Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-06 / 72. szám

1913 szeptember 6 EGER. (72. sz.t 5 Franoia tanfolyam. A város intelligens hölgyeiuek szíves tudomására hozom, hogy másfélévet meghaladó időre tervezett francia- országi tanulmáuyutamról visszatérve, f. hótól kezdve a francia nyelvből Mr. le Dr. Jules Sauvenieres egyetemi tanár és Mr. Paul Cazaux professeur vezetése alatti: „Modern School of Languages“ (1’ École de Langues vivantes) hírneves intézetében elsajátított legújabb mód­szer szerint oktatást adok. Azon intelligens hölgyeket, kik e nyelvet tanulni óhajtják, az oktatási idő, valamint a tanítási díj megállapí­tása végett naponta d. e. 10—12 óráig Király utca 16. sz. lakásán fogad: Vadász Carola, oki. tan., francia nyelvmesternő. Megjegyzem, hogy tanításra középiskolai tanulókat is el­vállalok. Minden alapvizsgára-, szigorlatra-, ügyvédi vizsgára készülő-jelölt forduljon tanácsért és útbaigazításért a Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Sze­mináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek be­vezető tanításra, szakszerű utasításra és ma­gyarázatra. Éneikül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizs­gái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a ta­nárok kérdezési módjához és felfogásához. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biz­tosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelmények­nek mindenben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanúi. Ami fontos; az intézetünkben nyomatékosan lesz kiemelve. Otthon készülők számára rövid, össze­foglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizs­gaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmen­tesen küldi meg a Jogi vizsga letétele cimű és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hall­gathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsgaügyben díjmentes. Levélbeli megke­resések e címre küldendők: Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Szeminárium Kolozsvár, Bolyai-utca 3. Uj intézmény a fővárosban. Budapesten a Metropol szálló mellett levő Miksa-utcában érdekes pensió nyílt meg: olyan, amilyent kül­földön, különösen Londonban és Parisban szok­tak nyitni. Az egész ház pensio, áll 40 szo­bából és azt a célt szolgálja, hogy a vidékről felutazó úri családok a fővárosi viszonyoknak nemismeréséből származó sok és felesleges ki­kiadásoktól megkiméltessenek és a pensióban otthoniasan érezzék magukat. A vendégeknek, kívánatra, kedvenc ételeiket készítik el, ta­nácsokat adnak olcsó bevásárlási forrásokra és kirándulásokra nézve; a színházak és szó­rakozó helyekre kedvezményes jegyekkel szol­gálnak, azoknak is a kik csak egy vagy két napra szállnak meg. Viktória pensiónak hívják, szolid urihely, Miksa-utca 9. szám alatt, ahol jóízűen lehet étkezni és kitünően aludni. Színház. Nem szabad I Kedden este Keroul és Bari é 3 felvonásos vígjátéka került színre. Vörös színlapos esténk volt, persze — telt házzal. Magával a darabbal alig érdemes foglalkozni. Csupa francia malacság egy — házasság körűi. Az ezt környező cselekmények sem szellemesek. Trágárság, ízléstelen érzéki hatásvadászás az egész. Ha a kulisszák éreznének, bizonyára elpirultak volna a sok ledérségtől. Bezzeg a közönségnek egy része „élvezett.“ Sűrűn tap­solt és elnézte volna akár reggelig is. (Legalább így nyilatkoztak többen az előadás után, — o tempóra . . .!) A darab előadása egyébként gyors, jól összevágó és pergő volt. Retteghy (Suzanne) ízlésesebb színdarabhoz méltó igye­kezettel játszott. Az uj szerelmes színésznek, Fenyő Emilnek, bemutatkozása kifogástalan volt. Előreláthatóan sokszor élvezzük még ügyes, mozgékony játékát. Dózsa és László a darabhoz mérten igazán pompásan alakítottak. D'Arrigo finom, diszkrét volt. Kár, hogy eddig még nem kapott neki való igazi szerepet. Császár, Füredi, Hatvani, Makai, Bátori, Doktor és Koncz jók voltak, (f.) Leányvásár. Bródi és Martos ötletes és látványos operettje, a Leányvásár, szerdán este népes házat vonzott. Jakobi zenéje szépen ér­vényesült és a darabnak is voltak sikerült, sőt igen szépen sikerült jelenetei, amelyekben Tisza Karola (Bessy, szobaleány), F. Halmos Mici (Lucy), Miskey (Tom), Doktor (Harrison), Cserényi Adél (Harrisonné), Rátkay Sándor (Rattenberg), Bátori Béla (Fritz) és Dózsa (korcsmáros) pom­pásan alakítottak, az előadás külső hatását azonban mégis erősen gyöngítette az a pro- grammon kívüli extemporizáció, amit a — vil­lamos gyár követett el. A második felvonás nagy záró-jeleneténél ugyanis kétszer egymás­után teljesen elsötétült a színház és Miskey nagy áriája kétszer befagyott. Ilyen, immár nem ritka „meglepetésekétől pedig egy kis jóakarattal és a villamos-vezetéknek gyakori, tüzetes megvizsgálásával megkímélhetné a kö­zönséget a villamosgyár igazgatósága. A tán­cokat Geiger Izsó fővárosi balett-mester taní­totta be s Tisza és Bátori, továbbá Halmos és Miskey ügyes tanítványoknak bizonyultak. Persze tökéletesebb lenne az illúzió, ha a kü­lönben sem lármás zenénél tisztább kiejtéssel és egy-két árnyalattal erőteljesebben énekel­nének a férfi énekesek. (K.) Rip van Winkle. Csütörtökön Planquette Róbert bájos zenéjében gyönyörködött a kö­zönség. A régi operett-irodalom egyik klasz- szikus darabja, a Rip van Winkle került színre. A címszerepben Miskey József jeleskedett és partnerével, F. Halmos Micivel együtt (Lisbeth) nagy sikert aratott. A harmadik felvonás kut- jelenetét például legszebb művészi sikerei közé sorolhatja. Kár, bogy a második felvonásban a pojjpás vísszhangos-áriát, meleg és közve­tetten hatásában alaposan mérsékelte a nem sikerült vihar-imitáció. S ugyanebben a felvo­násban a szellem-jelenet is jobban érvényesül, ha a szellemek beállítása nem olyan merev és Rip vergődéséhez élénkebben szolgáltatja az — illúziót. F. Halmos Mici finoman dolgozta ki hármas szerepkörét. Alakításai és szép ének­számai elismerést érdemelnek. Rátkay (Derrik, - polgármester) és Bátori (Nikk, fogadós) disz­krét mókái is beleillettek az est általános si­kerébe. (K.) Heti műsor: Szombat Sztrájkol a gólya. Vasárnap . János vitéz. Hétfő . . . Éva. Kedd . . . A faun. Szerda . . A dolovai nábob leánya. Csütörtök . . Az asszonyfaló. Péntek . . Az apostol. Szombat Aranyeső. Vasárnap . Aranyeső. Iskolaügy. Iskolai vagy házi tanítás. Manapság, amikor a gyermek-imádáshoz kezdünk közeledni, mind többször halljuk annak az elvnek hangoztatását, hogy hacsak lehet, nem kell iskolába vinni a gyermeket, mert ott sok veszedelem fenyegeti testét-lelkét. A szülők ugyanis, ha már kissé módosabbak, félnek a ragadós betegségektől; tartanak attól, hogy a mindenféle (értsd: szegényebb) gyer­mekekkel való érintkezésből sok rosszat tanul; végül az sem utolsó érvük, hogy a nyilvános iskolázás eseten a megszokott házirendet bi­zony sok helyütt meg kell változtatni a házon kivül tanuló gyermek miatt. A ragadós betegség valóban jogos réme a szülőknek. Ha azonban megnézzük azokat a pompás iskolapalotákat, melyeket a városok, falvak és állam újabban építenek, megszünbetik e tekintetben a szülők aggodalma. Bizonyos azonban az is, hogy éppen az idei szomorú járványos esztendő tanulságai parancsolják, hogy bizonyos rendszeres intézkedéseknek kell történniök az iskolákban. Minden gyermeknek egy óraközi nagyobb szünetben naponként meg kell mosnia a kezét. A vízvezetéki csapról, illetve mosás nélkül ugyanegy pohárból nem szabad inni, de poharakat kell beszerezni ott, ahol nincsen megfelelő ivókészülék. Az uj is­kolákban már van. Ugyancsak nagyon fontos volna, hogy minden osztályterem minden óra után jól kiszellőztetendő. Semmiféle iskolában nem volna szabad egyfolytában két óra hosszat tanítani. Ha pedig a tanitás három-négy-öt órán át tart, akkor egy nagyobb — húsz perces — szünetnek kellene lennie. Ha ezeket az egyszerű dolgokat mind megvalósítjuk, akkor a szülőknek igazán nem kell tartaniok semmit az iskolától. Igaz, hogy a gyerek vihet innen is haza bajt, de ez elől akkor sincs megvédve, ha nem jár iskolába. A fővárosban az elmúlt iskolai évben 113 elemi iskolai osztályt csuktak be ragadós betegség miatt. A gyermekek nagy részét azonban test­vérük ragadós betegsége miatt tiltották ki az iskolából. De az iskolák védekeznek a beteg­ségek terjedése ellen; mosdó-szobákat rendez­nek be s kötelezik a gyermekeket a gyakrabb fürdésre. Ennek mindenhol igy kellene tör­ténnie. A szülőket az iskolai év előtt kellene szi­gorúan figyelmeztetni, hogy ha a gyermekben valami betegség jeleit látják, ne küldjék az iskolába, nehogy előforduljon az, ami már gyak­ran megtörtént, hogy ragadós betegséggel járt el a tanításra. A felső ruhákat már nem sza­bad a tanterembe vinni, s igy a különféle pá­rolgás veszedelme sincs meg. Sürgősen meg kell valósítani a legszigorúbb egészségügyi in­tézkedéseket, mert a nép iskolák csak igy felelnek meg igazán rendeltetésüknek. Nagyon érdekes társadalmi kérdés az, váj­jon félteni kell-e a gyermeket az úgynevezett mindenféle gyermekektől, akik alatt természetesen a szegényeket szokás gondolni. Ez a dolog a mi társadalmunknak kicsinyeskedő hajlamát és A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammeutakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHÜCKERT-MÜVEK-nél, Budapest, VI., Teréz-körut 35. Gyár-utcza 13,

Next

/
Oldalképek
Tartalom