Eger - hetente kétszer, 1913

1913-02-22 / 16. szám

1913 február 22. EGER. í 16 sz.) 5 közösen végezték szent gyónásukat és zászló alatt, testületileg vonultak a főszékesegyházba, a szent áldozáshoz. Valamennyi ünnepi kör­meneten részt vettek és a vallás-erkölcsi köz­szellem megerősítésére Nagy János dr., Kele István dr., Csanády László és Harkabusz László hitbuzgalmi előadásokat tartottak. Emellett a kulturális törekvé-ek is szépen érvényesültek. A tagok ismeretkörének fejlesztésére 33 elő­adást tartottak, és pedig Hdászy Caesar dr., Nagy János dr., Bozsik Pál dr. a szociológia köréből, Vétek Sándor a gazdaság köréből, Mentusz József a szövetkezeti eszmét nép­szerűsítette, Gyürky Vidor a szervezkedésről, Luspay Kálmán pedig a mértékletességről és takarékosságról értekezett. Hazafias érzületé­nek március hó 15 én nagyobbszabásu ünnep­ség keretében adott kifejezést az egyesület, amikor Rovó Lajos alelnök lelkes ünnepi be­szédet mondott, a tanítóképző énekkara jtedig hazafias dalokat énekelt. Az egyesület tagjai­nak több száz kötetből álló könyvtárát sűrűén és igen szívesen veszik igénybe a tagok. A könyvtárt az idén Nagy János dr. több kö­tettel gazdagította. Az egyesület helyiségében lapokat is olvasnak a tagok. Az elnöki jelen­tés megemlékezik még az egyesület gyászáról, mely nagynevű jótevőjének, Samassa József dr. bíbornok-érsek halálával érte; kiemeli a ke- gyeletes gyászünnepélyt, melyet a katolikusok elhunyt vezérférfia, Zichy Nándor gróf emlé­kezetének szentelt az egyesület és meleg sze­retettel teszi közkincsévé az egyesület tagjai­nak azt a levelet, melyet Szmrecsányi Lajos érsek irt válaszul az egyesület üdvözlő iratára. Végül az egyesület jótóvőinek a tagok részére nyújtott kedvezményeiről találunk érdekes föl­jegyzéseket a jelentésben. A jég másodvirágzása. A jégpálya vasár­nap ismét megnyílt és — a 8—10—12° Celsius fokú hideg kedvez neki! — egész héten na­gyon látogatott volt; sokkal látogatottabb, mint januárban. Két iparvállalat. A két legnagyobb egri iparvállalat 1912. évi üzleti eredményét mél­tatjuk az alább következő néhány sorban. 1) Az Egri Gőzmalom-részvénytársaság 60,678 K bruttó­bevétel mellett 34 859 K tiszta nyereséget ért el. Osztalékot nem fizet az idén, mert tavaly (49,046 K nyereségből) 30 K volt az osztalék, ami 6%-nak felel meg. A nyereségből 30,000 koronát az értékcsökkeuési alaphoz csatolnak, 4859 koronát pedig uj számlára visznek át. A 750,000 K alaptőkével biró vállalatnak 872,400 K elfogadványa van forgalomban, folyószámla­tartozása pedig 129,857 K. A mérleg a malom­telepet 596,015 K-ra értékeli, a fölszerelés és anyagok 52,867 K-val, az ingatlanok 71,608 K-val, a búza- és őrlemény-készlet 367,922 K-val van felvéve, míg az értékpapírkészlet 62,302 K., a folyószámla-követelés 685,910 K., a váltótárca 25,994, a terményekre adott elő­leg 37,166 K. — 2) Az Első Magyar Lakatos- és Lemezárúgyár Részvénytársaság 1912. évi mérlege | 612,285 K 65 fillérrel zárul. Az üzleti év tiszta nyeresége 41.376 K 63 fillér. A 87,100 K. rész­vénytőkével rendelkező vállalatnak 173,615 K 78 fillér a tartalékalapja, 267,677 K 74 fillér az elfogadmánya és 34,471 K 51 fillérrel tar­tozik az anyagokért. A mérleg a pénzkészletet 17,516 K 05 fillérre, a kintiévé árukövetelést 115,434 K 80 fillérre, az áru- és anyagkész­letet 262,724 K 49 fillérre, az ingatlant 109,500 koronára, a gépeket 41,000, egyéb fölszerelést 17,100 és a váltótárcát 49,009 korona 63 fil­lérre értékeli. Háborús hírek izgatják aggodalmaskodó né­pünket, mely a következő híreszteléseket adja szájról-szájra úgy a piacon, mint a melegvízen : Nemsokára vérbe bőrűi a mező, mert kiüt a háború. — A Vécsey-völgyben nem építik már a házakat. Minek ? 1 Hogy az ellenség szétrom­bolja?! — Az urak se végeztetik a tavaszi szőlőmunkát, mert úgy is csak mind legázolja az ellenségé- A katonák panganétját, meg a tisztek kardját már mind élesre fenték és csak a melegebb időt várják, hogy megkezdjék a csa­tározásokat. — Sajnos, népünk aggodalmában sok a jogosultság, mert a helyzet napról-napra fenyegetőbb. