Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-05 / 11. szám
Előfizetési árak: Egész évre— _ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. . = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. - 11. szám. —= XXXVI. ÉVFOLYAM. ==— Szerda, február 5. Választójogunk reformja. M. K. dr. Hat évtizeden át szünetelt a politikai jogkiterjesztés munkája. A kormányzó pártok bedugták fülüket, hogy ne háborgassa őket az idők szava. Az ellenzéki pártok — hogy valamit tenni látszódjanak — kidobtak egy radikális jelszót, melynek megvalósítására sem nem gondolhattak, sem nem gondoltak. — A kormánypárt aludt. Az ellenzék egy nagyot kurjantott. És kölcsönösen méltányolták az édes semmittevés örömeit. A poshadó vizek felett imbolygó lidércfény csendéletét a derült égből leszakadó menykőcsapás kavarta fel. Kristóffy József belügyminiszter 1905. december 19.-ki javaslata megszólaltatta az öreg ágyút: „ Választói joga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, magyar állampolgár, Írni és olvasni tud. “ A körülmények, a nem is leplezett célzat, a segédcsapatok, azután a javaslat nyomán támadt általános, egyhangú és nem titkolt országos felháborodás és elképedés nyilvánvalóvá tették, hogy most nem a sátorosünnep mozsárágyuja szólalt meg, hanem a legnagyobb kaliberű s a legmodernebb rendszerű ostromágyúból történt az első lövés a magyar nemzeti államnak ezeréves — és 60 év óta vétkesen elhanyagolt — bástyája ellen. * * * Ezeket kellett előrebocsátanom, hogy hozzászólhassak az egri jogakadémia tanári karának többsége által elfogadott — s a Hevesvármegyei Hirlap legutóbbi számában ismertetett — memorandum kérdéséhez. A memorandum kiinduló pontja s alapelve „az általános, egyenlő, titkos, községenkinti választói jog11, mely mellett egyrészt az intelligencia vezetőszerepe fenntartandó, másrészt a magyar állam nemzeti karaktere biztosítandó. Ezen elvi alapokból kiindulva a memorandum konkrét javaslata a választói jogosultságot 1) a magyar állam- polgárság-, 2) a betöltött 24 éves életkor-, 3) a férflnemhez tartozás-, 4) az állandó lakás általános feltételeihez köti. Ezenfelül értelmi cenzus gyanánt egyelőre az írni és olvasni tudást, tíz év múlva a magyarul írni és olvasni tudást követeli meg. Ha ezt a javaslatot a Kristóffy-féle javaslattal összevetjük, kitűnik, hogy egymástól mindössze abban külömböz- nek, hogy a memorandum egy, illetve két újabb feltételt kapcsol be a Kristóffy feltételei közé. Egyik újabb feltétel az állandó lakás követelménye, a másik, amely azonban csak tíz év múlva érvényesülne, a magyarul írni és olvasni tudás követelménye. Ezek után csak az képezheti kérdés tárgyát, hogy ez az egy, illetőleg két újonnan bekapcsolt feltétel elég garanciát nyujt-e arra, hogy a Kristóffy bombáját a nemzet boldogulásának és üdvének eszközévé változtassa. Az állandó lakás követelménye az Andrássy javaslatából vétetett át. És helyesen vétetett át. Az ugyanabban a községben bizonyos ideig való lakás követelménye kizárja a flottans népességet a választói jogosultságból, s igy konszolidáltabb politika érvényesülését biztosíthatja. Csakhogy az állandó lakás követelménye kétélű fegyver. Kétségkívül hatályos eszköz, — hogy nyiltan beszéljek, — az előretörő szocializmus ellen. Az országban szerte munkát kereső iparos elem, s az erre támaszkodó szocialista pártok érvényesülését szorítja szükebb mederbe. De egyúttal az intelligenciának és következésképen a legintelligensebb magyar elemnek a szupremáciáját veszélyezteti ; éppen azt, amit a memorandum biztosban dónak jelöl meg. Tapasztalati tény, hogy a legintelligensebb elem mindig a legmozgékonyabb. A röghöz kötöttség egyrészt oka, másrészt eredménye az elmaradottságnak. Ezt bizonyítja a statisztika is. A 24 éven felüli írni-olvasni tudók között legalább 3 éves domiciliuma van: a magyar anyanyelvűek Ső^/o-ának, a németek 92-5%-ának, a tótok 92-9%-ának, a románok 94-8%-ának. Ezen a eimen tehát az elmaradottabb és megbízhatatlanabb népelemeknek nagyobb érvényesülést biztosítunk, mint az intelligensebb és államhű népelemeknek. A legintelligensebb magyarságra ez a feltétel a leghátrányosabb, a legelmaradottabb románra a legkedvezőbb. Ez a feltétel tehát, mig egyrészt a szocialistákat visszaszorítja, másrészt a nemzetiségeket kedvezményezi. Már pedig, ha az képezi a kérdés tárgyát: ki veszedelmesebb a magyar nemzeti államra, a szocialisták-e, vagy pedig a nemzetiségek? én habozás nélkül az utóbbiaknak adok e téren elsőséget. Az állandó lakás követelménye tehát csak a szocializmus visszaszorítására hatályos — és kétségkívül szükséges — eszköz, de magában veszedelmes. Mellette kétszeresen szükség van egyéb olyan feltételekre, amelyek másrészt az intelligenciának és a magyar fajnak szupremáciáját biztosítják. Ilyen eszköznek tekinti a memorandum azt a másik megszorítást — amely azonban csak tiz év múlva érvényesülne —: a magyar nyelven való irni- olvasni tudás követelményét. Hát én nem állítom azt, hogy ez a követelmény a nemzetiségeknek olyan otromba elnyomása volna, amilyen például a lengyeleket kisajátító törvény, vagy a román népoktatási törvény. De az bizonyos, hogy ez a követelmény — ebben a formában — a nemzetiségek olyan hátrányolását jelentené, ami eddigi jogfejlődésünkben ismeretlen, s attól idegen. Amint sohasem tétetett nálunk a polgári és politikai alapjogok megszerzésének feltételévé bizonyos fajhoz való tartozás, úgy sohasem volt a polgári és politikai alapjogok gyakorlásának előfeltétele az, hogy valaki az állam nyelvét beszélje. Erdélyben 1848 előtt másként volt. S épen ezért az 1868: XL III. t.-c., az unió részletes szabályozása alkalmából, világosan eltörli a régi erdélyi jogállapotot, mondván: «Erdély minden lakosa, nemzetiségi, nyelvi és vallási külömbség nélkül egyenjo- gunak nyilváníttatott, ... és az egyesült Magyarország és Erdély összes honpolgárainak egyenjogúsága polgári és politikai tekintetben újabban is biz- tosíttatik.» Négy részletes választójogi reform- javaslat próbálta már eddig megoldani
