Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-20 / 76. szám
2 EGER. (76. sz.) 1913. szeptember 20. retnénk látni az alkotmánypártot, hogy el ne veszítse az előlegezett bizalmat, hanem inkább gyarapítsa, öregbítse és hasznosítsa az ország javára. Hevesmegye közállapotai. — Majzik Viktor alispán jelentése az 1912. évről. — y. (Egyesületek. A községi és körjegyzők. Névváltoztatások. Szegényügy. Háztartási ügyek.) Hevesvármegye területén az 1912. év folyamán 56 uj egyesület keletkezett. Ezek közül a legtöbb (32) róm. kát. ifjúsági egyesület. A turista és egyéb sport egyesületek száma 4 uj egyesülettel gyarapodott. Alakult egy róm. kát. Patt ouázs-Egyesület, 1 Iparoskor, 1 Énekkar, 4 Önkéntes Tűzoltó-Egyesület, 1 Gazdakör, 1 Izr. hitközség (Hatvanban), 1 Klub, 1 Katolikus kör, 2 temetkezési egylet, 1 kereskedelmi alkalmazottak köre, 4 Olvasókör1, 1 Talmud-Tóra Egylet és 1 Gazda-Szövetkezet. A községi és körjegyzőknek a múlt évben rendezték az illetményeiket. Ebből az alkalomból érdekes adatok kerültek nyilvánosságra. A jegyzői fizetésekből a községeket együttvéve és összesen 142,852 K 52 fillér terheli; melyből 125,564 K 32 fillér készpénz, 12,769 K. a földhaszonélvezet értéke és 3,519 K 20 fillér a terményjárandóság értéke. Az állami hozzájárulás összege 60,881 K 48 fillér, melyből 42,685 K 48 fillér fizetéskiegészítésül, 17,476 K korpótlékul és 720 K személyi pótlékul szolgál. Ezekhez az összegekhez hozzászámítandó még a községeket terhelő 2101 K irodaátalány, a 6,888 K 80 fillér fuvarátalány, a 8,926 K 30 fillér egyéb átalány és a természetben lakással nem bíró jegyzők és segédjegyzők részére kifizetett 7460 K lakásbér. A jegyzői fizetések végső összege tehát a községektől 168,228 K 62 fillér, az államtól pedig 60,881 K 48 fillér. Az összeállított statisztikai adatok szerint a jegyzőknek, a magánmunkálatok után átlag évi 63,414 K 52 fillér mellékes jövedelmük van. A rendszeresített segédjegyzői állások száma a vármegye területén: 28. Ezeken kínéi később hangzik a kakukszó, annál több kárt tesz a féreg. Ä lengyel mitológia szerint fenntartó Istenük Z y n y, májusban kakukká változott, hogy megjósolja kegyeltjeinek, meddig élnek. A lengyelektől ered tehát az a néphit, hogy a kakuk megjósolja annak, aki tavaszkor kérdi tőle, hány évig él. Ahányszor kakuk-ot kiált a madár, annyi évet hisz el a babonás ember. Ha nem ad feleletet, úgy mondják, bűvös ágon űl. Érdekesen szól a hitrege Mars kakasáról. Mikor a hadisten szerelmesénél, Venus- nál volt, őrnek állított vitéze elaludt s Marsot a felesége után leskelődő Vulkán Vénusnál látja, amiért nagy patáliát csap. Mars álmos őrén tölti ki bosszúját: kakassá változtatja. — A harkály, a fák jóltevő dajkája, is Marsnak szentelt madár. Egy szerető pár szomorú sorsát fűzi a rege a harkály életéhez. A bájos Circe, a Nap leánya, szerelemre akarja lobbantam Satuinus fiát, Picust. Ezen azonban nem fog a szerelmi tűz; szíve választottjához, Cau- eushoz, az isteni csábítás dacára is hű marad. Circe e feletti bosszújában Picust harkállyá változtatja, a boldogságát veszni látó Caucus pedig léggé olvad Picus utáni bánatában. Nagy szerepe van az ókori népek mitológiájában a galambnak, a hollónak és a gólyának. A galamb az istenek kiválasztott madara, vül még 15 jegyzői gyakornok is működik a vármegye területén. Itt említjük meg, hogy az alispán több körjegyzőségnek célszerűbb beosztásán fáradozik ; Dormánd község pedig Besenyőtelek községtől elválva, külön nagyközséggé alakul, amelyre az 1915. év végéig kapott haladékot. A járások kikerekítését is tervezi az alispán, így N igybátony község a hatvani járáshoz, Egerbakta és esetleg még Mikófalva község is az egri járásba osztatnék be. Az Egerben 1906. évben létesített Borsod-, Gömör- és Hevesmegyei Jegyzői Tápintézet az 1912. évben 41 gyermeket részesített teljes ellátásban, akik közül 15 en 400 K egészdijat, 18-an 200 K féldijat, 3-an évi 100 K-t fizetnek, 5-en pedig teljesen ingyenes ellátásban részesülnek. Névmagyarosítás nem sok történt a múlt évben. Mindössze 116-an cserélték fel idegen- hangzású neveiket megfelelő magyar névvel. Á szegényügy állapotában lényeges javulás nem állott be. Az alispán 161 szegénynek kö- nyöradomány-gyüjtésre adott engedélyt, a városok és községek pedig összesen 14,671 K 02 fillért osztottak ki a szegény alapokból 345 munkaképtelen és vagyontalan közsegélyre szorult egyén részére. A háztartási ügyek az 1912. évben is példás rendben folytak. A községi háztartásokról nem sok a mondani való. A községek költség- vetései az egész vonalon kellő időben elkészültek, a számvitel mindenütt kifogástalan és a zárószámadások körül sem voltak késedelmeskedések. Az alispán csupán Gyöngyös város számviteléhez fűz megjegyzést, amely még mindig a régi elavult formák között mozog és nem alkalmazkodik az újabb gyakorlathoz. A vármegye háztartása 349,273 K 62 fillér szükséglettel és fedezettel intézte a gazdasági ügyeket, amelyhez az állam 325,074 kor. segítéssel járult és így a vármegye tényleges szükséglete csak 24,199 K volt, amely a tőkék kamatain, az ingatlanok jövedelmén és egyéb bevételeken kívül, 9984 K pótadóból került ki. az ártatlanság jelképe. Mint Noé galambja, mint az egyház pünkösdi madara és mint Mohamed »szentlelke«, az emberiség örök szimbólumává lett. A dodonai jós legfőbb jövendőmondó erejét a legmagasabb tölgyön tartózkodó galamb-pár okozta. A Venusnak virágot vívó Peristera nimfa galambbá. változik. A holló Noé álnok madara, a keresztény hagyományokban a gonoszság jelképe. Apolló késedelmes- kedéséért megátkozza, hogy mindig szomjazzék. Ez az egykor még fehér madár vitte hírűi Apollónak, hogy kedvese, Kornis nimfa, akarata ellen cselekedett. Apolló e gyászos hír hallatára megátkozza á madarat, hogy legyen színe olyan fekete, amilyen az a bánat, melyet lelkének okozott a gyászos hírrel. A gólya mitológiai szerepe az egyiptomiak isteni dinasztiájának kezdetére, Osiris és Isis uralkodása idejébe esik. Az ó-kori népek legtöbbje jámbor és jóltevő madarának tekintette; különösen a szlávok tartották nagyra (Bogdán isten madara) s a többek közt azt is vélték felőle, hogy halálát érezve, messze elköltözik és ember lesz belőle. A görög monda is megemlék- szik a gólyáról: Laomedon trójai király leánya szépségében Versenyezni merészkedvén Héráival, büntetésből gólyává változik1 és kérkedéséért mindig kelepelnie kell.' Költőink is megemlékeznek a gólyáról. Ki A vármegye költségvetésébe