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (1913. febr. 14-től 20-ig) a következő szü­letési esetek történtek: Szarvas Sándor máv. mozdonyvezető Margit, ifj. Hám Lajos birtokos János, Prokaj József napszámos Julianna, Ki- tályi György gépész Sándor, Horváth Ferenc földműves Bertalan, Varga Bernát földműves Rozália, Bak János napszámos Sándor, Bilázs Sándor földműves Erzsébet, Béta János föld­műves Julianna, Pogonyi Mátyás napszámos Mária, Bóta Terézia cseléd Piroska, Homolya József kocsis József, Mészáros Béla dr. ezred- orvos Géza, Bátori Sándor szabó mester Ilona, Pálok Bernát földműves Bernát nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Bodó Ferenc földműves és Veres Szidónia hajadon egri, Hajnal Sándor földműves és Szeredi Anna földművesnó egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Nagy Dezső kántor­tanító uraji és Salamon Margit hajadon egri, Fekete Miksa gépkocsivezető budapesti és Weisz Vilma hajadon egri, Márton Ignác lakatos egri és Tatár Anna hajadon budapesti, Sándor Já­nos cs. és kir. gyalogos és Kelemen Margit hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Gulyás Emánuel cipész­segéd 26 éves, Friedmann Józsefné szül. Gut­man Mária 33 éves, Beke András házi szolga 66 éves, Kelemen Margit 11 hónapos, Kis Szi­dónia 5 éves Nagy Rozália gyári munkásnő 19 éves, Farkas Jenő 5 éves, Markovics György földműves 40 éves, Balog László 4 éves, Bóta Piroska 1 napos korában. Rövid hirek. A kedvezményes szö/övesszök ki­osztása. Azok az egri szőlőbirtokosok, akik a féláiu, kedvezményes sima és gyökeres Riparia szőlővesszőkre előjegyeztették magukat, a ka­pott vesszőkre szóló igazolványukat Bayer Henrik városi tanácsos hivatalában átvehetik és a vesszők árát az állami vincellér-iskola igazgatójánál március hó 3-tól 6 áig kötelesek befizetni. A március 6-án, délig ki nem fize­tett igazolványok hatályukat veszítik. — Gyön­gyös és Gyöngyöspüspöki. Gyöngyös város és Gyön­gyöspüspöki község között, tudvalévőén, tár­gyalások folytak az egyesülés iránt.. A terv egyelőre meghiúsult, mert Gyöngyöspüspöki község képviselőtestülete nem egyezik bele az egyesülésbe. — Az adóprés. Eger város szám­vevői hivatala felhívja az adófizető közönséget, hogy amennyiben a város adzfőkönyvben elő­irt adótartozásukat, az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében e hó 15-ig be nem fizették, azt a hónap végéig múlhatatlanul fizessék be a városi közpénztárba, mert a hátrálékosok ellen a zálogolási eljárást megindítják. Iskolaügy. Megbízás. Szmrecsányi Lajos egri érsek a Hevesmegye területén levő róm. kát. iskolák­nál első ízben alkalmazott tanítók és tanító­nők eskütételénél az illetékes iskolai hatóságok képviseletével megbízott Párvy Antal prépost- kanonokot, egri plébánost, gyakori gyöngél- kedésére való tekintettel, ezen tisztsége alól fölmentette és az eskütételeknél az illetékes egyházi hatóságok képviseletével Vencelt Ede egyházmegyei tanfelügyelőt bízta meg. Kinevezés. Bányai István ivádi kántortaní­tóvá kineveztetett, illetve egyházhatósági megerősítést nyert. A fizetési törvény a képviselőházban. Mint: olvassuk, a Házat hétfőre összehívják és a tanítók fizetésrendezési törvényét már csütör­tökön (február 27-én) tárgyalás alá veszik. Persze semmi kétség nem lehet az iránt, hogy — rövidesen elfogadják a bizottság által ja­vasolt módosításokkal. Szociális tanfolyamok a katolikus képzők­ben. Az Országos Katolikus Tanügyi Tanács minapi ülésén jelentette Giesswein Sándor elnök, hogy a kultuszminisztérium üdvösnek tartja a képzőkben szociális tanfolyamok szervezését, amelyek költségeit a püspöki kar és a vallás­alap fogja fedezni. A tanács többek felszóla­lása után kimondta, hogy ezeket a kurzusokat úgy a katolikus tanítónőképzőkben, mint az óvónőképzőkben kötelezően kívánja életbelép­tetni, a tanítóképzőkben pedig azokat kívána­tosnak tartja, ilyen értelemben fog felterjesz­tést tenni a püspöki karhoz. Visszavetették az analfabéta-javaslatot. Washingtonban a szenátus azt a törvényjavas­latot, amely az analfabétáknak megtiltja az Amerikába való bevándorlást és a mely ellen Taft is vétót emelt, igen csekély többséggel elvetették. Az Első Magyar Országos Gyermektanul­mányi Kongresszus Budapesten 1913. március 17—18-án tartatik meg. A Magyar Gyermek­tanulmányi Társaság a nevelés nagy munkájá­ból a gyermek megismerését tűzte ki feladatául

Next

/
Oldalképek
Tartalom