Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-06 / 98. szám

6 EGER. (98. sz.) 1913. deczember 6. Az adminisztratív és ellenőrző teendőknek különválasztása kevés rokonszenvre talált a pedagógusok körében. Nemcsak azért, mert ez a szakemberek háttérbe szorítását és a kizáró­lagos jogászvezetést jelentené, hanem egy igen figyelemreméltó elvi oknál fogva is. Az a köz­oktatási tisztviselő adminisztrál ugyanis a mi felfogásunk szerint legjobban, aki a törvények­nek és minden iskola szervezetének nemcsak kultúrpolitikai, hanem pedagógiai alapjait is ismeri. Az iskolai intézmények számtalan vo­natkozásában tulajdonképen pedagógiai elmélet realizálódik; azért az ilyen intézmények al­kotásának, szervezésének, korszerű átalakítá­sának és adminisztratív vezetésének munkájá­ból a pedagógusokat kizárni: káros tévedés lenne. Amennyi jogi ismeret a tanfelügyelői, vagy bármilyen főigazgatói, szakfelügyelői állás sikeres betöltéséhez szükséges, annyit egy erre a célra szolgáló tanfolyammal és iskolaköz­igazgatási vizsgálattal is lehet biztosítani. * A középiskolai reform tárgyában kiadott mi­niszteri rendelet szerint: „a középiskola — jelesül a gimnázium — kellő átmenet nélkül csatlakozik az elemi népiskolához.“ Az átmenet hiányát leginkább abban látjuk, hogy a nép­iskola induktiv és kérdve-kifejtő eljárása he­lyett: legtöbbször prelegálással és examinálás- sal találja magát szemben az a kilenc-tíz éves gyermek. A népiskola pici könyvecskéit minden átmenet nélkül nagy, testes könyvek váltják fel, amelyeknek nemcsak a fizikai súlya alatt roskad össze a kicsi tanuló! A középiskolát tehát nemcsak tanítástervében, hanem mód­szerében is meg kell javítani. Az oktatás ki nem elégítő eredményét, amelyet a miniszter túlnyomóan a középiskola „szervi“ fogyatko­zásaival lát összefüggésben, mi a módszer kér­désének tartjuk elsősorban. Főben és tagok­ban kell reformálni. A tanárjelöltek alapos elméleti és gyakorlati pedagógiai képzése uj szellemet vihet a középiskolába. A tanítást magát kell tökéletesíteni. A száj-fül módszert, amelyben a tanár „előadó,“ a tanuló pedig passzív befogadásra szorított „hallgató“ : bizony nem mindenütt váltotta fel középiskoláinkban a tanár és az osztály közös, együttes munkája, amelyben a tanár vezet, irányít, de a tanuló is gondolkozik és alkot. Persze ezt csak úgy lehetne megoldani, ha nem 65—70 gyermekkel bíbelődnék egy-egy tanár. Egy másik szempont, amely a középiskolai reformmal junktimban áll: a polgári iskola kér­dése. Megnyugvással olvassuk, hogy Jankovich miniszter a két ügynek ezt a kapcsolatát nem fogja figyelmen kívül hagyni. A polgári iskolát ki kell emelni mai határozatlan helyzetéből, hogy a polgári társadalom gyakorlati irányú oktatását és nevelését a kor követelései szerint céltudatosan és sikeresen szolgálhassa. Helyé­nek és feladatának biztos megállapítása csakis a középiskolával párhuzamosan valósítható meg. Egyetemes tanügyi kongresszus. A közép­iskolái tanárság novemberi kongresszusa ki­mondotta, hogy szükségesnek tartja az egész magyar oktató személyzetben az erkölcsi és anyagi összetartás megerősítését, egy magyar nemzeti művelődési programm alapelveinek ki­dolgozását, a köznevelés egész területén a re­formok előkészítését, országos oktatószövetség megteremtését, evégre a III. egyetemes tanügyi kongresszusnak a közeljövőben való egybehívását és ily kongresszusok intézményes biztosítását. Mindjárt meg is bízott néhány tagú bizottságot azzal, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat a tanitóság és tanárság egyesületeinek bevo­násával megindítsa. Az egyfolytában való délelőtti oktatás. Nagyvárad város küldöttséget menesztett a kultuszminiszterhez s egyebek között arra kérte a minisztert, hogy a községi elemi iskoláknál az egyhuzamban való délelőtti oktatást, mely próbaképen egy év óta fennállott, engedélyezze a jövőre. Felhozta beszédében a polgármester, hogy az ottani felekezeti iskolákban is min­denütt be van hozva az egyfolytában való oktatás. Jankovich Béla kultuszminiszter erre a kérésre azt válaszolta, hogy fontolóra veszi a város törvény ha'óságának kérelmét. Tanítá8terv-helyesbítós. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter tervbe vette a jelenleg érvényben levő tanító- és tanítónőképző-intézeti tanterv gazdasági oktatásra vonatkozó részé­nek módosítását, illetve helyesbítését. A mi­niszter ugyanis a hozzá intézett arra a kére­lemre, hogy a szóban levő tanítástervnek gazda­sági oktatásra vonatkozó része helyeztessék hatályon kívül és pótoltassák a javasolt ter­vezettel, felhívta az áll. tanítóképzők igazga­tóit, hogy a tervezetet a tanári kar bevonásá­val vegyék beható tárgyalás alá és javaslatukat még az év végéig tegyék meg. — Bizony a képzők tanításterve is változik részben, vagy egészben két évtized óta minden 2—3 esz­tendő alatt! Az államsegélyes tanítók nyugtatványainak portómentessége. A vallas- és közoktatásügyi miniszter utasítása értelmében az államsegélyes tanítók nyugtatványaikat portómentesen van­nak jogosítva beküldeni az adóhivatalnak és az adóhivatal is jogosítva van a pénz portó­mentes küldésére, mégis sok helyütt a posta nem akarja akceptálni eme jogokat. Értesülé­sünk szerint igen sok tanítót visszautasítanak az egyes postahivatalok. Mivel pedig a nyug- tatványok portómentes küldésére a tanítóknak joguk van, helyesen teszik, ha minden egyes esetben orvoslást keresnek az illetékes posta- igazgatóságnál. Az egyke és az iskola. Mernye (Somogy- megye) községben három évvel ezelőtt 200 tanköteles gyermek volt, ezért a képviselőtes­tület egy harmadik tanítói állás szervezését határozta el. Ma azonban az egyke folytán 160 ra csökkent a tankötelesek száma s így a harmadik tanítói állás feleslegessé vált;. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) íven­ként 5 filléréit bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptuiajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Vilmos EGRI ERSEKI LYCEÜMI KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA = Nyomtatványok, = u. m.: lakodalmi és mulatsági meghívók, kör­levelek, falragaszok, árjegyzékek, zárszám­adások, bárány terjedelmű müvek, rovatos nyomtatványok, levélpapír és borítékok, cim- kártyák, számlák, gyászjelentések, névjegyek és bármily természetű egyszerű és több szín­ben nyomandó munkák, a legcsinosabb kivi­telben és jutányos árak mellett elvállaltatnak Alapítási év 1754. EGYHÁZI ÉS IPARTESTÜLETI NYOMTATVÁNYOK ÁL­LANDÓAN RAKTÁRON VANNAK. — VIDÉKI MEGREN­DELÉSEK A LEGPONTOSABBAN ESZKÖZÖLTETNEK. üt;er 1913. Az erseki lioeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom