Eger - hetente kétszer, 1913
1913-11-15 / 92. szám
6 EGER. (92. sz.) 1913. november 15. nők sportolását, s szinte ajkbiggyesztve karoljuk föl ezt az uj divatot. Pedig divatnak lehet-e nevezni azt az áramlatot, mely most az általános testi nevelést, de különösen a leányok testi nevelését veti fölszínre ? Nem. Ez életszükséglet. S a legfőbb ideje annak, hogy e kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Nagyon sokan, a testi nevelésről beszélve, a szorosan vett testi gyakorlást, tornát, sportolást értik rajta. Pedig tévednek. A testi nevelésen az emberi testre vonatkozó mindama hatásokat, módokat, körülményeket értjük, amelyek akár közvetetlenül, akár közvetve elősegítik a test mindenirányu helyes fejlődését s a már fejlett testet épségben tartják. Tehát a lakás, táplálkozás, életmód, ruházat, testápolás stb. De mert az emberi test fejlődésére fontos hatások közül a testi gyakorlatok talán a legfontosabbak, erre van elsősorban szüksége leánynak éppen úgy, mint fiúnak. Míg azonban a fiú ugrándozhat kedve szerint, a leány mozgását mindenféle ósdi fölfogás nagyon korlátozza. Minden okos embernek szívbeli örömet okoz a gyermek vidám szökdécselése, mint ösztön- szerű megnyilvánulása az egészségnek, természetes levezetése a fölgyülemlett energiának. Avagy ki dugja be fülét gyermeke vidám, szívből jövő kacajára, mely együtt jár hancúrozásával, s melyre a gyermeknek szüksége van? Hétéves korukig a leánykák is élvezik a boldog szabadságot, azontúl azonban elnyomják a természet szükséges megnyilvánulását, már nem szabad ugrándozni, fogósdit játszani, mert nem illik. A jó kisleány kézimunka mellett hor- pasztja be mellét, rontja el szemét, gyönge gerince a zongora mellett görbül el, nemcsak a sok üléstől, de a rossz üléstől is, mert vigyázni kell, hogy ruhácskáját össze ne gyűlje, a miért féloldalra huzza magát s a minek eredménye a rossz tartás. Az iskolai tanulás, a külön- órázás fárasztóan, kimerítően hat a szervezetre, pihenés, üdülés nincs, levegőre alig jut, mert az a séta, amit a bonnal tesz, édes-kevéssé üdíti föl a testileg és szellemileg elcsigázott gyermeket. Pedig nem veszítene sokat a kis penészvirág, ha a játszótereken kergetődzne, vagy ha nevelőnője a virágos mezőre vinné tarka pillét űzni, ahol a szellő csókolná pirosra gyönge arcocskáját, csontot, húst, vért adván cserébe érte. A leányok helyes testi nevelésének kérdései közül első az, üzhetik-e a férfiak által kedvelt sportokat ? Minden néven nevezendő sport-, torna-, atlétikai játékot űzhet a nő addig, mig az az egészség szolgálatában áll. Mert a tulhajtás, szertelenség és rendszertelenség itt is megbosszulja magát. Nem kell a leány- gyermeknek hatalmas erőgyakorlatot végeznie, nem akarunk atlétát, akrobatát nevelni, hanem egészséges, edzett, ritmikusan mozgó nőt. A szülő is jobban örülne piros-pozsgás, erős-csontu, virgonc gyermekének, mint a lányka egészségével fizetett kézimunkájának. A római anya gyermekét mutatta be vendégének kincse gyanánt; a mai anyák a kézimunkával dicsekednek, mintha az udvarias vendég nem egyformán dicsérné a kézimunkát, ha jó vagy rossz, vagy mintha a szülőnek haszna volna ez Ítéletből. Lássuk be végre, hogy a testi nevelés szükséges. Vessünk el minden előítéletet, s tegyük meg mindazt, amit a test rendes fejlődése megkíván. Sokan a testgyakorlás közben ért balesetek miatt aggódnak. A mentők szállóigéjét idézzük ez ellen: „Mindenkit érhet baleset.“ Azért, mert a város egyik utcáján valaki elcsúszott, lábát törte, zárjuk el az utcát, ne használjuk köz- jekedésre?De meg a tornának és atlétikának * oly kifejlett iskolája van, hogy szakszerű vezetés mellett a baleset ki van zárva. Sokan a nőietlenséget Írják a testedzés rovására. Inkább legyek nőietlen, mondotta egy orvosnő, csak szabaduljak meg gyötrő idegességemtől, kínzó főfájásomtól. Ellenállóvá edzem testemet, nehogy nőiesen finom termetemet mint gyönge liliomot törje ketté az élet szélvihara. A testgyakorlásnak alkalmazkodnia kell az ember szervezetéhez, s mert a modern gimnasztika az ember nemesebb szerveinek fejlesztését, épségben tartását, ellenálló képességének fokozását tűzte ki céljául, ennek elérésére minden módot, eszközt fölhasznál. E tétel maga kizár minden olyan gyakorlást, mely a test ártalmára lehet. Az életben gyakran fordulnak elő