Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-13 / 100. szám

Blőíizetésl áruk:

Egész évre- _ 10 korona

Fái évre--------5 »

N

egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a *an szellemi részét illető közlemények 1 intézendők. =====

Kiadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfize- lések és hirdetések küldendői

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1913.

100. szám.

XXXVI. ÉVFOLYAM.

Szombat, december 13.

Függetlenségi politika.

(Gondolatok Nagy Emil dr. hétfői előadásából és előadásáról.)

Az államnak egyik legelső alkotó eleme nem a közös föld, vagy a közös törvény, hanem a polgárok összessége. Innét van, hogy az állam gazdagsága tulajdonképen az állampolgárok gazdagsága, az állam jóléte az állampolgárok összességének jóléte s az állam műveltségi fokát az állampolgárok műveltségének mértéke jelöli meg. Természetes ennélfogva, hogy az állam függetlensége sem lehet más, mint az állampolgárok függetlenségének együt- tessége, összehalmozódása. És valóban, csak az olyan államnál lehet függetlenségről beszélni, amelynek polgárai úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben szabadok. Viszont ebből a tételből az következik, hogy ha valamely államot, vagy nemzetet függetlenné akarnak tenni, ahhoz éppenséggel nem elég a függetlenség proklamálása, valamint a szolgaságban megöregedett emberből sem csinál valódi urat semmiféle főnyeremény, vagy milliós örökség.

Ezért nem lehet máról-holnapra belecsöppenni a valódi függetlenségbe s ezért kell a független állampolgárokat nevelni összesen és egyenkint. De világos ebből az is, hogy a valódi függetlenségi politika nem a fórumon kiabált hangos és hangzatos jelszavakból áll és hogy a magyar nemzet függetlenségét sem csupán a szép beszédek teremtik meg. A függetlenségi politikának tettekben kell nyilvánulnia. Csakis tettek által érhető el, hogy a magyar nemzet, a magyar állam igazában függetlenné legyen, ne csak eltéphető papiros biztosítsa a függetlenségét.

Hogy pedig senki félre ne értsen, már előzetesen kijelentjük, hogy a „tettek“ itt nem a függetlenségi eszméért kifejtett agitációt jelentik. Nem, hanem legfőképen a munka szeretetét az egész vonalon, a társadalom, a nemzettest minden tagozatában s a kötelességek lelkiismeretes teljesítését mindenütt és mindenkor.

Aki csupán a kormányt szidja, az még nem csinál függetlenségi politikát, bármilyen okos ember is egyébként s bármily lelkiismeretesen rójja is le naponkint ezt a magára vállalt kötelességet. Evvel ugyanis nem viszi előbbre a nemzeti függetlenséget sem az állampolgárok összességében, sem az egyeseket tekintve. Ellenben minden magyar ember függetlenségi politikát csinál, aki jövedelméhez mérten, takarékosan él, mert előrelátó és anyagiakban függetleníti magát, hogy azután erkölcsi j

és politikai tekintetben is biztos a- lapokon állhasson. Függetlenségi politikát csinál az a suszter, aki jó cipőt, vagy az a szabó, aki jó ruhát varr, mert erősíti vele a maga erkölcsi és anyagi tőkéjét, biztossá teszi megélhetését. Függetlenségi politikát csinál az a földműves, aki — okos gazdálkodással, szorgalmas munkával — minél több jövedelmet vesz ki a földjéből. Függetlenségi politikát csinál az az uradalom, amely jó sajtot készít, állatokat nemesít, mert fölöslegessé teszi a külföldi termék behozatalát, csökkenti a behozatalt s igy benntartja a pénzt, illetve növeli a nemzeti vagyont, amelynek nagyságával egyenes arányban van az anyagi, erkölcsi és politikai függetlenség.

De függetlenségi politikát csinál az a tisztviselő is, aki nem hiába veszi fel a fizetését, hanem minden tőle telhetőt megtesz, hogy hivatalát becsületesen ellássa. Egész emberért fizetik, tehát egész emberért dolgozik. A függetlenségi politikát szolgálja a tanár, a tanító, aki példájával nevel a munkaszeretetre, aki lelkiismeretesen végzi a dolgát: jól tanítja, jól neveli a reá bizott ifjúságot. És függetlenségi politikát csinál az a szolgabíró, aki nem basáskodik, hanem valódi faj szeretettől,

Áz „EGE 11“ tárcája. Eger «tűzi rend»-je 1811-ben.

Negyedíves füzet, régies rongypapírra nyomtatva, öreg betűkkel... Ä címlapján ez van:

TŰZI ZE3 13 IST XD,

MELLY

ÉRSEK EGER VÁROSSÁ’ SZÁMÁRA

KÉSZÍTTETETT, ÉS A’

MÉLTÓSÁGOS KETTŐS FÖLDES URASÁG ÁLTAL HELYBE HAGYATTATOTT.

*#*

EGERBEN.

A

MYOMTATTATOTT AZ ÉRSEKI OSKOLA’ BETŰIVEL

1811-dik Esztendőben.

A részletes tűzrendészeti szabályrendelethez Fischer István báró, akkori egri érsek fűzött megszívlelendő Intést, mely egész terjedelmében a következő:

Érseki Eger Városunk Lakösinak Köz Hasznára tzélzó Atyai Gondoskodásunk olly Rendeléseket tétetett most közelébb közönségessé, mellyek az emésztő Tűz gyászos következéseinek elhárítására elmúlhatatlanúl szükségesek; még-is a’ mint tapasztaltatott, sokan vágynak ollyanok, kik a’ tűzi Gyúladások veszedelmes környülállásai közt olly hideg vérrel nézhetik Felebaráttyok végső romlását, mintha őket a’ szerencsétlenség csapásai nem érdekelhetnék; holott pedig a’ gyakori Tapasztalás biszonyítya, I hogy a’ Tűz, ha egyszer erőt vészen, a’ szélnek váratlan változása által, oda-is elhat, és kiterjed, a’ hol a’ Tűz kiütésekor épségbe való megmaradást lehetett reményiem; és bátor mindennapiak a’ sztomorű Példák, hogy a’ Tűz dü- hössége a’ gazdagokat-is egy fertály óra alatt koldulásra jutatja; még-is e’ mi Városunkba lakozó Czéhek, és Polgárok közűi sokan, ’ mint a’ múltt Esztendőkben magunk tapasztaltuk, olly restek és késedelmesek a’ Tűz oltásba, hogy a’ Tűzzel küszködő Polgár Társok segítségére óltó eszközökkel nem sietnek. Minden Embertűi az önnön maga szeretete, és a’ Felebaráti szeretet kívánja azt, hogy a’ súljos esetekbe öszsze vetett váltakkal törekedjen magától, és Polgár Társaitól elhárítani a’ veszedelmet. — E’ végett akarjuk és parantsollyuk, hogy Városunk Lakosai a’ Tűz eltávoztatására és megól- tására kiadott Rendeléseinket megtartani, ’s magokat azokhoz alkalmaztatni el ne mulaszák. Külömben, a’ kik, mikor jel adatik a’ Tűz oltásra, tüstént nem igyekeznek Rendeléseink szerént a’ fenyegetődző veszedelmen erőt venni, mint magok ’s mások eránt való kötelességeiket lábok aiá taposó Polgárok itt lévő Javaikból, mellyek a’ Tűz által megkárosított Lakosoknak felsegélésére fognak fordíttatni, kibetsültetvén, Városunkból örökösen kitiltatnak. Költt Egerben Szent György Havának 25-dik Napján 1881- dik Esztendőben.

B. FISCHER ISTVÁN

Egri Érsek.

A tulajdonképeni »tűzi rend« hat levél terjedelmű, a következő bevezető sorokkal:

Érsek Eger Várossá Tanátsa által ezen Város számára készítetett, és a’ Méltóságos Kettős Földes Urasság által kegyessen kirendeltt közülésben megvizsgáltatott, ’s némelly észre vételekkel megállapítatott, annakutánna pedig a’ Méltóságos Földes Uradalomnak kegyes hellyben hagyás, és megerősítés végett alázatosan bé- mutatott Tűzi Rend.

A’ Tűzi Rendnek Négy Fő Részei vannak: 1-ször Miképpen kellessék a’ Gyúlást, vagy Tűz- támadást mind azoknak, mellyek azt okozhatyák, elhárítások által eltávoztatok 2-szor Azt ide-