Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-27 / 78. szám
1913. szeptember 27. EGER. (78. sz.) 3 A belügyminisztériumban ugyanis az erre illetékes kormányzati közegek ankétra gyűltek össze, hogy a mozgószinházakra vonatkozó szabályzatokat revideálják, azok programmját, a mozi nevelő és rontó hatását megbeszéljél?, továbbá megtárgyalják: vájjon uj moziengedélyek adhatók-e a jövőben ? Ezzel kapcsolatosan szó esett a 16 éven aluli gyermekeknek moziba és színházba járásáról és az uj mozi-rendszabály ezzel a kérdéssel is behatóan foglalkozott. Az erről szóló rendelkezés, biztos tudomás szerint, úgy fog dönteni, hogy 16 éven aluli gyermekek se mozgószinházba, se színházba nem mehetnek, ha csak nem rendeznek számukra külön előadást. A szemforgató liberalizmus persze ebben is a szabadság korlátozását látja majd, de a jövő erkölcseire gondoló komolyság olyan intézkedést, amelyre csak ennyit mond: debuis- set pridem . . . Sajnos, hiába mondja, mert még ki sem jött a rendelet, már is messzebbre tolták az életbeléptetését, mint a mai lapok (szept. 26.) írják. * Kis panamisták. Annyira megszoktuk már, hogy szinte üresnek találjuk mindennapi újságunkat, ha nem számol be valami szenzációs panama-ügyről. Ma Budapest, holnap Páris, Csikágó... stb. a színhely s a szereplők kifogyhatatlanok a leleményességben, amellyel egymásra licitálnak. Évtizedeken át félve tisztelt nagyságok omlanak igy össze, mert se kor, se rang, se nem, se nevelés nem biztosító szérum ott, ahol a — becsületérzés hiányzik ! De a panamisták is kicsiny korukban születnek. Később izmosodnak s mind vakmerőbbekké lesznek. íme, hogyan születnek meg — szemünk láttára — a jövő panamistái: A miskolcz-budapesti személyvonat egy másodosztályú fülkéjében utazom Budapest felé. Utitársam egy őszülő tisztes úr, újságjába temetkezik. Yámosgyörkön száz és száz utas vár a vonatra. Nagy késéssel csak úgy utazhatunk tovább, hogy a harmadik osztályú utasokat oda tuszkolják be, ahol épen hely van. Hozzánk is jutott belőlük annyi, hogy se a fülkében, se a folyosón nem maradt egy talpalatnyi hely. Hatvanig tartott ez az állapot. Addig megfigyelhettem a kocsinkba szorult vegyes társa-ágot. Főképen három fiatal ember érdekelt. Kettő műegyetemi hallgató volt a második éven, a harmadik állatorvosnak készült s katonai ösztöndíjért folyamodott. Az egyik mérnökjelöt — miután óvatosan körülnézett — rögtön meg is jegyezte, hogy aligha fog ez az ösztöndíj sikerülni, mert — zsidót nem szívesen látnak a „lovas11 katonáéknál. A három fiatal ember t. i. Gyöngyösről utazott Budapestre beiratkozni. Hatvanban harsányan hangzott a kalauzok kiáltása: „Harmadosztályú utasok kiszállni! Tessék a pótkocsikba átmenni!“ Megmozdult erre a hangyaboly s egymásután kerekedtek föl a párnás ülésekről a nem illetékesek. Zsákok, batyuk, hatalmas kosarak alatt görnyedtek, cihelődtek, zúgtak — a harmadikosok. A három fiatal úr is kimegy — a folyosóra s mi ismét ketten maradunk. A folyosóról aztán ez a párbeszéd hallik be: — Adjunk neki egy forintot. Nem bánt. — Elég lesz hat hatos is. Aztán kiguberálták a húsz krajcárt fejenként és — nem szálltak át a harmadik osztályba 1 A két műegyetemi hallgató ur gépészmérnök lesz s az államvasutak szolgálatába óhajt lépni. Az állatorvosjelölt törzsorvos is lehet a dragoDyosoknál. Mindegyikük az állami vagyon őre, gondozója lesz. Véleményüktől százaknak sorsa függhet. Állásuk tiszteletet paranc>ol s ha netán megbotlik itt-ott egy nyomorult alantasuk, ők lesznek a fegyelmi vizsgálat vezetői! És most. f jenként 20 krajcárért, készek meg- ve1 ni egs szegény ember becsületét... Vájjon a nm ükét mennyiért bocsátják majd árúba? Par t-v múlva talán arról is olvashatunk az olcsóbb lapokban. HÍREK. Eger, 1913. szeptember 26-án. Tájékoztató. Szeptember 28, 29, 30. Országos vásár Egerben. „ 29, 30. Országos vásár Hatvanban. Október 1. Országos vásár Tiszafüreden. „ 3. A színi szezón vége. „ 6. Az aradi vértanuk gyászünnepe. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Csányon. „ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Magyarok Nagyasszonya ünnepe. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 12. Országos vásár Tiszanánán. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Országos vásár Apczon. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15, 16. Országos vásár Erdőtelken. Kitüntetés. Őfelsége a király, Setét Sándor dr. egri ügyvédet, Hevesvármegye tiszteletbeli főügyészét, kir. tanácsossá nevezte ki. Közéletünknek ezúttal is érdemes és igen agilis tagját érte a legfelsőbb királyi kitüntetés, mert Setét Sándor dr. Eger város és Hevesvármegye közéletének munkálásában már csaknem egy negyed század óta tevékeny és elismerésre méltó részt vesz. Kora ifjúságában mint újságíró és publicista kezdette közéleti pályafutását, később mint városunk képviselőtestületének, majd Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, nemcsak magvas eszmék termelésével és egészséges kritikával irányította a közvéleményt és annak végrehajtó szerveit, a hatóságokat, hanem maga is bőven kivette részét a munkából, hogy a köznek minél többet használhasson. Újságírói működését az 1884-ben megindult Eger és Vidékénél kezdte, amelynek Lipcsey Ádámmal, Kemecsey Jenővel, Klasánszky Lászlóval és Hrubos Árpáddal együtt előbb munkatársa, majd 1891 májusától Klasánszky Lászlóval együtt társszerkesztője, 1892. junius 14-től kezdve pedig felelős szerkesztője volt. A lap 1893-ban megszűnt s a rákövetkező év januárjában uj lapot alapított, az Egri Újságot, amely előbb hetenkint kétszer megjelenő társadalmi lap volt és a liberális szabadelvű irányt képviselte, 1908 ban pedig politikai napilappá alakult át és mint ilyen a nemzeti munkapárt táborát erősíti. Setét Sándor dr. az Egri Újságnak kezdettől fogva vezérlő lelke; előbb mint felelős, később mint főszerkesztő állott a lap élén. Újságírói képességeit és érdemeit újságíró kollégái azzal honorálták, hogy amikor néhány évvel ezelőtt megalakult Egerben a Vidéki Hírlapírók Országos Egyesületének hevesmegyei Köre, őt választották meg a Kör elnökévé. A fiatalkorúak bírája. Az igazságügyminiszter Marssó László egri kir törvényszéki bírót, az 1913. évi VII. t.-c. 2. szakasza alapján, 1914. év január 1-től kezdődő három év tartamára, az egri kir. törvényszékhez a fiatalkorúak birájául jelölte ki. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja az igazoló választmány elnökévé, miután ezen tisztségről Ridárcsik Imre prépost-kanonok lemondott, Borhy György m. kir. udvari tanácsost és földbirtokost nevezte ki. A Zenepártoló Egyesület alakuló gyűlése vasárnap (28-áu) d. e. 11 órakor lesz a városházán. Az előkészítő bizottság csütörtök délután tartotta utolsó gyűlését Maczky Valér dr. elnöklésével s megállapította a javaslatokat, amelyeket a vasárnapi alakuló gyűlés elő terjeszt. Ezek között legfoutosabb az alapszabálytervezet, a hat város (Miskolcz, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Eger és Nyíregyháza v. Igló) által alakítandó „Felvidéki Zeneszövetség“-be való belépés kimondása, végül a tisztviselők választása és a tagsági díj megállapítása. Nagyon kívánatos, hogy már a vasárnapi gyűlésre nagy számban jelenjenek meg az érdeklődők, hogy az életrevaló és nagyfontosságú egyesületnek már alakulása is impozáns legyen. Halálozás. Özv. dr. Ligethy Alajosné szül. Baráth Klára, Miskovics Flóris dr. kir. törvény- széki bíró anyósa, elhunyt tegnapelőtt 93 éves korában. Az elhunyt matrónát ma délután 4 órakor temették el nagy részvét mellett. A Kereskedelmi és Iparkamara ülése. Szept. 