beállított 325,074 K állami javadalmazáson kívül a háztartási alap még külön 40,449 K államsegélyben is részesült, amelyből az 1912. évben esedékessé vált családi pótlékok fedezésére 15,700 K-t fordítottak, a felmrradt 24,749 K-val pedig a tisztviselők fizetését rendezték. (Érdekesnek véljük följegyezni, hogy a jelzett államsegélyből 52 alkalmazott, 84 gyermek és 16 egyéb családtag után részesült családi pótlékban ; a fizetésrendezésnél pedig 10 tisztviselő magasabb fizetési osztályba, 7 tisztviselő magasabb fizetési fjkozatba jutott, 12 szolgálati pótlékban, 1 működési pótlékban és 1 képesítési pótlékban részesült.) A vármegyei útalapból javadalmazott ut- biztosok és utkaparók közül 65 egyén, 146 gyermek és 4 egyéb családtag után részesült összesen 13,969 K 92 fill, családi pótlékban. Ezt az összeget a kereskedelemügyi miniszter utalványozta az útalapnak. A vármegyei utkaparók nyugdíjalapjának 1912-ben 88 tagja volt, akik 2565 K nyugdíj- járulékot Szettekébe. A nyugdíjalap vagyona most 39,341 K 12 fillér. Az orvosi fizetési alapból 18 körorvos és 4 községi orvos összesen 43,233 K fizetést, 10,220 K lakbért és 8,073 K utiátaláuyt élvez. A fizetést az állam utalványozta, a lakáspénzt és utiátaláuyt pádig a községek fedezték. A községi és körjegyzői, valamint az orvosi nyugdíjalap 59 nyugdíjas (23 jegyző, 36 özvegy és kiskorú) ellátását fedezte. A kifizetett összeg 48,092 K. Az alap fedezeti hiánya 27,367 K, amelynek pótlására 1'4% pótadót vetettek ki. A vármegyei tisztviselői nyugdíjintézet tagjainak száma 96. Az alap 22 nyugdíjasnak, 28 özvegynek és 2 kiskorúnak összesen 45,589 K ellátási összeget fizetett ki, amiből 25,244 K-t szintén pótadóval pótolt a vármegye. A gazd. munkásbázalap vagyona 779,900 K 28 fill, amely bét községben 271 gazdasági muukásháznak és 1 munkástelepi iskolának az értéke. A felvett négy kölcsönből 801,724 K 58 fill, tartozás állott fenn az év végén. Minthogy az 1912. év folyamán Kerecsend és Gyönne ismerné Tomp á-nak »A gólyához« c. remek költeményét? Bár ez allegóriája elsősorban a nemzet feipanaszló siralmainak ad kifejezést, de másodsorban a hazatérő gólya bánata, midőn feldúlt fészke romjain kesereg. P e t ő f i n e k legkedvesebb madara a gólya, mert hisz ő »édes szülőföldjének«, a »drága szép alföld«-nek a lakója. Mikor miég a bölcsőben sírt, a gólya már ott kelepeit fölötte s vele töltötte gyermekéveit. 5 míg a gyermekek a hazatérő tehéncsorda után futkostak, ő a repülni próbáló gólyafiakat nézte. Mikor férfi lett belőle, a pusztán ka-' landozott és a tóban meglátta a békázó gólyát: elábrándozott a boldog időkről. Mindig kedvelte a gólyát, mert azt tartotta róla, hogy a »gólya az egyetlen való, mely egy átálmodott szebb korból fönnmaradt«. A daru Apolló kiválasztott madara. Isteni büntetésként jön elő a törpe pygmaeusok királynéjának történetében. Gerana az isteneknél is többre tartja magát s ezért büntetésből daru lesz belőle. Nicodamus ifjú nejét isteníti s nem akar Junónak áldozni. Ezért a megsértett istennő feleségével együtt daruvá változtatja. Sokszor találkozunk a mitológiában a hattyúval is. Kecses termetén kívül mesebeli dala teszi csodálttá és okozza az isteni küldetéséről alkotott hiedelmet. Neptun fiát anyja,
