Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-16 / 66. szám
1913. augusztus 16. EGER. (66. sz.) 5 nyelvre nézve valamennyi magyar. Illetőségükre nézve a tanulók közül 209 egri, 86 hevesmegyebeli, 69 más megyebeli és 1 más állambeli volt. Az iskolai év végén a tanulók osztályozása a következő eredményt tünteti föl: minden tárgyból jeles osztályzatot 16, jó osztályzatot 51 és elégséges osztályzatot 219 tanuló kapott Egy tárgyból elégtelenje 40 tanulónak, két tárgyból elégtelenje 16 tanulónak és több tárgyból elégtelenje 23 tanulónak vau. Az 1912—1913. iskolai év történelméből kiemeljük még a következő érdekesebb adatokat: A vallás-erkölcsös élet erősítésére a róm. kát. tanulók körében a Mária kongregáció az idén is folytatta áldásos működését. A kongregáció prézese Halászy Caesar dr. hitoktató volt, akinek távozása után Kiszely Imre hitoktató vette át a vezetést. A junius 8-án tartott intézeti helyi tornaverseny lefolyásáról is részletes jelentést olvasunk az iskolai év történetében, mely azután az intézet kebelében létesítendő tápintézet alapjáról számol be. Ez a humánus intézmény most 2133 kor. 82 fiTl. alappal rendelkezik. Bevétele az idén 1115 kor. 69 fillér és kiadása 22 kor. 02 fillér volt. Meleg és színes leírását találjuk azután az iskolai év folyamán lefolyt iskolai ünnepségeknek, amelyek közül különösen a Jablonszky Flóris tanár 30 éves tanári jubileuma és a febiuár hó 15-én és 16 án a városi színházban, a leendő tápintézet javára rendezett ifjúsági hangverseny emelkedik ki fényes erkölcsi és anyagi siker tekintetében. Az év történetéből még a tanulók rajzaiból az iskolai év végén eszközölt hat napos rajzkiállítást és a tanári testület ismeretterjesztő előadásait emeljük ki,mint olyan mozzanatokat, amelyekkel a közönség szimpátiája főreáliskolánk iránt csak erősbödött. —szky. Iskolaügy. A patronázs és a tanítóság. i. A reformok korát éljük. A múlt alkotásain fölépített intézmények egymás után dőlnek ki, a hagyományokon tengődő elvek nagy tömege kerül lomtárba, hogy helyöket újabb, a kor változott kívánalmainak inkább megfelelő elvek és intézmények foglalják el. A technika csodálatos fejlettsége hatalmas réseket tört a konzervativizmuson. A kriminalógiában a tökéletesbült, az emberszeretet jelvénye alatt dolgozó uj irány elkeseredett küzdelmet folytat a hosszú múltjára támaszkodó régi felfogással. Nagy a küzdelem közöttük, mert nagy a különbség is elveik között. A régi: büntet hogy bosszút álljon; az uj : csak akkor büntet, ha a társadalom védelmének eminens érdeke azt megkívánja. Az uj nem várja be a bűncselekmény elkövetését, hanem munkásságát oda irányítja, hogy ne is legyen az elkövethető. Védelmébe veszi az embereket, kiragadja őket a bűn karjaiból, eltávolítja tőlük a bűnre vezető alkalmakat, betömi lehetőleg a bűncselekmények forrásait és csak, ha mindezek az eszközök sikerteleneknek bizonyultak, alkalmazza a szigorú, a kérlelhetetlen büntetést. A különbség e két felfogás közt nyilvánvaló. Az első úgy tesz, mint az a szülő, ki akkor bünteti meg gyermekét, mikor már az botlást követett el, avagy egészen a rossz útra tért, azelőtt azonban nem sokat törődött vele; mig a másik nem várja be a ballépést, hanem úgy irányítja annak nevelését, úgy választja meg környezetét, úgy segéli és gondozza őt, hogy ne is nyíljék alkalma a botlásra. Az uj felfogás a társadalomnak neveli az embert; aki pedig már a lejtőn van, de még megmenthető, azt megmenti a társadalom számára. E célból szervezkednek a patronázs-egyesületek. A bűnös emberben nem szabad csak a űnöst látni; benne az embert is észre kell venni. A patrouázs-egyesületek vigaszt nyújtanak a sínylődő bűnösöknek, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítik azok családtagjait, mert a humános felfogás nem tűri meg az ártatlanok bünhödését az apák bűneiért. A fogságból kikerült bűnöstől elfordulnak embertársai. Kitaszítják kebelükből. Meg van bélyegezve. Megfosztják annak a lehetőségétől, hogy tisztességes kenyérkeresethez jusson; nyomorba taszítják. A nyomor pedig a bűn előszobája. Visszakerül a börtönbe. — A patronázs-egyesületek gondoskodnak arról, hogy a fogságból kikerültek megkereshessék mindennapi kenyerüket, visszatérhessenek abba a társadalomba, melynek még hasznos tagjaivá is lehetnek. Ismeretes a környezet nevelő hatása. A bűntetteseknek egy szomorúan jelentékeny percentje annak születik. Olyan környezetben, olyan körülmények között töltik el gyermekkorukat, melyek szükségszerűleg a rossz és könnyű keresetmódra szorítják; a jóról nincs és nem is lehetne semmi fogalmuk. A patronázs-egyesületek kiragadják ezeket a már születésüknél fogva erkölcsi halálra Ítélteket veszélyes és mételyező környezetükből, magánosoknál és javítóintézetekben helyezik el őket és a gyermekvédelmi