Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-13 / 100. szám

i 2 EGER. (100. az.) 1913. december 13. emberbaráti érzelmektől áthatva, minden tekintetben azon van, hogy népünk itthon boldoguljon s ne idegenben ke­resse a boldogságot. íme, mily tömérdek útja, módja, eszköze, tere van a valódi függetlenségi politikának. Egy becsületes munkában eltöltött 24 óra, egy józan takarékos­sággal, becsületesen átélt nap többet használ ennek a szent eszmének, mint egy — hangzatos frázisokkal körül- tüzdelt, de egyébként tartalmatlan ve­zércikk. ————————j—■ A vármegye bizottságainak gyűlése. A Jegy­zői nyugdijválasztmány december hó 10-én délelőtt V410 órakor az alispáni hivatalos helyiségben Majzik Viktor alispán elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen a jegyzői nyugdíjszabály­rendeletet módosították, majd pedig több jegy­zői nyugdíj kérvényt intéztek el. — A tiszti nyugdíj választmány ugyancsak december 10-én délelőtt 10 órakor Majzik Viktor alispán elnöklete alatt, gyűlést tartott. A tárgysorozaton több kérvény elintézése szerepelt. — A vármegye állandó vá­lasztmányának pénzügyi szakosztálya a községi költ­ségvetések és számadások felülvizsgálata cél­jából december 10-én délután 3 órakor Kassuta Domokos elnöklete alatt tartott ülést, melyet 13-án d. u. 3 órakor folytat. — A vármegye állandó választmányának közmunka szakosztálya december hó 13-án délelőtt 12 órakor a vármegyeház kis­termében Fiezere József elnöklete alatt tart gyűlést. MegyegyűlÓ8. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága Egerben, a vármegyeház nagy­termében hétfőn, december hó 15-ikén délelőtt l/,ll órakor rendes évnegyedes közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következő fontosabb közügyeket: Évnegyedes jelentések. A számonkérőszék jegyzőkönyve. A jövő rendes közgyűlés napjá­nak kitűzése. A belügyminiszter leirata a dijnoki sza­bályrendelet módosítása tárgyában és ennek kapcsán a módosított szabályrendelet bemuta­tása. Ugyancsak a belügyminiszternek leirata jén észre venni. 3-szor Azt hamar eloltani. És 4-szer az oltás után a’ veszedelmes követke­zéseket, vagy a’ Tűznek újonnan való feléledését megelőzni. Ezután következik a szöveg, mely egészé­ben így hangzik: ELSŐ RÉSZ. A’ Gyúlásoknak elővigyázás által való eltávoz- tatásokrúl. 1- ször Ezentúl minden új Házak nem tsak a’ Városban, hanem a’ Hóstyákon-is, ha tse- réppel, vagy kő sindellel nem födethetnek, leg­alább sindellel fedeztessenek, és tégla, vagy kő kémények által a’ tűz ellen bátorságba helyez­tessenek, mellyre való nézve — 2- szor Semmi új házat építeni, sem valami nagyobb épületbéli reparátziókat, és változáso­kat a’ Város Tanátsa előre kikért engedelme nélkül (a’ fóldozásokat, mellyek által az épüle­tekben semmi változás nem történik, ’s vakolá­sokat kivévén) ezután tenni szabad nem lészen. — Azok, kik új épületet, vagy nagyobb repa- rátziót véghez vinni kívánnak, mindenkor azt a’ Város Tanátsának előre bejelenteni tartoz­nak olly móddal, hogy a’ kik Czéhbeli Kőmives Mester által fognak építtetni; a’ kívánt épü­letnek plánumát-is két hasonló párban elke­rülhetetlenül béadgyák, és tsak akkor, ha annak, a’ Város Tanátsa által kiküldött Comissáriusnak megszemlélése ’s értelmes megvizsgálása szerint az egyik vidimált párja a’ Kőmives Mesternek, vagy tulajdonképpen az építő Gazdának visz­a trahomás betegek gyógykezelése, az árvíz­károsultak segélyezése és a Nagytelek major közigazgatási beosztásának rendezése ügyében. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye átirata a cigányügy rendezése, Torontál vármegye át­irata az orsz. központi Hitelszövetkezet fej­lesztése, Göiuör vármegye átirata a sajtó és esküdtszéki törvények módosítása, Székesfehér­vár szab. kir. város és Fehérvármegye átiratai a reáliskolák fejlesztése, Somogy vármegye át­irata a kisebb kőmives és ácsiparosok munka­körének kiterjesztése, Arad város átirata az aggkori biztosítás, Kolozsvár és Arad városok, valamint Szebenvármegye átiratai az 1907: XIX. t.-c. revíziója, Nagyszeben város átirata a fegyvergyakorlatok idejének szabályozása, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye átirata a községi takarékpénztárak ügyének rendezése tárgyában. Kérelem a budapesti assziszi szt. Ferenc kórháza részére segély folyósítása iránt. A bu­dapesti jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamon részt vett Mártonffy Lajos tb. fő­szolgabíró költségeinek kiutalványozása. Eger város nyugdijszabályrendelete s Deák Mihály felebbezése. Eger város határozata a mozgókép-szinházak szabályzata ügyében és Galambos István dr. felebbezése. Továbbá: Eger városának határozatai a 43,200 korona árviz- kölcsön felvétele, az árvíz rongálásai, a tör­vényszéki aszfalt, a Deák Ferenc-utcai aszfalt, a Szarvas-téri aszfalt és a polgári fiúiskola elhelyezése ügyében. A vakokat gyámolító országos egylet ké­relme 6000 koronás alapítványi hely létesítése iránt. A vármegye alispánjának előterjesztése az 1913. évi községi számadások megvizsgálásá­hoz számvizsgáló elnökök kinevezése, továbbá hitelátruházás engedélyezése és a vármegyei alapoknak gyümölcsöző elhelyezése tárgyában. Pártértekezlet. Hevesvármegye törvény- hatósági bizottságának december hó 15-én, hétfőn, tartandó rendes évnegyedes közgyűlé­sét megelőzően, vasárnap, december 14-én este a megyebizottság ellenzéki tagjai Szederkény! Nándor elnöklete alatt az egri Kaszinó könyv­tár termében, este 7 órakor pártértekezletet tartanak. sza adódik, szabad lészen az építéshez fogatni. — De e’ mellett köteleztetik kiki a’ Tűz ellen való bátorságnak megtartására minden arra szolgáló rendszabásokat pontban megtartani, és az építésnek előkészítéssé után arrúl legfeljebb tizennégy nap alatt a’ Város Tanátsát, tudósí­tani, hogy a’ kirendelendő Comissárius által hellyben azonnal megvizsgáltathassa, ha az épü­let a’ jóvá hagyott plánum szerint ment légyen e’ véghez? vagy nem. Melly esetben ha a’ plánum elmellőztetvén valamelly, a’ tűzi bátor­ság ellen elkövetett hiba tapasztaltatik, az tüs­tént az Kőmives Mesternek költségén fog meg­változtattatni. — Hogy mindazonáltal ezen rend­szabásnak szoros teljesítéssé annál bizonyos- sabb lehessen, rendeltetik: hogy mind a’ Kő­mives Mester, a’ ki rendes plánum nélkül épí­teni kezdene, mind az, a’ ki a’ hellyben hagyott plánumot előre való jelentés nélkül megváltoz­tatná, száz Rforintban büntettessen, melly a’ Tűzi Cassába fizettetni fog. Azoktúl pedig, kik Kőmives Mester által nem építhetnek, a’ plá­num ugyan nem fog kivántatni, tartoznak mind­azonáltal minden kivétel nélkül a’ Város Taná­tsának, mind arrúl, hogy építeni szándékoznak, mind a’ teendő épülettyek módgya felől volta­képpen jelentést tenni, hogy ennél fogva a’ Város Tanátsa a’ kiküldendő Comissárius által a’ helyet, úgy a’ teendő épületnek egyébb kör- nyűlállásait megvizsgáltathassa, és tsak a’ meg­vizsgálás után, ha az építésre engedelmet nyer­tek, lészen szabad a’ kívánt építést elkezdeni, szorossan megtartván a’ tűzi bátorságnak min- I den egyébb meghagy ássáit. A ruházatról. A ruházat legfőbb célja ma már védelmet nyújtani a testnek az éghajlati hatások és idő- járásbeli változások ellen. Az észszerű ruház­kodás épp’ úgy védelmet nyújt a testre ható erős külső meleg ellen, amint oltalmazza a szer­vezetet a nagyfokú hőveszteség ellen az év hi­deg szakaiban. Védőszerepe mellett hasznos szolgálatot tesz szervezetünknek még azáltal is, hogy azt természetes hószabályozásában se­gíti és támogatja. Csak az a ruházat lesz te­hát szervezeti jólétünk védelmezője és biztosí­tója, amely e követelmények mindegyikét szem előtt tartja. Hányszor nyílik azonban alkalma az orvos­nak, különösen alsóbb néposztályokban, meg­figyelhetni a ruházkodásnak célszerűtlen válto­zatait. Láthatja naponkint, különösen betegek­nél a legvastagabb ruhadarabok viselését, melyek sem egyenkint, sem összességükben nem felel­nek meg az időjárás, vagy évszak kívánalmai­nak, még kevésbbó a szervezet egészségi sza­bályainak. A vastag alsókat néha a mellények és kendők többszörös rétege borítja, mind csak azzal a feladattal alkalmazva, hogy viselőjét a meghűléstől védje. Nagyon természetes, hogy az ilyen ruházat azután minden célt szolgál, csak azt nem, hogy gazdájának egészségét óvja, védje, ami pedig a hivatása volna. Általános, kereken kimondott szabályt a ruházkodásról szólva, csak keveset mondha­tunk. Itt is az egyénhez mérten kell alkal­maznunk azokat az elveket, amelyeket az egészségtan e tekintetben szab meg számunkra. Mégis ha szabályszerű kijelentéseket akarunk tenni, azt mondhatjuk, hogy öltözzünk elég me­legen, de mégis ügy, hogy a ruházat a bőr pá­rolgását ne gátolja, valamint a testhez való levegőhozzájutást se akadályozza meg. Tekintve pedig azt, hogy például a tüdőbetegeknél ügy a táplálkozási képesség, mint a hőszabályozás bizonyos mértékben hiányosabb, mint az egész­séges ember háztartásában, elfogadható álta­lánosságban az a tanács is, hogy a tüdőbeteg öltözzék kissé melegebben, mint az egészségesek. A legfontosabb itt az alsóruházat kérdése, mert az viselheti leginkább a felelősséget az ember szervezetének védelme, hőszabályozásá­nak tökéletes funkciója szempontjából és az 3- szor Az új épületeknek konyhájokban, és minden más tűzhellynek rendelt részekben sem­mi fa pádimentom megnem szenvedtetik, ha­nem mindenütt ezen helyeken a’ pádimentomot vagy kő táblákkal, vagy téglával kell kirakni, vagy a’hoz készült kemény agyaggal kiverni, és ki-tapasztani. 4- szer Hogy pedig a’ már fennálló házak- ra-is a’ bátorság a’ lehetőségig megszereztes­sen, minthogy azok között ollyanok-is találtait- nak, mellyek a’ kő, vagy tégla kiményeket meg­nem bírják, vagy éppen kimények nélkül vannak, rendeltetik, hogy a’ kiküldendő Comissáriusok ezen Rendszabásnak kihirdetéssé után egy Hol­napnak elfolyása alatt mind a’ Városba, mind pedig a’ Hóstyákon a’ házakat sorra szemessen megvizsgálják, és egy arra kikészített Lajstrom­ban jegyezzék fel, minémü házakat, mellyek kü- lömben a’ kő kiményt megbírnák, találtak a’ nélkül, és minémű házakat tapasztaltak olly karban lenni, hogy gyenge, és tsak fonásbúi ké- szűltt óldalai a’ megkívántató tégla kiményt meg nem bírhatnák, ’s mind ezekrűl a’ Város Tanátsának tegyenek környűi állásos Relátziót; mellyre a’ Város Tanátsa azonnal kemény Ren­delést fog tenni, hogy a’ melly házak a’ kő kiményt fölvehetik, azoknak Birtokossai tartoz­zanak fél Esztendő alatt téglából kiményt épí­teni, a’ gyengébb házaknak pedig kiményeit, és padlásait azoknak tulajdonossai vastag ta­pasz által a’ Tűz ellen megerősíteni. Melly Rendelésnek végben vétele, hogy annál bizo- nyossabb légyen, mind azokat, kik a’ meghatá­; rozott idő alatt teljesíteni elmúlattyák, a’ Vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom