon. Az előadás a Városi Színházban lesz. Olaszországi tanulmányút. Az Országos Katolikus Szövetség a húsvéti szünidő alatt tanárok, tanárnők és tanulók számára olasz- országi tanulmányutat rendez, mely Budapestről március 17-én indul és Nápolyon, Pom- pein, Monte-Cassinon s Rómán át 26-án érkezik vissza. A szövetség az ilyen utazásoknak közművelődési hatására való tekintettel vette föl programmjába ennek a tanulmányútnak rendezését, mely iránt már eddig is elénk érdeklődés mutatkozik. A Keresztény Szociális Egyesület. Az egri Keresztény Szociális Egyesület elnöksége febr. hó 16-án adta ki jelentését az egyesület 1912. évi működéséről, mely a keresztény szellem és az önművelődés jegyében immár hetedik éve munkálkodik tagjainak javára. A jelentésből megtudjuk, hogy az egyesület tagjainak száma az év elején 266, az év végén 285 volt. Az egyesület bevétele az év folyamán 1958 K 75 fillér, kiadása 1635 K 03 fillér, a vagyona 1677 K 12 fillér. A tisztújító közgyűlés a múlt év január 28-án volt, amelyen az elnöki állás mellé ügyv vő-elnöki állást is szerveztek s így a tisztviselői kar a következően alakult meg: elnök Nagy János dr., ügy vezető-elnök Harkabusz László, alelnök Rovó Lajos, titkárok Fülöplmre és Nagy László, pénztáros Mentusz József és Vas Bernát, könyvtáros Konc Bernát és Konc János, akiken kivül még 18 választmányi tag és 5 számvizsgáló intézte az egyesület ügyeit. A vallásos élet ápolására nagy gondot fordított az egyesület vezetősége. A tagok husvétkor