olyan körülmények, amikor szükség van lélekjelenlétre, bátorságra, kitartásra; de minden tényezők mellékesek, egyedül az egészség az, melyre mindenkinek mindenkor szüksége van. Ez előtt meg kell hódolnia minden más követelménynek, ledőlnie minden akadálynak. A testi nevelésnek a családból kell kiindulnia, folytatódnia az iskolában, melynek végezte után mindenki maga gondoskodjék teste neveléséről. Mind a három nevelőtényezőnek oly gyakorlatról kell gondoskodnia, mely megfeleljen a testnevelés említett céljának. Ha igazán örömet akar szerezni a szülő magának, ha életerős, egészséges generációt akar az állam, ha az egyéni jóérzést mint a boldogulás alapját meg akarjuk szerezni, gondoskodni kell a test neveléséről. S ebből az áldásból legkevésbbé a jövendő anyákat szabad kizárni. A Kát. Tanítók Országos Bizottságának a XII. Kát. Nagygyűléssel kapcsolatban tartott gyűlésén részt vettek Egerből: Venczell Ede t. kanonok, egyházra, tanfelügyelő, ki a tanítóképző szakosztály tanácskozásait vezette, továbbá Kelemen Lajos és Róvó Lajos líceumi tanítok ; végül Szőke Sándor, tanítóképző tanár, aki a keddi gyűlésen az elemi és középiskola kapcsolatáról értekezett s kinek a következő határozati javaslatát fogadták el: A magyarországi kát. tanítók országos bizottságának közgyűlése határozatilag kimondja: 1. hogy a középiskolák törvényének, az 1883. évi XXX. t.-c.-nek és tanítástervének revíziója alkalmából szükségét látja a népiskolai törvénynek, az 1868. évi XXXVIII. t -c.-nek és taDÍ- tástervének az egyházaknak, hitfelekezeteknek az iskolák állíthatása és fenntartása körüli eddigi jogaiknak érintetlenül meghagyása mellett olyformán való módosítását, hogy az elemi, illetve népiskolák és középiskolák között a tantárgymeghatározás, tananyagmegválasztás, tanításmód, tanításelvek érvénye stb. tekintetében a legszorosabb kapcsolat jöjjön létre. 2. Szükségesnek látja a közgyűlés azt is, hogy amikor a középiskolák (polgári iskolák) és elemi iskolák tanítástervei és ezek módszeres utasításai egymásra vonatkozással elkészíttetnek, ugyanakkor olymérvű kapcsolat létesíttes- sék az említett iskolák között, hogy a középiskolák I., II. osztályaiba az elemi iskola V.. VI. osztályaiból és viszont különbözeti vizsgálattal átléphessenek a tanulók. 3. Szükségét látja a közgyűlés annak is, hogy a középiskolák és népiskolák tanítószemélyzeteinek állandó tanügyi érintkezése végett országos egyesület, vidékenkint közös pedagógiai körök, városokban közös tantestületek szervezése rendeltessék el. 4. A közgyűlés utasítja az Orsz. Kath. Tanügyi Tanácsot arra, hogy ily irányú kezdeményezéssel memorandumot nyújtson be a magas püspöki kar útján a tanügyi államkormányhoz a kívánságok teljesítése céljából, valamint egyidejűleg memorandumot terjesszen fel a magas püspöki kar elé, hogy hódolattal tisztelt tagjai törvényhozói joguk gyakorlásánál e javaslatok megvalósítását támogatni kegyeskedjenek. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki liceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. 7899/1913. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1913. évről szerkesztett általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítve, előírás végett leadatott. Erről az 1909. évi XI. t. c. 4. §-a értelmében az érdekeltek értesíttetnek. A kivetési lajstrom a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 14-től 8 napi közszemlére tétetett ki, hol azt — az előirt hivatalos órák alatt — mindenki megtekintheti. Kelt Egerben, 1913. november hó 13-án. Derszib Ödön, v. főszámvevő. Alapittatott 1899-ben. §H kocsigyártó és fényező Egerben, Almagyar-utca 4. sz., saját-ház. |p Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy Ö nag'y készkocsi ra.k:tára,:ncL£bt É a mai kor legmagasabb műízlését is minden tekintetben ki elégítő ■ ruganyos, új és javított kocsikkal felszereltem. |É Raktáramban a legfinomabb kivitelű és a legegyszerűbb kocsik állandóan plj készen kaphatók. — Uj kocsiknál 2 évi jótállást, vállalok. Használt kocsikat LíL pE a legmagasabb árban becserélek. Javítást és átalakítást szolid árban, pontosan és J4 1*1 lelkiismeretesen eszközlök. Levélbeli megkeresésre kívánatra személyesen megjelenek. §S§ K)*!H $#.(3 Kész ruganyos kocsi-ülések mindenkor kaphatók. SSBSBSSSBm Eger 1913. Az érseki lieeum könyvnyomdája.