23-án délután tartotta a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara első ülését az újra alakulás óta. Egerből részt vettek az ülésen Strausz Sándor és Tóth Ágoston. A napirend legfontosabb pontja az üzleti záróóra kérdése volt. Az ülés a záróórát a nyári időszakban, junius 15-től augusztus 20-ig, az élelmiszerek árusításával foglalkozó szakmák kivételével, esti 7 órában állapította meg. A 600 koronás iparos tanulmányi ösztön- dijra második helyen Papp László egri asztalost hozták javaslatba. Segédjegyző-választás. Felnémeten a megüresedett segédjegyzői állást e héten töltötték be, az egri járás főszolgabírójának elnöklete alatt. Mojzes Károly oki. jegyzőt választották meg segédjegyzőnek. A Quo vadis? előadása iránt, mely szombaton, vasárnap és hétfőn lesz az Urániában, szokatlan nagy érdeklődés mutatkozik. A nappali előadásokat igen csekély belépődíj mellett megnézik: a papnövendékek, a tanítóképző, főgimnázium és főreáliskola tanulói, az angol- kisasszonyok intézetének és az áll. polg. leányiskolának növendékei, az elemi iskolák s a kereskedő- és iparostanonc-iskola tanulói, a 60. gyalogezred és a helybeli honvéd-zászlóalj legénysége. Sienkiewitcznek, a világhírű lengyel regényírónak, Quo vadis ? cimü regénye eddig- elé 40 nyelven jelent meg millió és millió példányban és a gyönyörű alapeszméjű regényt többen megkísérelték színre alkalmazni; az a mozgókép felvétel pedig, melyet most mutat be az Uránia, négy évig készült és 2200 méteres filmjének előállítási költsége egy millió líra volt. A szerencsés kézzel összeválogatott és a legapróbb részletekig kidolgozott jelenet-sorozatok óriási hatással állítják szembe az anyagi erőt, a látszatra örök szilárd cézári mindenhatóságot s azt az erőtlen, névtelen és üldözött földalatti kis keresztény csapatot, mely legyőzi Nérót és Rómáját, hogy meghódítsa a világot. A jó és igaz végleges és ellenállhatatlan diadalának megértése mellett a tömeghatás és az antik világ csodás hűségű beállítása ragadja meg a nézőt és teszi feledhetetlenné a Quo vadis ? előadását, mely most nálunk az érdeklődés középpontjában van. Jogászgyűlós Temesvárott. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, az Országos Ügyvédszövetség és a Magyar Jogászegylet október 4. és 5-én tartják közgyűléseiket Temesvárott. Ugyanezen alkalommal lesz a Temesvári Ügyvédjelöltek Egyesülete által rendezendő ügyvédjelölti nagygyűlés is, melyre Magyar- ország összes ügyvédjelöltjei meg vannak híva. A nagygyűlés tárgysorozatából kiemelendők: az 1912. VII. t. c. elleni mozgalom ismertetése, országos szervezkedés, ügyvédjelöltek betegpénztára és országos otthona, ügyvédjelöltek szociális helyzetének emelése és a patronázs-ügy. A főgimnáziumi „Zenekör“ Braun Jácint tanár vezetése alatt az 1913/14. tanévre következőkép alakult meg: elnök lett Róter Ferenc, jegyző Szeitz László, pénztáros Fógel Elemér, kottatáros Radios Ferenc, háznagy Kalovits Endre VIII. o. tanuló. A tanítást az idén is Zoltán Alajos zenetanár vezeti.
