Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-10 / 99. szám

4 EGER. (99. sz.) 1913. deczember 10. hatták a lehető legbuzgóbb pásztorkodásban: most értették meg igazán, hogy mit nyertek főpásztorukban. Érsekünk kifejtette válaszában, hogy a missió fényes sikere nagy bizalmat ön­tött az ő leikébe. Öröm volt látnia, hogy úgy a művelt osztály, mint a nép szívvel-lélekkel ragaszkodik őseinek szent hitéhez. Most már bízvást reméli, hogy főpásztori munkája jó talajra lel és nem marad gyümölcstelen. A hazafias és vallásos lelkületű egriekkel örömest fog fáradozni, amig teheti, a közjóért. Köszönetnyilvánítás. Egy magát meg nem nevezni akaró helybeli úriasszony — saját szavai szerint — megértvén a jó misszionárius atyák azon intelmét, hogy „az a Ház, melyben az Isten lakozik, legyen szép és díszes“ — templomunk renoválására 500 koronát volt ke­gyes adományozni. Midőn ezen nagylelkűséget a nyilvánosság előtt hálás szívvel megköszö­nöm, arra kérem az Istent, adja, hogy fenti úriasszony példája sok-sok követőre találjon ... Flatsker Nándor minorita házfőnök. u Cyászhir. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy özv. Erdödy Istvánná szül. Stészel Mária életének 60-ik évében folyó hó 8-án elhúnyt. A boldogult hült tetemét holnap (szerdán) d. u. 3 órakor temetik a gyászházból (Kertész-u. 2. sz.) a „Kisasszonyáról nevezett sírkertbe. Az elhunyt matróna, kit öt gyermeke, három testvére és két unokája gyászol, testvére volt Stészel Sándor irgalmasrendi perjelnek. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Nagyértékű összefoglaló irodalomtörténeti elő­adásban gyönyörködött vasárnap délután az az előkelő közönség, mely vasárnap délután 4 órára szinültig megtöltötte a főgimnázium ter- mészettani előadótermét. Madarász Flóris dr. volt az előadó, akinek esztétikai fejtegetései, jelesebb Íróinkat ismertető értekezései annyi sok gyönyörűséget és annyi sok tanulságos órát szereztek már közönségünknek. Elmond­hatjuk mégis, hogy ez alkalommal minden ed­digi előadásnak értékét felülmúlta. Budapest­ről beszélt, mint irodalmi középpontról. Abból indult ki, hogy mikor ez alkalommal irodalom­ról beszél, ezt a szót nem abban az értelem­ben használja, amelyben a művelt társaságban közkeletű. Nemcsak a kiváló szellemi termé­keket akarja vele összefoglalni, hanem azokat a törekvéseket is, amelyek a későbbi virágzást előkészítették s neveket, amelyeket nem re­mekművek tettek feledhetetlenekké, hanem az áldozatos nagy munka, a talajkészítés, a mag­vetés verejtékes munkája, amely csak későbbi évtizedekben, az igazi nagyok működésében hozhatott értékes gyümölcsöket. Ilyen lelkes, hazafias törekvéseknek köszönhető az igazi irodalmi élet, tehát a szerves, élő irodalom megteremtése a XVIII. század végén Bécsben. Ettől kezdve egyre sűrűbben keletkeznek irói egyesülések, melyekben a magyar Írók egy­másra hatva, egymás példáján okulva s lelke­sedve, közös eszmék kultuszának oltárára hord­ták áldozatul szellemi képességeik legjavát. Mig azonban eleinte a magyar szellemi élet középpontja Bécs, addig Kármán József meg­nyitja azoknak a törekvéseknek sorát, melyek­nek célja, hogy az ország fővárosa, Pest, le­gyen a magyar irodalom középpontja. Hogy milyen merész gondolat volt ez, azt az előadó a régi Pest viszonyainak vázolásával bizonyí­totta. Majd áttért az első pesti magyar iro­dalmi szalónnak, gróf Beleznay Miklósné sza­ténjának ismertetésére. Méltatta az