mozgalmak egyéb ágazataival karöltve megmentenek a társadalom számára olyan egyéneket, kik már születésűknél fogva ki voltak onnan küszöbölve. A sokoldalú és nagy arányokban munkálkodó mozgalomnak csupán nehány kiemelt tennivalója ez a legfontosabbak közül. Oly fiatal, zsenge hajtása még ez a legújabb időnek, hogy feladatainak rendszerezése sincs még teljesen megállapítva. Oly sok ágra oszlik, oly sok irányban teljesíti nemes emberbaráti missióját, hogy működése valamennyi kiterjedési pontjának felsorolása ma még igen nehéz. Olyan múltra természetesen még nem hi- vatkozhatik, mely már is korszakalkotó eredményeket mutathatna fel, csendes és biztos fejlődése azonban következtetést enged számottevő kriminalógiai átalakulásokra. Ma már csaknem az egész művelt társadalom sorompóba lépett e nemes jelvény alatt. Nem hiányozhatik onnaan a tanítóság sem. A legelső tennivaló, mit a tanító ez ügy szolgálatában hivatása által is előszabott körben tehet, a községi helyi patronázs-csoportok megalakítása. A megalakítás módozataira nézve a télen kiadott közokt. miniszteri rendelet melléklete bőséges tájékoztatással szolgál. A megalakult patronázs-csoport igazgatója szükségképen a tanító, kinek e minőségében feladatává válik az egész ilyen partikuláris pat- ronázs-tevékenység irányítása és ügyvezetése. Több patronázs-csoport egyesülése patronázs- körzetet alkot. A tanfelügyelőségek időközönként jelentéseket tesznek a kerületükbe tartozó tanítók patronázs-munkáságáról a közoktatásügyi miniszternek, kinek céljn a jelentésekkel a rendelet szerint nem az ellenőrzés, hanem e jelentések eszközül fognak szolgálni arra, hogy ily munkásságot a jutalmazásoknál, előléptetéseknél, pótlék-engedélyezéseknél stb. különösképen figyelembe vegye. A tanító, aki állandóan a gyermekekkel foglalkozik, ismeri azok hajlamait, családi környezetét, a szülők életmódját: e nemes cél elérése tekintetében a legtöbbet tehet. Az ő buzgóságától, az ügy iránti érdeklődésétől várható, hogy a társadalom mennél több gyermeket menthessen meg a zülléstől s mennél többet nyerjen meg a tisztességes munkának. (Folytatjuk.) Kinevezés. Hizsa Irén tarnaszentmiklósi, Farkas Ilona füzesabonyi tanítónőkké, Szentgyörgyi Gyula makiári tanítóvá kinevezhettek és egyházhatósági megerősítést nyertek. Péterfy Sándor halála. Peterfy Sándor királyi tanácsos, képzőintézeti nyugalmazott tanár, a Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának megalapítója és számos tanítóegyesület tiszteletbeli tagja, Mosonmegyében, Pándotfalun meghalt. Péterfy a tanítói mozgalmakban állandóan vezérszerepet vitt nagy tehetségével, vonzó, közkedvelt egyéniségével. Az ő kezdeményezésére alakult míg az Eötvös-alap, a magyar tanítóság leghatalmasabb szociális intézménye. A magyar tanítóság halottját az Eötvös-alap Budapestre hozatta és a kerepesi-uti temető halottasházából csütörtökön délelőtt temette el a székesfőváros által adományozott díszsírhelyen. A sírnál az Eötvös-alap elnöke, Bárczy István dr. polgármester, búcsúztatót mondott. A közmunkák tanácsában pedig indítványt adtak be, hogy a VII. kér. Óvoda-utcát nevezzék el Pé- terfy-utcának. A tanítóság igaz barátja iránt mutatkozó ez a figyelem és elismerés bizonyára jó hatást kelt a tanítóság körében. Bucsuzás és üdvözlés. Az egri róm. kát. iskolaszék és rk. tanítótestület hétfőn tisztelgett Párvy Antal prépost-kanonok, volt plébánosnál és iskolaszéki elnöknél, kitől benső szeretettel vett búcsút, megköszönve azt az aprólékosságig terjedő gondosságot, melyet Eger rk. népiskoláinak és a tanítóknak ügyeiben tanúsított. Ugyancsak akkor délelőtt köszöntötték az uj plebános-elnököt, Petrovits Gyula apátkanonokot is, aki lendületes beszédben fejtette ki e téren is vallott és követendő programmját. Az iskolaszék üdvözlését Csutorás László dr. isksz. alelnök, a tanítótestületét pedig Kelemen Lajos igazgató-tanító tolmácsolta. Volt tanítványok kegyelete. Vincze Alajos kápolnai esperes-plebánost, aranymiséje alkalmából, volt tanítványai is ünnepelték és tisztelegtek nála Dutkay Lajos káli ktanító vezetésével. A régi tanítványok meleg üdvözlésére meghatottan válaszolt a jubiláló egykori igazgató, akinek szép emléktárgyat nyújtottak át az üdvözlő tanítók. Egyházzenei tanfolyam Szegeden. Járosy Dezső, az országos m. kir. Zeneakadémia tanára, temesvári székesegyházi karnagy, augusztus hó 21-től 31-ig rendezi a 4-ik magyar egyházzenei tanfolyamot karnagyok, kántorok és orgonisták részére Szegeden a tanítóképző intézetben. A tanfolyamon való részvétel költségei 40 koronát tesznek ki, mely összegben az ellátás, valamint a tandíj költségei is bent foglaltatnak. Az egyházzenei tanfolyam részletes tudnivalói, valamint annak műsora is záros határidővel megküldetnek a jelentkezőknek. A tanfolyamra vo-