Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-27 / 78. szám
2 EGER. (78. sz.) 1913. szeptember 27. után, tehát utólagosan történik és így a rendszeres tanítás megkezdésének idejét bátratolja, hanem azért is, mert az összeírás eredménye a népszámlálás adataitól lényegesen eltér és így teljesen megbízhatatlan, fölületes munka. Az 1910. évi népszámlálás ugyanis 57,340 iskolaköteles gyermeket talált a vármegyében, a legutóbbi tanév összeírása szerint pedig a tankötelesek létszáma mindössze 50,098. Hová lett a 7242 iskolaköteles rövid egy év alatt? El nem pusztult, annyi bizonyos, mert hiszen a vármegye területén az összes halálozások száma is (7551) csak alig valamivel több ennél! A tankötelesek közül 34,713 gyermek az elemi iskolába, 13,281 az ismétlő iskolába járt. Ha ezekhez hozzávesszük az iskolábajárás alól szabályszerűen fölmentett 1100, valamint a közép- és polgári iskolákba járó, avagy más vármegye területéu iskolázó és a tanulmányaikat magánúton végző tanköteles korú 1700 tanulót, akkor kereken 700-zal több a tanköteles, mint amennyit az összeírás mutat. Azonban a népszámlálás adataihoz viszonyítva az iskolába járók számát (és ez a helyes!) az eredmény egészen más. így 6546 iskolakötelesről az derül ki, hogy egyátalán nem jár iskolába, aminek oka nem csupán a szegénységben és a tanyai gazdálkodással összefüggő iskolázási nehézségekben keresendő, hanem abban is, hogy elemi népiskoláinknak még mindig eléggé tekintélyes, bár évről-évre apadó hányada, túlzsúfoltsága mellett sem képes az összes tanköteleseket befogadni. Népoktatásügyünknek igen nagy baja, hogy sok helyen a szorgalmi időt megcsonkítják és a sok iskolamulasztást nem igyekeznek korlátok közé szorítani. Vármegyénkben egyébként mind a 117 községben volt iskola; csatlakozva egy község sem iskoláztatta tanköteleseit. Nem mondhatjuk ugyanezt azonban azokról a tanyákról és pusztákról, amelyekben az iskolakötelesek száma a törvénykövetelte minimumot (30) meghaladja, mert pusztai iskolánk csak 27 volt, holott iskolát igényelhető ilyen lakott helyünk 39 van. Az elemi népiskolák összes száma 195, amelyekből jellegre nézve 30 állami, 1 kincstári, 13 községi, 133 róm. kát., 10 ref., 6 izr. és 2 magán népiskola. Ezek közül egytanítós, vagyis osztatlan 77, több tanítós, vagyis osztott 118. Az elemi iskolák betetőzésére a három éves ismétlő tanfolyam 162 iskolánál volt szervezve. Ezek közül 63 gazdasági irányban működött. Önálló szaktauítós gazdasági népiskolánk 9 volt a vármegyében és valamennyi állami jellegű. Az elemi iskolák összesen 471 tanteremmel rendelkeztek, melyekből az államiakra 116, a kincstárira 1, a községiekre 17, a róm. katolikusokra 298, a reformátusokra 26, az izraelitákra 11 és a magániskolákra 2 esett. Eszerint egy-egy tanteremre 74 tanköteles jut, a valóságban azonban még mindig 44 olyan osztály van, amelyben a beiskolázottak száma a 100-at meghaladja és igy a vármegyében legalább is ugyanennyi uj tanteremre van szükség, hogy az iskolakötelesek valamennyien beiskolázhatok legyenek. A tanítók száma 484, akik közül 129 állami iskolánál, 1 a kincstári, 17 a községi, 298 a róm. kát., 26 a ref., 11 az izr. és 2 a magániskoláknál volt alkalmazásban. A tanítói karban 320 férfi és 164 nő. Ez utóbbiak közül 12 szerzetes (apáca). A népiskolákkal kapcsolatos humánus-intézmények a népoktatás, főként a népaeveiés ügyét hathatósan támogatják. Ilyen intézmények Egerben az Izr. Fillér-egylet és az állami iskolákkal kapcsolatos Napközi Otthon, mely utóbbi a négy téli hónap alatt kereken 5000 ingyen ebédet osztott ki a szegénysorsu iskolás gyermekek között. (A költségek fedezésére szükséges 1168 K., a kultuszkormány 300 K segélyén kívül, a társadalom adakozásából gyűlt össze.) A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet 24, a Gyöngyösi Jótékony Nőegylet 10 tanköteles korban levő árvát neveltet árva- házában.; az Egri- és Gyöngyösi Gyermekbarát Egyesületek, a Hatvani Izr. Nőegylet, a Hatvani Első Magyar Asztaltársaság és a Hevesi Leányegylet éveukint nagyobb összegeket fordít a szegény iskolás gyermekek felruházására, mig a Hatvani Tanügypártoló Egyesület s a Tiszafüredi Ifj. Filléregylet ingyenes tanszerekkel segélyezi a szegénysorsu iskolás gyermekeket. A humanitárius intézmények közé sorolható a gyengetehetségü tanulók egri kisegítő iskolája is, mely két osztályba sorozott 38 növendéket részesít szeretetteljes gondozásban két állami tanító vezetése alatt. Az iparos- és kereskedö-tanonc iskolák száma 8 a vármegyében és pedig 6 iparostanonc iskola 1377 növendékkel, 17 tanító vezetése alatt és 2 kereskedő-tanonc iskola (Egerben és Gyöngyösön) összesen 106 tanulóval 6 tanító vezetése alatt. Az iparostanonc iskolák közül az egri ilyen szakiskola mellett „Tanonc Otthon“ is működik, amelynek a múlt évben 112 tagja volt és amely hathatós kultur-esz- közökkel munkálkodik az iparos inasok erkölcsi és szociális érdekeinek előbbrevitelén. A polgári iskolák száma 6, még pedig négy leány- és két fiúiskola, valamennyi 4—4 osztállyal, amelyekbe 825 tanuló (317 fiú és 508 leány) járt. A leányiskolák Egerben (2), Gyöngyösön és Hatvanban, a fiúiskolák Hatvanban és Pásztón voltak elhelyezve. Jellegére nézve az egyik egri, mely az angolkisasszonyok vezetése alatt áll, rdm. kát., a hatvani leányiskola engedélyezett magán, a többi állami. A polgári iskolák tanszemélyzete 58 tagból állt, akik közül 32 férfi és 26 nő (köztük 12 szerzetes). A tanítóképzés ügyét két intézet: egy tanító- és egy taníiónőképző szolgálja. Mindakettő Egerben van és mindakettő róm. kát. jellegű. A tanítóképzőben 11 tanár vezetése alatt 93 jelölt végezte tanulmányait s közülök, mint okleveles tanító, 15 hagyta el az intézetet. Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló tanítónőképzőnek 122 rendes és 25 magántanulója volt, akik közül 20 nyert oklevelet. A tanítást 5 tanár és 12 angolkisasszony végezte. A felnőttek oktatása bár nem szervezetten és rendszeresen, hanem azért odaadó buzgósággal és lelkesedéssel folyik mindazokon a helyeken, ahol a helyi értelmiség, kiváltképen a tanítóság ügybuzgalma azt lehetővé tette. A felnőtteknek az iskolán kívül való rendszeres oktatását az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület tűzte zászlajára, és mihelyt megalakul az Egyesületnek hevesmegyei osztálya, úgy az analfabéta-tanfolyamok, mint az ismeretterjesztő előadások fokozott mértékben és tervszerűen lesznek beillesztve közéleti kultúrintézményei közé. Ifjúsági könyvtár 72 községben és 5 tanyán, népkönyvtár pedig 84 községben volt elhelyezve és azokat több ezren használták is. A siketnémák intézete 38 bentlakó és 24 bejáró növendékkel az 1912. évben is teljesítette áldásos működését, hogy t. i. a társadalomra nézve különben elveszett siketnéma gyerekekből hasznos polgárokat neveljen a hazának. Az intézetnek végleges elhelyezése a saját otthonába. már csak rövid idő kérdése. Felsőbb leányiskola egy volt a megyében, Egerben és az angolkisasszonyok illusztris le- ánynevelőintézeteben volt elhelyezve. Összesen 132 nyilvános tanulója volt. A középiskolák statisztikai adatait a következőkben összegezzük: az egri róm. kát. főgimnáziumban 21 tanár és 3 hitoktató vezetése alatt 445, a gyöngyösi állami főgimnáziumban 19 tanár és 4 hitoktató vezetésével 362, az egri állami főreáliskolában 18 tanár és 3 hitoktató vezetésével 328 tanuló végezte tanulmányait. A három középiskolában tehát 85 tanár, 15 hitoktató működött és a tanulók száma 1135 volt. A főiskolák. Az egri érs. jogakadémiának az 1912. év I. felében 107, a II. felében 92 hallgatója volt. Vizsgálat 91 volt, amelyeken 8 jelölt kitüntetéssel, 56 pedig egyhangúlag vagy szótöbbséggel képesíttetett. A felfüggesztettek száma 15, a bukottaké 12. Az érseki hittani intézetnek az évvégén 37hallgatója volt. A vármegyei könyvtár. Vármegyénknek ez a legújabb kultúrintézménye 81 kötettel és 68 füzettel gyarapodott az 1912. évben. A könyvtár állománya tehát 2709 kötet, 3572 füzet és 3 drb. térkép. A hét. Bezárt játékbarlangok. A belügyminiszter e héten föloszlatta a következő egyesületeket: Magyar Sakkszövetség, Budapesti Sportklub, Fővárosi Társaskör, Józsefvárosi Szabadpolgárok Köre. A föl- oszlatás oka az, hogy a megnevezett egyesületekben az egyesületi élet csak ürügy arra, hogy az egyesület helyiségeiben tiltott szerencsejátékra irányuló vállalatot tartsanak fönn. Tehát a Sportklubban éppen azt csinálták, amit a Sikkszövetségben s amitől még a „szabadpolgárok“ sem idegenkedtek: a hazárd játékot. Mindenesetre érdekes ez a belügyminiszteri intézkedés éppen most, amikor hétfőn reggelre százezer koronát veszített egy földbirtokos az Országos Kaszinóban. Szomorú jele az időknek, hogy az idén magában a fővárosban már a második sorozat „társas kört“ zárja be a belügyi kormány e címen. És még szomorúbb jelenség, hogy országszerte száz meg száz kaszinót, ezer meg ezer kávéházat, korcsmát zárathatna be ilyen címen a belügyi kormány. És akkor is maradna játékbarlang, még pedig sok! * ■ i ; | „Behivottu bankók. Az 1907. január 2-ikáról keltezett huszkoronás bankjegyeket „behívja“ az Osztrák-Magyar Bank s helyette az 1913. évi január 2-ról keltezetteket a jövő hétfőn bocsájtja ki. A régi huszkoronást azért nem kell az ablakon kidobni, mert 1915. évi dec. 31-éig lehet velük fizetni és 1921. év végéig beváltja az Osztrák-Magyar Bank. Az uj huszkoronás 150 milliméter széles és 90 milliméter magas, tehát jól elfér bárkinek a zsebében. Római huszas számot mutató vizjegyes papírra van nyomva és a magyar és német oldala rajz és szín tekintetében egymástól teljesen eltér. Van rajta sok huszas szám, eszményi női fej, szép magyar címer, fess osztrák sas, büntető-felirat; szóval minden ami csak a bankóra való. Milyen jó lenne, ha a szegény halandó is „behívhatná“ az uj pénzt és az uj — kétségtelenül ajánlatos külsejű — pénz engedelmeskednék is éppen úgy, mint a Popovics bank- kormányzó parancsának. K 1 ' |— Eltiltják a gyermekeket a színháztól és a mozitól. A hét egyik legérdekesebb hire, hogy a belügyminisztérium legközelebb rendeletet adna ki, melyben a 16 éven aluli gyermekeket eltiltanák a színház és a mozi látogatásától, illetve a gyermekeknek csak gyermek - előadásokra lenne szabad menniök.