Uránia- kört s Kármán Urániájának rövid pályafutását. Beleznayné halála után Teleky László gróf háza gyűjti össze a magyar Írókat, majd Kulcsár István házában lelnek barátságos tanyát. Kul­csár érdemeinek méltatása után áttér Vitkovics Mihály körének ismertetésére. Beszél Kazinczy triászáról, melyhez Vitkovicson kívül még „az utolsó ázsiai magyar“, Horváth István, továbbá Szemere Pál tartoznak. Ezek körül gyülekez­nek lassankint az összes pesti irók s innen indulnak ki az összes nevezetesebb irói törek­vések. Tagja lesz a Körnek a magyar iroda­lomnak 1819 ben nagy fénnyel feltűnt csillaga, Kisfaludy Károly. Nagy jártassága az esztétikai kérdésekben és a külföldi irodalmak ismereté­ben, s egyáltalán szellemének gazdagsága nemsokára őt teszik az irók társaságának kö­zéppontjává, különösen amikor megalapítja az Aurora című almanachjár. így jön létre az AuroraKör, amelynek tagjai már Bártfai László­nál lelnek vendégszerető tanyára, s ő, vala­mint nagyműveltségű és szeretetreméltó mo­dorú felesége egy évtizeden át összekötő kap­csai lesznek a magyar Íróknak. Az Auróra-Kör tagjai között találjuk már az újabb irodalom vezéralakjait: Yörösmartyt, Czuczort, Bajzát, Toldyt. Ebben az időben a főváros már két- ségbevonhatatlanul középpontja az irodalom­nak. Ez a centralizáció szükséges feltétele volt irodalmunk megerősödésének, teljes kifejlődé­sének. Hogy szükséges-e még ma is, erről so­kat lehetne beszélni. Ennek a kérdésnek tár­gyalását és egyáltalán a modern Budapest és a modern magyar irodalom viszonyának meg­világítását máskorra Ígérte az előadó. — A közönség igen nagy melegséggel, lelkesen ün­nepelte az előadót nagyértékű és szép elő­adásáért. Jogakadémiánk köréből. Az Érseki Jogaka­démia tanári kara és katolikus hallgatói szá­mára a szokásos ádventi szent beszédek vasárnap, e hó 7-én kezdődtek meg. A szent beszédeket Dambrovszky Imre jogakadémiai hitszónok mondja. — A Jogakadémiai Körben az idén szokatlan buz­galommal folyó, serény munkásságnak újabb tanujelekép, szerdán, dec. 10-én délután 6 óra­kor, a kör helyiségében (Líceum, II. emelet) báziest lesz a következő programmal: 1. Em­lékország. Vers. Irta és felolvassa: Szöllössy Alfréd. 2. A tfiz feltalálása és jelentősége. Irta és előadja: Légmán Leó. 3. Rudnyánszky Gyula. Irta és felolvassa: Szabó Ernő. 4. a) Havasi Kürt. b) Ezt a kerek erdőt, c) Szomorú a nyárfaerdő. Hegedűn előadja: Ajtay Gyula. Vendégeket szívesen lát az irodalmi szakosz­tály. Belépő dij nincs. A Két Daru testvér történetét nagy haszon­nal olvassák ott, ahol a szociáldemokrácia tév­eszméi megzavarták a fejeket. Az első kiadás elfogyott már Kr.ston Endrének e jó népies füzetjéből, de a második kiadás még kapható, példányonkint 20 fillérjével, Egerben, a Líceumi nyomdában. A Katolikus Legényegylet téli programmját most vettük kézhez. Örömmel látjuk, hogy ez az áldásos intézmény mily lelkesen végzi a maga szép missióját: az iparos segédeknek keresztény szellemben való nevelését. Az idei télre például a következő művelődési eszközök­ről, alkalmakról és szóiakozásokról gondos­kodik: 1. Minden hétfőn és csütörtökön este ‘/,9-tól 7210-ig német nyelv, közvetlen beszélgetés alapján. (Csak a tanfolyamra beiratkozottakra kötelező.) — 2. Minden szerdán 8—10-ig dalárda. (Csak a dalárdistákra kötelező.) 3. Minden pén­teken este 7a9-V*10-ig vallásos, szociális tu­dományos előadások, melyeken a rendes tagok tagsági könyvükkel kötelesek megjelenni. — 4 Dec. 14. 21. Jan. 11. 25. Febr. 8. 15. Márc. 8. 29-ikére eső vasárnapokon délután 5 órakor közművelődési előadások lesznek. (Ezekre az elő­adásokra mind-n vendéget szívesen látnak. Bedépti díj nincs.) — 5. Ünnepélyek: Dec. 7-én Kolping-ünnepség; dec. 26-án és 28-án kará­csonyi színjáték; dec. 31-én tea-estély tombo­lával; jan. 18-án közgyűlés; február 1-én bál; febr. 22-én bohóc-estély és márc. 15-én szín­darab. — Az egyesület foglalkozik egy nyári tanulmányút tervével s erre az egyleti takarék­ban gyűjthetnek a tagok. — Szép programm- pontok ezek, amelyek — hozzávéve a vallás­gyakorlatokat — csak derék, becsületes pol­gárokat nevelhetnek! Az egri keresztény szociális egyesület meg­kezdte ismeretterjesztő előadásait, Dec. hó 7-én Subik Károly, hitoktató a Konstantin-jubileum jelentőségéről beszélt. Dec. 8-án Gyürky Vidor, egervárosi káplán, az „Egyház és az iskola“ címen tartott előadást vetített képekkel. Dec. 15-én és 23-án két előadásban Kaiovita Alajos dr. bemutatja kísérletekkel a villamosságot és a távírót. Népszövetségi gyűlés. Az egri kath. nép- szövetségi tagok december hó 8-án délelőtt 10 órakor a kér. szociális egyesület nagytermében gyűlést tartottak. A lelkesítő beszédet Nagy János dr. teológiai tanár, népszövetségi igaz­gató tartotta, melynek hatása alatt több tag belépett a Népszövetség kebelébe. Apró krónikák. Öngyilkossági kísérlet. Dec. 4-én, Gyöngyösön Barát Erzsébet, aki a gyön­gyösi közkórházbau volt ápolás alatt, egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát, azon­ban még idejekorán észrevették és igy sike­rült megmenteni az életúntat az életnek. — Elgázolt gazda. Pitlik Demeter domoszlói gazdát a gyöngyösi hetivásáron elütötte egy kocsi, Pitlik oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy most élet és balál között lebeg a gyöngyösi kórházban. A kocsi tulajdonosát keresik. — A gyilkos tüzelöfa. Reiprik Mariska 14 éves kis­leányt a gyöngyösi Barna-féle fahámozó-tele- pen, forgácsszedés közben, az ott összehalmo­zott fahasáb tömegből egy leguruló fahasáb agyon nyomta. Mire segítségére siettek, már halott volt. — Hirtelen halál. Kovács Ignácné szül. Nagy Julianna, 75 éves asszony tegnap, hétfőn, délután 5 órakor Agyag-utca 17. sz. lakásán szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt. — Meggondolatlan játék. Hatvanban Macska János és Kasza Mihály 14 éves fiúk egy pisztollyal játszottak. A pisztoly azonban töltve volt és elsült. A golyó Kasza Mihályon könnyebb sérülést ejtett. — Betegség elöl a halálba. Rosner Jenő, az Egri Gőzmalom R.-t. pénz- tárnoka, Budapesten, az István-út 7 számú ház harmadik emeletéről leugrott és rövid szenve­dés után meghalt. Az ügybuzgó tisztviselő kinzó gyomorbajára keresett orvoslást Buda­pesten, s mert ez nem sikerült, elkeseredésé­ben követte el végzetes tettet. Rövid hirek. Színészek Hevesen. Hevesen de­cember hó 6-án Farkas Mihály színtársúlata szíuiszezont nyitott meg. A bemutató az „Aranyesö“ operett előadása volt. — Napközi Otthon Ujhatvanban. A vasutasszövetség Uj hatvan­ban a Hatvanba bejáró áll. elemi iskolai tanu­lók részére napközi otthont létesített, ahol ál­landó felügyelet alatt lesznek a gyermekek. Felelős szerkesztő: ßreznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. irdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhiva alban. Eger 1913. Az érseki lioeam könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom