Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-17 / 75. szám

4 EGER. (75. sz.) 1918. szeptember 17. Rövid hírek. Költözködő hivatal. A hatvani főszolgabírói hivatal költözködik. Annyira ro­zoga ugyanis a mostani helyisége, hogy telje­sen ujja kell építeni. Addig is, míg az uj épü­let elkészül, a főszolgabíró hivatalos helyisége a hatvani községházának tanácstermében lesz. — Omlik a szinház! Az egri kőszínházra ráférne valami alapos tatarozás. A menyezet mindenütt megrepedezett, a vakolat bizony már sok he­lyen szakadozik. így például vasárnap este is, az Aranyeső második felvonása közben, egy baloldali páholy fölött jó nagy darab vakolat leesett. Jó, hogy sérülést nem okozott, csupán az ijedség volt nagy és az előadás is mega­kadt néhány pillanatra. — A gyöngyösi rózsa-lány. Az idén, Gyöngyösön, a szokásos rózsadijat Jurácsik Erzsébet kapta meg. Szinház. A dolovai nabob leánya. Péntek este Her- czeg Ferenc 5 felvonásos színműve került elő­adásra. A mai modern ürességek (és gyakran ocsmányságok) között bizony igen jól esett végig nézni ezt az úgy szerkezet, mint jellem­zés és előadás tekintetében semmi kifogásolni valót maga után nem hagyó társadalmi szín­művet, mely Herczegnek első figyelmet keltő darabja. Csakis elismeréssel adózhatunk tehát az igazgatónak egy ilyen régibb értékes és tiszta levegőjű színdarab felelevenítéséért. A darab nagy hatását másodsorban Vajda Ilonká­nak, a Debrecenből idekerült fiatal, új szendé­nek bemutatkozásához fűzhetjük. Valóban igen bájos, könnyedén játszó, igazi naiva. A cím­szerepet játszotta. Érzelmeit rendkívül finoman, mély átérzéssel adja vissza. Szolid, előkelő és rokonszenves megjelenésével, kedves közvetet- lenségével egyszerre meghódította a nézőteret és sok tapsot is kapott a színházat teljesen megtöltő, igazán előkelő közönségtől. Fenyő a Tarján tőhadnagy szerepében újabb tanújelét adta elismerésre méltó tehetségének. Most is igen szépen játszott. Császár és László élethűek voltak. Heltai, mint hadapród szerzett sok derűs pillanatot finom humorával. A többi kisebb szerep tolmácsolói is: Vidor, Dózsa, Niczkyné, D’Arrigo és Doktor stb. összevágó játékukkal hozzájárultak az est sikeréhez. Az ügyes ren­dezés Lászlót dicséri. (F.) Aranyesö. Szombattól kezdve, négy estén át, szakadatlanul nagy a zene-bona az egri színházban. Dühöng az — Aranyesö. Hát bizony az idén bőven kijutott nekünk az esőből min­den formában. A jégesőtől kezdve a felhősza­kadásig minden változata a csapadéknak föl­keresett bennünket a nyár folyamán. Most a színtársulat jóvoltából az Aranyesö szakad a nyakunkba, hogy pocsékká silányítsa lelkűnkben azt a kis illúziót, amit a mostani modern színmű­vészet még nyújtani képes. Az igaz, hogy az újabb színmű irodalmat főként az operett képvi­seli és ezeknek az uj operett-termékeknek egyi­ke sem alkalmas arra, hogy növelje a veszendő illúziót; ámde az is igaz, hogy a most bemu­tatott Aranyeső szerkezetében nem is operett és beállításában nem is uj: mit keres tehát a szín­padon? Idestova két évtizede annak, hogy a Goldstein Számi, a Blitzveisz Kóbi, a Vigécek, a New-York szépe és több efféle ízetlenségek diva­toztak a színpadon. Akkor üres, tartalmatlan lé­haságoknak tartották ezeket, amelyek a cirkusz porondjára s nem a lámpák elé valók és lassan- lassan — száműzték őket a műsorról. Nos hát Béldi Izor dr. ismét feltámasztotta ezekből mindazt, ami rossz. Összeszedte az érzékre és ösztönökie ható „látványosságok“-at, a lehe­tetlen jeleneteket és ötleteket ; kevert közéjük egy tucat táncot, Ízléstelen kupiét és cirku­szokból ellesett Clovvn-mutatványt; beillesz­tette mindezt egy vékonyka mese keretébe, mely keretben, — ha már a tartalmi érték hiányzik,;— hát minél több alakot szerepeltet, akik azután futkároznak, kavarognak, jönnek, mennek a színpadon minden cél, szükség, stil és ízlés nélkül. No meg a zene is hozzájárul az est tarkaságának emeléséhez. A Zerkovitz Béla pajkos muzsikája, amelynek sláger-kup- léját, a darab végén már a karzat és az álló­hely publikuma együtt énekli a színészekkel. Ilyen miliőben persze lehet kacagni és „jól mulatni“ a fordulatos ötleteken, ámde hol ma­rad a leszürődött erkölcsi tartalom ? Egyetlen előnye a darabnak, hogy nem trágár és nincsen szaturálva arcpirító ledérségekkel. Ebből azon­ban nem az következik, hogy a darab mindenik epizód-alakja jó. Az öreg Domokos huszár (Rátkay) például egyebet sem tesz a hosszú három felvonáson át, mint káromkodik. Végig káromkodja a kalendáriumban fölemlített ösz- szes szentek hosszú lajstromát és a végén még a különben poetikusan beállított cigány-jelenet­nél is mosdatlan szájjal káromkodik, mert a kupié szövegének humora — kicirkalmazott káromkodás. (Itt jegyezzük meg, hogy vasár­nap, a második bemutatónál, ez a jelenet el­maradt.) A darab összes szereplői nagy am­bícióval és sikerrel oldották meg nehéz fel­adatukat. Bátori, Miskey, Doktor, Liptai, Heltai, D’Arrigo, Halmos Mici, Tisza Karola és a többiek mind­mind jobb ügyhöz méltó buzgósággal igyekez­tek szerepeik előnyeit kiaknázni és a pénztár­nál minél busásabban kamatoztatni az — Aranyesőt. Konstatáljuk, hogy ez a törekvésük sikerült, mert mind a négy estén zsúfolt ház előtt játszottak. A cigányprimás. Vasárnap délután telt ház előtt a Cigányprímást adták az idei szezonban immár harmadszor. A szereplők teljesen a kar­zatnak játszottak. Heti műsor. Szerda . . . Lakájok, vígjáték. Csütörtök . . Az asszonyfaló, operette. Péntek ... Az apostol, színmű. Szombat . . Az elvált asszony, operett. Vasárnap . . Aranyeső, operette. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. 6661/1913. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1913. évről szer­kesztett uj adózók III. oszt. kereseti adó lajstroma a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadatott. Erről az 1883. évi XLIV. t. c. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 17-től 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órák alatt — min­denki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat: a) azon adózók, kik az illető kivetési lajst­romban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adóval a kivetés évében első ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1913. szeptember hó 16. Derszib Ödön, y. föszámvevö. 13305/1913. RENDELET Eger város háztulajdonosaihoz, házbérlöihez és lakóihoz a kolera elleni védekezés tárgyában. Az ország déli és éjszaki vármegyéiben, sőt már Budapesten is a kolera járványosán kitört és már eddig is számos megbetegedést és halálozást okozott. Bár a hatóság minden lehetőt elkövet a tovaterjedés ellen, megtör­ténhetik, hogy a betegség városunkban is fellép. Midőn a védekezésre nézve az alábbi rendel­kezéseket megteszem, felhívom a lakosságot, hogy a kiadott rendeletemet pontosan tartsa be, mert csak így lehet üdvös eredményeket várni. A védekezés legelső fontos része a lakóház tájékának, belsejének és minden helyiségének állandó tisztán tartása lévén, ez okból a kö­vetkezőket rendelem s azoknak sürgős végre­hajtására a háztulajdonosokat, házbérlőket és családfőket kötelezem. 1. A ház előtti járda állandóan tisztán tartandó. 2. Az udvar, fészerek, istállók, sertés ólak, baromfi ólak és ketrecek, szemét és trágya vermek, az udvaron átvezető fedett és nyílt csatornák állandóan tisztán tartandók és gyak­ran fertőtlenít endők. 3. A házban levő kutak környéke minden­kor tiszta legyen. Az olyan kút, melynek vize ivásra nem alkalmas, sürgősen bezárandó vagy a következő felírású táblával látandó el: „Rossz víz, csakis mosás vagy öntözésre hasz­nálandó.“ 4. Az árnyékszékek ülőrészei minden nap forró lúggal lesurolandók s a pecegödör fer­tőtlenítendő. 5. Senki sem tűrjön meg szemetet, piszkot, bármiféle hulladékot lakásában, vagy udvarán, e végből azok alkalmas helyen és edénybe összegyüjtendők és fertótlenítendők. A házi szemét vagy trágya hetenként kétszer a por­táról kiszállítandó s a gödrök fertőtlenitendők. 6. Fertőtlenítéshez a következő anyagok használandók. Mésztej, mely úgy készül, hogy oltott mészhez vizet adunk. Ezzel fertőtlenít­hetjük a szobák falait (meszelés), a csatornákat, szemétgödröket, mindenféle hulladékokat. Forrólug, ezzel fertőtleníthetjük a szoba­padlót, bútorokat (lemosás, súrolás), szennyes ruhanemüeket (kifőzés). Vasgálic oldat (10 liter vízbe feloldunk 1 kilogramm vasgálicot). Ezzel fertőtlenítjük bűzös árnyékszékeket és csatornákat. Ezen fer­tőtlenítő anyagok beszerzésére mindenkit kö­telezek. Ezen rendeletemet a legszélesebb körben hirdetem s azonnal hatályba lép. Felhívom a rendőrkapitányt, hogy jelen rendeletemnek érvényt szerzendő a városi tiszti orvosokkal együtt a legrövidebb időn belül minden házban egészségügyi szemlét tartson s a mulasztók ellen a legszigorúbban járjon el, s arról hozzám 8 naponként jelentést tegyen. Eger, 1913. szeptember 12-én. lankovics Dezső, s. k. kir. tan., polgármester. IRODAI FOGALMI ÉS FEHÉR IRÓPAPIROK különböző súly- és minő- - ségben, továbbá = bEVÉbBORlTÉKOK többféle nagyságban és minőségben, nagy válasz­tékban, bármily mennyi­ségben jutányos árakban . beszerezhetők az = Egri érsekilyc.kő- és könyvnyomdában. Eger, 1913. Az érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom